Újabb veszedelmes fertőző betegség csap le a magyarokra: július az egyik legkegyetlenebb hónap

A nyári hónapokban csaknem 2-szer annyi Lyme-kór fertőzést jelentettek 2020-ban, mint az év többi 8 hónapjában összesen. A két legkritikusabb hónap pedig a június és július volt, előbbiben 423, utóbbiban 364 regisztrált eset jutott. A tendencia pedig hosszú évek óta ez, a nyár első két hónapja kifejezetten kritikus a Lyme-kór esetében.

2020-ban egyébként összesen 1522 bejelentett Lyme-kór esetet jegyeztek fel Magyarországon, ami 130-al több, mint amennyit 2019-ben regisztráltak – derült ki Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataiból. Mindez pedig azt jelenti, hogy 2021 júliusának elején éppen két lábbal gázolunk a legveszélyesebb kullancsidőszakban.

A Lyme-kórról érdemes tudni, hogy olyan kullancsok csípésével terjed, amik maguk is fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ilyenekből pedig egyre több van Magyarországon is, ugyanis az egyre enyhülő telek nem elegek ahhoz, hogy nagymennyiségben kiirtsák a veszélyes parazitákat. A betegség veszélyességét jól jelzi az is, hogy hazánkban 2014 és 2018 között több, mint duplájára emelkedett a bejelentett Lyme-kór megbetegedések száma.

Ez pedig a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a Lyme-kór Európában és az Egyesült Államokban egyike a leggyorsabban terjedő fertőző betegségeknek.

Hol fordult elő a legtöbb megbetegedés Magyarországon?

2020-ban hazánkban a legtöbb megbetegedést Budapesten regisztrálták, számszerűen 199-et. A második legtöbb regisztrált eset Nográd megyében történt (148 eset), míg a harmadik legfertőzöttebb megye a maga 140-es számával Pest megye volt.

Ehhez képest Tolna megyében például egész évben csupán 9 Lyme-kórós fertőzést jelentettek, de Bács-Kiskun megyében és Szabolcs-Szatmár-Beregben is csupán 15-öt, míg Békésben csak 21-et.

Miért veszélyes a Lyme-kór?

A legnagyobb baj pedig a betegséggel az, hogy nem létezik rá egyelőre megelőző védőoltás, és bár a fertőzés alapvetően nem halálos kimenetelű megbetegedés, ugyanakkor kezelése a szervezet számára rendkívül megterhelő lehet. A kór az esetek nagy részében jóindulatú, sokszor magától gyógyul, ugyanakkor előfordulhat, hogy a betegség progresszív lefolyású - ilyenkor a beteg sorsa jórészt az első ellátó orvoson múlik.

A baj ugyanis az, hogyha a Lyme-kór fertőzés kapcsán nem jelentkeznek a jellegzetes bőrelváltozások, akkor nagyon nehéz a későbbiekben kiszűrni a betegséget. A hosszú fertőzés ugyanakkor veszélyes, ahogy a Webbetegen Dr. Sarkadi Adrien infektológus fogalmaz, a tünetmentes betegségi időszak után már komolyabb gondok is jelentkezhetnek, ezek közül pedig több első látásra ijesztő, de kezelés hatására gyorsan és maradványtünet nélkül rendezhető a panasz:

• Idősebb nőknél bőrsorvadás is felléphet. Ilyenkor a végtagok feszítő oldalán a bőr livid színüvé válik és elvékonyodik. Idővel a bőrterület alatti idegek, csontok, ízületek is megbetegszenek, és ez már többnyire csillapíthatatlan fájdalommal jár.
• Viszonylag gyakori, hogy kialakulhatnak egyéb ideggyulladások is, melyek végtagzsibbadásokat vagy éppen izomgyengeséget okozhatnak.
• A legrosszabb lehetséges kimenetel a bénulás. Ez azonban csak ritkán, a fertőzött kullancscsípések alig néhány százalékában következik be.

