Több tízezer magyar család ellátása válhat bizonytalanná: tombol a szakemberhiány az egészségügyben

A védőnők csecsemőkortól egészen a gyermek 6 éves koráig - illetve az iskolavédőnői tevékenységet folytatók még tovább is - részt vesznek a gyermekek egészségügyi ellátásában, és a kismamák, anyukák gondozásában is. Így a kisgyermeket nevelő családok egészsége nagyban a védőnői szolgálat felelőssége is, azonban a szakemberhiány ezen a területen megoldhatatlan problémának tűnik: a szakdolgozói béremelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke azt már októberben elmondta, hogy a rendszerszintű problémák megoldásához kevés lesz a béremelés. "Ennek oka, hogy a jövő évi garantált bérminimumhoz közeli kezdő szakdolgozói illetmény, azaz a bruttó 308 ezer forint továbbra sem vonzó ajánlat egy pályakezdő számára" - fejtetette ki, és hozzátette: a 25 év alattiak számára januártól a szja-mentesség jelenthet kapaszkodót, de így akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy például egy, már 16–19 éves munkatapasztalattal rendelkező szakdolgozó kevesebbet keres majd, mint egy pályakezdő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólaltak a háziorvosok: nagyon nehéz hetek elé nézünk, tovább fog romlani a járványhelyzet

Elárulta a szakértő, meddig fog még húzódni az ötödik hullám, mikor lélegezhetünk fel.

A januári "béremeléssel" sem jártak egységesen jól a szakdolgozók, így a védőnők sem, ugyanis egy rendeletmódosítás értelmében idén már másképp számolják a pótlékaikat. Emiatt pedig van, aki így várhatóan 80 ezer forinttal kevesebbet kaphat kézhez, mint tavaly. Az Emmi erre úgy reagált, hogy a 21 százalékos emelés megvalósult, azt viszont nem kommentálták, hogy a pótlékok rendszerének átalakítása miatt sokaknak ez csak nagyjából 5-10 százalékos emelést jelent.

A Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) még január elején levélben fordult Emberi Erőforrások Miniszteréhez, az Egészségügyért felelős Államtitkárhoz, a NEAK  Általános Finanszírozási Főosztály Főosztályvezetőjéhez, az OKFŐ Főigazgató-helyetteséhez, valamit a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarához hogy tájékoztatást kérjenek egyáltalán arról, hogy pontosan milyen bérpótlékra, bérkiegészítésre, illetve egyéb jogszabályban rögzített bérelemekre jogosult a védőnő az alapbérén felül 2022. január 1-től. Ugyanis ez sem volt egyértelmű, a munkáltatók különféleképpen értelmezhették a pótlékokra való jogosultságot.

Az alapellátásban dolgozó védőnő kolléganők bizakodva várták a 2022. január 1-én életbe lépő, Orbán Viktor Miniszterelnök Úr által bejelentett 21%-os béremelést. Az elmúlt napokban számos jelzés érkezett munkáltatóktól, védőnőktől Egyesületünkhöz, hogy a 2022. évi bérek számítása során nem egyértelmű, hogy a védőnő a 2022. január 1-től életbe lépő szakdolgozói bértábla fizetési osztályonként megjelölt alapbérén felül, milyen bérpótlékra, egyéb jogszabályban rögzített bérelemekre jogosult, hogy a 2021. decemberi illetményéhez képest a 21%-os emelkedés megvalósuljon

- vázolta a helyzetet a MAVE. Időközben az Emmi válasza is megérkezett, amely arról tájékoztat, hogy a védőnők alapilletménye 21%-kal emelkedett, és hogy milyen díjak, pótlékok, illetmények illetik meg a védőnőket. A tisztázatlan helyzetek, a nem egységes béremelés, pótlékok elvétele bizonyára nem segíti elő a szakemberhiány megoldását.

Lapunk megkeresésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) idén is rendelkezésre bocsátott adatokat a betöltetlen körzetekről, azonban érdeklődésünkre a helyettesítéssel ellátott körzetekkel kapcsolatban annyit közöltek: "A betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás."

