Tízmilliárdok hiányoznak a költségvetésből emiatt: kötelező lenne befizetni, de rengetegen sumákolnak

Bár a hatóságok folyamatosan a sebességmérések és a szigorítások fontosságát hangsúlyozzák, a statisztikák rámutatnak a rendszer gyengeségeire. A legutóbbi teljes éves adatok szerint a rendőrség több mint 855 ezer alkalommal szabott ki közigazgatási bírságot gyorshajtás miatt, összesen 47,5 milliárd forint értékben. Ebből azonban alig 37,7 milliárd forintot sikerült behajtani. Ráadásul ez a beérkezett összeg már a végrehajtási eljárások során befizetett tételeket is tartalmazza. A rendőrség informatikai rendszere ugyanis nem tud különbséget tenni az önkéntes befizetés és a végrehajtás útján beszedett összeg között.

A tetemes hiány egyik fő oka, hogy a megbüntetett autósok egy része tudatosan játssza ki a rendszert. Az egyik legelterjedtebb módszer a részleges teljesítés trükkje. Ha valaki például egy 30 ezer forintos bírságból csupán 25 100 forintot egyenlít ki, a maradék 4900 forinttal a hatóság nem tud mit kezdeni. A jelenlegi jogszabályok alapján ugyanis az ötezer forint alatti tartozásokra nincs mód végrehajtást indítani. Így ez az összeg elévül, a részleges befizetés pedig nem számít érvénytelennek. Bár a rendőrség is ismeri a jelenséget, pontos adatokkal nem rendelkeznek arról, hogy hányan élnek ezzel a kiskapuval.

Egy másik, valóságos iparágként működő visszaélés a gépjárművek úgynevezett "dobós cégekbe" szervezése. Ilyenkor az autót papíron eladják egy fiktív székhelyre bejegyzett, sokszor elérhetetlen strómanok nevére íratott vállalkozásnak.

A valódi tulajdonos egy előre megírt kölcsönadási szerződéssel továbbra is zavartalanul használja a járművet. A közigazgatási bírságokat és az autópálya-pótdíjakat viszont a fantomcég kapja, amelytől behajthatatlan a tartozás.

Ezzel a módszerrel a becslések szerint tízezres nagyságrendben közlekednek autók a magyar utakon úgy, hogy üzembentartóik havi pár ezer forintos "szolgáltatási díj" fejében mentesülnek az objektív felelősségre vonás alól.

Bár a többmilliárdos bevételkiesés és a tudatos visszaélések rendszerszintű problémára utalnak, az illetékes minisztériumok eddig nem léptek a kiskapuk bezárása és a jogszabályi háttér szigorítása érdekében. Így egyelőre hiába a rengeteg büntetés és a sűrűbb ellenőrzés, a szankciók jelentős része anyagi következmény nélkül marad.

címlapkép: Kacsúr Tamás, MTI/MTVA