Leszoktatta az időseket a készpénzről a járvány: ennyivel kevesebben használják

Lett hatása az üzletek és a járványügyi szakemberek felhívásának, hogy járvány idején biztonságosabb az elektronikus fizetési módok használata, mint a készpénzé - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Bár a lakosság kétötöde nem változtatott a készpénzhasználati szokásán, 16 százalék pedig még több készpénzt is használt, mint korábban, 38 százaléknál csökkent a készpénzhasználat.

A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért használ kevesebb készpénzt, mert ezzel is óvja magát a koronavírustól, 22 százalék úgy nyilatkozott, az újfajta megoldásokat választotta a készpénz helyett.

Magyarországon március 2-án indult el az azonnali fizetési rendszer, amelyen keresztül 5 másodperc alatt lehet éjjel-nappal, a hétvégeken is egyik-számláról a másikra pénzt utalni, így a készpénz azonnaliságával most már a banki átutalás is tud versenyezni akár két magánszemély között is. Volt azonban a válaszadók között 6 százalék, aki azt nyilatkozta, azért használ több készpénzt, mert az a pénz a biztos, ami kézben van.

10 százalék pedig az egyszerűsége és a költségmentessége miatt használt több papírpénzt. A háztartásoknál március végén brutálisan nagy összeg, 5385 milliárd forint volt készpénzben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A volumen annak ellenére növekszik, hogy az elektronikus fizetések mennyisége és értéke is folyamatosan emelkedik, és a Pulzus friss kutatása szerint a lakosság 6 százaléka már annyira átszokott az ilyen megoldásokra, hogy egyáltalán nem használ készpénzt.

Az időseket is leszoktatta a koronavírus a készpénzről

A kutatás szerint a járvány idején a fiatal, 18-39 éves korosztályban nőtt a legnagyobb mértékben a készpénzhasználat, minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, több készpénz fordult meg a keze között. Azt a nézetet ők vallják a legkevésbé (mindössze 4 százalék), hogy csak a készpénz a biztos, és utasítják el erre hivatkozva a többi fizetési megoldást. Ez a konzervatív hozzáállás a legnagyobb mértékben (8 százalék) a 60 évnél idősebb korosztályra jellemző.

A fiatalok viszont nagyon árérzékenyek a jelek szerint a banki költségekre, 16 százalékuk azért használt több készpénzt mostanában, mert az egyszerűbb, és nincs költsége. A 40-59 éves középkorúaknál mindössze 4 százalék azok aránya, akik a költségmentesség és egyszerűség miatt ragaszkodnak kinyomtatott pénzhez. A fiataloknál a magas arány oka lehet még az is, hogy többen a szüleikkel élhetnek, esetleg saját jövedelmük sincs még, vagy gyakoribb, hogy alkalmi munkákból szereznek bevételt.

Mindhárom korcsoport nagyjából ugyanolyan arányban (39, 42 és 40 százalék) nyilatkozta azt, hogy nem változott érdemben a készpénzhasználata a járvány hatására, és hasonló arányban (15-16 százalék) mondták azt is, hogy a koronavírus miatt kezdte lecserélni a nyomtatott bankjegyeket másra.

A legmeglepőbb eredmény az innovatív megoldások használatát firtató kérdésre született. A 40 évesnél fiatalabban csupán 18 százaléka használ kevesebb készpénzt amiatt, mert újfajta megoldásokat talált helyette. A 40-59 éveseknél a legnagyobb az újdonságok iránti fogékonyság, 27 százalékuknál csökkent emiatt a készpénzhasználat, és még az idősek is szívesebben térnek át az új megoldásokra mint a fiatalok, 22 százalékuk emiatt hagyta el a hagyományos fizetést.