5 millióba került az MKB Banknak az alaptalanul felszámolt reklamációs díj

Az ügyféllel a pénzügyi szervezet telefonos ügyfélszolgálata előzetesen azt közölte: szolgáltatásával kapcsolatban nem ajánlott panaszt tennie, mivel azt nagy valószínűséggel elutasítják, ráadásul az ügyfélnek 12 ezer forint reklamációs díjat kell fizetnie. Az ügyfél e díj elkerülése érdekében nem adott be írásbeli panaszt a pénzügyi szervezethez, de beadvánnyal fordult a PSZÁF-hoz.

Az MKB Bank Zrt. súlyosan jogsértően járt el, hiszen a fogyasztó panasztételi jogát, s a pénzügyi szervezet panaszkezelési kötelezettségeit törvény írja elő. E szerint a pénzügyi intézménynek biztosítani kell, hogy az ügyfelek panaszaikat szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irattal, postán, faxon, elektronikus levélben) közölhessék. A panaszokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, egységes eljárás keretében és azonos szabályok szerint kell kezelni. A panaszkezelést a pénzügyi szervezetnek ingyenesen kell biztosítania az ügyfeleknek. Az igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódó reklamáció vagy panasz alapvető fogyasztói jog, amelyet sem korlátozni, sem díjjal terhelni nem lehet.

A törvény a fogyasztók megtévesztésének esetei közt sorolja fel, ha egy intézmény az áruhoz kapcsolódó ügyfélszolgálatról és panaszkezelésről, a fogyasztó jogairól, illetve az ügyfelet az ügylet kapcsán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázatáról valótlanul tájékoztatja, s így a fogyasztót jogai gyakorlásában tisztességtelenül befolyásolja. A Felügyelet eljárása során megállapította: a reklamációs díjra való utalással a bank megtévesztette a fogyasztót az ingyenesen gyakorolható panasztételi joga tekintetében, s így az ügyfelet panasztételhez való jogában korlátozhatta.

A bank megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény azon rendelkezését is, amely tilalmazza a fogyasztókkal szembeni agresszív gyakorlatot. A bank által ismert körülmény felhasználása, a reklamáció megalapozatlanságára hivatkozás és az elutasító döntés kilátásba helyezése alkalmasak voltak arra, hogy a pénzügyi szervezet lebeszélje az ügyfelet a panasz benyújtásáról. Ezzel a bank tisztességtelen pszichikai ráhatást gyakorolt a fogyasztóra.

A felügyeleti szankció mértékét befolyásolta, hogy a pénzügyi szervezet a tisztességtelen tájékoztatás révén veszélyeztette az ügyfél vagyoni érdekeit is. Az ügyfél panaszának banki kivizsgálása ugyanis azzal az eredménnyel járt, hogy végül nem az ügyfélnek kellett reklamációs díjat fizetnie, hanem a bank az ő részére térített vissza nem elhanyagolható késedelmi díjat és hitelkamatot.