Mindezeken felül a hosszú lefolyású betegség esetén a késői tünetcsoportok igen félelmetesek. Több hónap elteltével ugyanis a beteg lassan úgy érezheti, nap mint nap változó, minden mozgásszervét, és egyéb szerveit is érintő, mindenre kiterjedő betegségben szenved. Ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, sőt az agyat érintő folyamatok miatt a beteg álmatlanságban szenved, hajlik a depresszióra, memóriakárosodás jeleit észleli, pszichés változáson megy át, a folyamat pszichiátriai betegségek kialakulásába is torkollhat. Ám mindezek nélkül is

jellemző a beteg “általános rosszullét” élménye, úgy érzi, mindene fáj, minden nehezére esik.

Előzd meg a Lyme-kórt!

Amint azt látjuk, a Lyme-kór egy rendkívül alattomos fertőző betegség, ami ellen igazából csak úgy lehet védekezni, ha megelőzzük a kullancscsípéseket. Azaz hatékonyan védekezünk a paraziták ellen, ha a természetben vagyunk. Ez azért fontos, mert a magyarországi kullancsállomány egyes becslések szerint 10 százaléka hordozza a fertőző baktériumot a szervezetében. És mivel Magyarország igencsak érintett a kullancs-szaporulat terén, ezért különösen figyelmesen kell járni a természetet.

Fontos, hogy a lehető legkevesebb szabad bőrfelületet hagyjuk szabadon, használjunk kullancsriasztókat, és ha lehet, kerüljük a legzordabb, sűrű aljnövényzetben való gázolást, a sűrűn benőtt bokrokon való átjutást. Fontos az is, hogy ha “kullancsos” helyen járunk minden este meg kell néznünk, nézetnünk magunkat főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.) gyermekeknél pedig még a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni. A Heim Pál Kórház az alábbi ajánlásokat tette közzé:

• Ha felfedeztünk egyet (vagy többet) minél hamarabb távolítsuk el bőrünkből, de nem mindegy hogy hogyan! A kullancs eltávolítására ne használjuk azokat a régebben ajánlott módszereket, amelyek a kullancs légzését akadályozzák! Nem célszerű olajat, vietnami kenőcsöt, alkoholt vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat az ember vérkeringésébe.
• Nem szabad a kullancs potrohát semmivel sem bekenni, sőt megfogni sem, megnyomni, mert lehet, hogy ekkor “köpi” a kórokozót szervezetünkbe! Legjobb, ha kullancskiszedő-csipesszel közvetlenül a bőrfelszínen fogva kivesszük, de ha ez nem áll rendelkezésre meg lehet próbálni hosszabb körmű hüvelyk és középső ujjal.
• A kullancsot lehetőleg egészen elöl, közel a fejéhez kell megfogni. Egyes vélemények szerint csavaró mozdulattal kell kihúzni, mások szerint kerüljük a csavaró mozdulatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pár órán belül kapott kullancs körömmel, csavaró mozdulat nélkül enyhe húzással többnyire kijön fej beszakadás nélkül.
• A fej nem baj, ha bent marad a bőrben az nem okoz különösebb problémát, mint bármely idegen test – kis reakciót kelt majd kilökődik (ez valójában nem is a feje, hanem az állkapcsa). Sőt egyesek szerint jó megoldás az is ha éles késsel levágjuk, lefejezzük a kullancsot közvetlenül a bőr felszínén. Ha pár napon belül mégsem lökődik ki, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat (viszont fertőzést már nem terjeszt).
• Ezután jód oldattal (Betadine) kenjük be a kullancs helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó nyomtalanul. Fertőzést jelez, ha néhány hét múlva a kullancscsípés helye körül kör alakban halvány pír jelentkezik, amely gyakran nem igazán feltűnő, nem viszket és nem fáj. Ez a bőrtünet csak a fertőzöttek kb. 2/3-ában jelenik meg.
• Kb. 20-30  százalékbanban a fertőzésnek semmi tünete nincs – csak később jelennek meg, esetleg az izületi, idegi vagy szívtünetek. Ezért tanácsos minden ilyen esetben orvoshoz fordulni. Korai stádiumban a fertőzés jól gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel. A fertőzött kullancsokból a kórokozó emberre való átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb eltávolítjuk a kullancsot (Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegség szempontjából 24 óra számít biztonságos időnek).