Így a nyilvános adatok alapján mindössze annyit tudhatunk, hogy jelenleg 3137 településen nagyjából 4569 védőnő tevékenykedhet jelenleg összesen 10011 körzetben. Ezek közül 700 betöltetlen, tehát a körzetek kb. 7 százaléka. Az iskolai körzetek száma ebből 4532, itt 302 körzet betöltetlen (6,7%). Ebből következik, hogy a területi védőnői körzetekben (5479) van arányaiban több betöltetlen álláshely (398, 7,2%).

A statisztikákból látszik, hogy bár Borsodban, Nógrádban és Baranyában van a legtöbb betöltetlen körzet, ha összevetjük ezeket a számokat az ezer szülőképes korú nőre vetített élveszületések számával, akkor látható, hogy Baranya után Budapestre jut a legtöbb betöltetlen körzet egy-egy születésre.

Évek óta mélyül a szakemberhiány

A NEAK lapunk megkeresésére 2020 októberében azt közölte, hogy hozzávetőleg 3292 területi védőnő és 893 iskolavédőnő tevékenykedik aktívan a védőnői ellátásban és 293 db területi védőnői körzet és 45 db iskolai védőnői szolgálat betöltetlen. A helyettesítéssel ellátott területi védőnői szolgálatok száma 448 db, és 61 db iskolai védőnői szolgálatot látnak el helyettesítéssel.

Nehezíti az összevethetőséget, hogy idén nem kaptunk adatokat a helyettesített körzetek számáról, és az sem valószínű, hogy a betöltetlen álláshelyek száma ilyen nagyot nőtt volna. Ez alapján nehéz megmondani, hogy a szakemberhiány súlyosbodott-e. Azt tudjuk: 2017-ben a regisztrált üres állások száma megközelítőleg 400 volt, azonban már akkor rengeteg körzetben hosszú évek óta helyettesítéssel oldották meg a szakemberhiányt.

A helyettesített körzet hivatalosan nem számított betöltetlennek (a helyettesítés persze történhet tartós távollét, vagy szülési szabadság, GYED/GYES miatt is, viszont a betöltetlen és helyettesített körzetek száma együttesen 999 körzetet tett ki). A MAVE korábbi közlése szerint a 2010-es évek elején még 200-250 között volt az üres álláshelyek száma, amely 2016 végére 400-ra emelkedett. 2017 óta 2020-ra viszont a betöltetlen álláshelyek száma csökkent, de a helyettesített körzetek száma nőtt. Arról pedig továbbra sem volt adatunk, hány olyan védőnői körzet van, ahol a dolgozók nem helyettesítenek, hanem másodállásban dolgoznak.

A helyettesítéseket a védőnők pedig egyéni megegyezés szerint, de nem egy teljes fizetésért végzik a körzetekben - így a helyettesítés a fenntartók számára (önkormányzatoknak, kórházaknak) jobban megéri.

A védőnői hivatás továbbra sem vonzó pályaválasztási szempontból az alacsony bérek, társadalmi megbecsültség miatt, számos terület vonzóbb lehet az egészügyön belül a fiatalok számára. A elkövetkező években pedig nemcsak az jelenthet gondot, hogy kevesebben tanulnak védőnőnek, hanem az is, hogy egyre többen vonulnak majd nyugdíjba a szakmából. Emellett a pályaelhagyók nagy száma is mélyíti a szakemberhiányt.

Egy nemrég készült vizsgálat szerint a hivatás elhagyásához vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi és erkölcsi elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel, az életpálya-modell hiányával és a nem egyértelmű kompetenciákkal kapcsolatban álló változók. Azt is vizsgálták, hogy a pályaelhagyók mely tényezők teljesülését tartják fontosnak ahhoz, hogy fontolóra vegyék a pályára való visszatérést. Az első három legfontosabb feltételnek ez esetben is az anyagi és erkölcsi megbecsültség növelése, valamint a szakmai előrelépés lehetősége mutatkozott.

Az egészségüggyel kapcsolatban sosem szabad elfelejteni, hogy az ellátórendszer működésképtelensége a lakosságot is közvetlenül sújtja, nem csak a dolgozókat érinti hátrányosan. Ezt a járvány sokszorosan kimutatta: a páciensek látják kárát végső soron a folytonos szakemberhiánynak.