Nagy dobásra készülnek Orbánék

A február végén, kormánypárti képviselők által benyújtott törvénymódosító javaslat alapján úgy tűnik, hogy a kormány rövid távon számszerűsíthető költségeket készül felvállalni a hosszabb távon jelentkező óriási haszonért cserébe. Ennek legfontosabb pontja, hogy - a legutolsó hírek szerint - 2012-től minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lesz a dohányzás. Heintz Tamás kormánypárti parlamenti képviselő, az ügy szószólója a Portfolio.hu-nak nyilatkozva kifejtette: diófát ültetünk ezzel a törvényjavaslattal. Az indítvány legfontosabb célja, hogy csökkenjen a dohányzás, mint követendő minta, ezzel megelőzhető a fiatalok káros szenvedélyre történő "rászokása". Drámai egészségvagyon megőrzés és később jelentkező látványos költségcsökkenés náluk várható - magyarázta a képviselő.

Magyarország sajnos az élen jár

A dohányzási szokásokat bemutató legfrissebb statisztika 2010 májusában jelent meg. Az Európai Unió tagállamaiban 2009 októberében elkészített Eurobarométer felmérésből kiderült: az EU polgárainak közel egyharmada füstöl rendszeresen, míg a megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy soha sem dohányzott. Az Eurobarométer lista alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarország sajnos az élen jár a dohányzás tekintetében, a válaszadók 38%-a hódol ennek az egészségkárosító szenvedélynek, a másfél évvel ezelőtt végzett kutatás szerint csak Görögország és Bulgária előzte meg hazánkat ebben a tekintetben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán elérhető legutolsó adatok is elkeserítő eredményt mutatnak Magyarország szempontjából: 2009-ben a 15 évesnél idősebb korosztály 31,4%-a dohányzott rendszeresen, amivel Magyarország épp csak lecsúszott a képzeletbeli dobogóról.

Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Magyarországon (nemzetközi összevetésben is) súlyos probléma a dohányzás és az abból fakadó, az egyén és a társadalom számára jelentkező egészségügyi kockázatok, gazdasági költségek. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban lemaradóban vagyunk a szabályozás tekintetében. Ez derül ki az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának nemrégiben megjelent, a dohányzás (európai országokban tapasztalt) törvényi szabályozását bemutató összefoglalójából: a 31 vizsgált európai ország közül például csak Magyarországon és Szlovákiában nincs hatályban dohányzási tilalom a pubokban és a bárokban.

A WHO tájékoztatása szerint a dohányzás önmagában a legfontosabb "megelőzhető halálok" a rák következtében bekövetkezett halálozások tekintetében (a rákkal összefüggő halálozások 22%-áért felelős, ez 2004-ben 1,6 millió esetet jelentett globális szinten). A dohányzás emellett számos más halálesettel hozható összefüggésbe, így például ischaemiás szívbetegségekkel, agyér-betegségekkel, krónikus obstruktív tüdőbetegségekkel.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által 2009-ben megjelentetett Demográfiai Portré szerint "a két legismertebb rizikófaktorral, az alkoholfogyasztással és a dohányzással összefüggő halálozás szintje Magyarországon igen magas". A legfontosabb halálokok (keringési rendszer betegségei, daganatok, fertőző betegségek, külső okok) közül a daganatos betegségek állnak a második helyen és európai összehasonlításban a magyar rákhalandóság jelenlegi szintje drámai képet mutat (minden európai országénál magasabb a magyar mutató). A tragikus magyar helyzetben jelentős szerepe van a rendkívül magas légzőszervi daganatos halandóságnak, ami elsősorban a dohányzás szerepére irányítja a figyelmet - mutatnak rá az intézet kutatói, akik azt is hangsúlyozzák, hogy az utolsó években (2005-től) elakadt javuló folyamat a daganatos halálozások tekintetében. A benyújtók is tisztában vannak a helyzet súlyosságával, Heintz Tamás képviselő egyik parlamenti felszólalásában hangsúlyozta ugyanis, hogy a javaslattal az ország demográfiai helyzetén akarnak változtatni.

A Kovács Katalin és Õri Péter, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársai által jegyzett írásból az is kiderül, hogy az 1990-es évek elejéhez képest a nők körében sokkal erőteljesebb növekedés következett be a dohányzással kapcsolatos halálozások esetében (vélhetően az alacsony bázis hatása mutatkozik meg ebben az esetbe). A szakértők ezek alapján arra a szomorú következtetésre jutnak, hogy "a dohányzással kapcsolatos halálozás akkor is sokáig magas szinten maradna, ha vissza tudnánk szorítani ennek a káros szenvedélynek a mértékét".

A tiltás bevezetésekor azonban nemcsak a hosszú távon jelentkező "előnyöket" (így a halálozás csökkenését) kell mérlegelni, hanem a már rövid távon is érzékelhető hatásokat. Az egészségügyi költségek bizonyos része rövid időn belül csökken (erről bővebben a következő részben olvashatnak). Emellett az is látható (a nemzetközi trendekből), hogy a dohányzáshoz köthető egészségügyi károk költségei az adóbevételeknél jobban nőnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, akinek korábbi számításait a törvénymódosító javaslat elfogadását szorgalmazó Heintz Tamás képviselő is többször idézte.

Szigorítsunk vagy ne? Érvek és ellenérvek