Rettegsz a kanyarótól? Az OEK-főorvos elmondta, van-e rá okod

Oroszi Beatrix azt mondta, a kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent.

A szakember közölte, hogy hétfőn megérkezett a makói kórházba az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdhetik a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását. Hozzátette: aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amely során az ellenanyagot juttatják a szervezetbe. Az oltás annak beadása után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható.

Kitért arra, hogy Romániában kanyarójárvány van. 2016. január és idén február között 3071 beteget regisztráltak, tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást. Oroszi Beatrix elmondta azt is, hogy

A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát. A kilenc igazolt fertőzöttből egy ember a makói kórház betege volt. Kiemelte, a makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet.

- mondta a főigazgató. Hozzátette: most a legelső és legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik megkapják az oltásokat, azonban azt, hogy behurcolt esetek ne forduljanak elő, nem tudják megakadályozni.

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.