Magyar áttörés adhatja vissza milliók látását: a kígyók szeme a kulcs

A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik.

Az egyetem közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált (kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan) vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába. Ezt a látható spektrumon kívül eső, közeli infravörös fénnyel keltett hőhatással célzottan aktiválták. A vizsgálatok igazolták, hogy ennek segítségével visszatért a retina fényérzékenysége, az információ a látópályán keresztül a látókéregbe is eljutott, részben pedig a funkcionális látást is sikerült visszaállítani.

Ám a humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni, ezért alapvető fontosságú a kísérletek emberi szöveten történő elvégzése. Ennek azonban gátat szab a megfelelő minőségű humán szövethez való hozzáférés.

Ezért aztán a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriumában Szabó Arnold vezetésével kifejlesztettek egy világviszonylatban is egyedülálló szövettenyésztési eljárást, mellyel a szervdonációból visszamaradó retinaszövet akár 14 héten át is életben tartható. A laboratórium által kifejlesztett eljárást olyan, terápiás célú szervdonációból fennmaradt retinaszöveten végezték, mely egyéb módon nem hasznosítható - az eljárásnak köszönhetően azonban lehetővé váltak az emberi idegszöveten eddig nem kivitelezhető, hosszú távú vizsgálatok is - olvasható a közleményben.

A Bázelben végzett kísérletek - Szabó Arnold-féle humán platformon - Roska Botond irányításával folytak, a génterápiás ötlet és fejlesztés az ő kutatócsoportjához tartozik. Roska és munkatársai ugyanis még korábban felfedezték, hogy vírusok segítségével be lehet juttatni a degenerált retinába olyan csatornákat, amelyek érzékelik a fényt, ezzel pedig a vak retinát ismét látóvá lehet tenni.

Eredményeiket azonban korábban nem tudták megfelelő módon tesztelni az humán retinán - ebben nyújtott segítséget nekik a Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriuma. A most, Restoring vision using tunable near-infrared sensors címmel publikált, úttörő megoldás egyik fő előnye, hogy a még fejlesztés alatt álló optogenetikai eljárásokkal szemben részlegesen megtartott látás esetén (így például időskori makula degenerációnál is) alkalmazható lehet - írja az Egyetem. A jelenleg is párhuzamosan, világszerte több laboratóriumban kutatott optogenetikai terápiás célú eljárásokban ugyanis a látható fényre érzékeny ioncsatornát próbálnak kifejeztetni a vak retinában, ezeket azonban csak nagyon erős látható fénnyel lehet stimulálni, amit ezért csak teljesen vak emberekben lehetne alkalmazni.

- idézi a közlemény Szabó Arnoldot.