Tényleg életveszélyes sugárzást bocsátanak ki az elektromos autók? Tisztul a kép, minden egy irányba mutat

Az elektromobilitás terjedésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon az elektromos autókban nagyobb az elektroszmog, mint a hagyományos, belső égésű motorral hajtott járművekben? És ha igen, milyen hatással lehet ez az egészségre? A Német Autóklub (ADAC) egy átfogó vizsgálatban utánajárt a kérdésnek.

A kutatás a Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal és a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából készült, több neves intézmény – köztük az RWTH Aachen egyetemi klinikája és a Seibersdorf Labor GmbH – közreműködésével. A szakemberek több mint 975 ezer egyedi mérést végeztek különféle elektromos és hibrid járműveken, hogy pontos képet kapjanak az utasteret érő elektromágneses terhelésről.

Az eredmény egyértelmű: az elektromos autókban mért elektromágneses terek nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Az úgynevezett alap-határértékeket és referenciaértékeket egyik vizsgált jármű sem lépte túl. Ezek a határértékek a Nemzetközi Bizottság a Nem-ionizáló Sugárzás Védelmére (ICNIRP) ajánlásain alapulnak, és betartásuk mellett nem várhatók káros egészségügyi hatások.

De mit is jelent pontosan az „elektroszmog”? Ez a kifejezés az elektromos és mágneses terek összességére utal, amelyek mindenütt jelen vannak, ahol áram folyik – tehát nemcsak elektromos, hanem benzines vagy dízelautókban is. A különbség inkább az, hogy az elektromos hajtású járművekben a motor, az akkumulátor és a teljesítményelektronika más jellegű, alacsony frekvenciájú tereket hoz létre.

A mérések 11 elektromos autóban, két plug-in hibridben, egy belső égésű modellben (Opel Corsa) és négy elektromos motorkerékpáron zajlottak. A teszteket próbapadon, tesztpályán és közúton is elvégezték. A kutatók bábukat is bevetettek, amelyekbe tíz különböző ponton mérőszondákat helyeztek el, így a fej, a törzs és a lábterek eltérő terheléseit is vizsgálhatták.

A legtöbb esetben a vezető és az utas lábterében mérték a legmagasabb értékeket – ez logikus, hiszen a hajtáslánc és a nagyáramú kábelek jellemzően itt futnak. Ugyanakkor ezek a rövid ideig tartó, helyi csúcsértékek sem haladták meg az egészségügyi határértékeket. Az anatómiai modellek alapján implantátummal élők és várandósok számára sem jelent kockázatot az elektromos autózás.

Érdekesség, hogy az ülésfűtés is okozhat átmenetileg magasabb elektromágneses értékeket, különösen a hát és az alhas környékén. Ez azonban nem az elektromos hajtásból, hanem az ülésfűtés kapcsolóüzemű vezérléséből ered – és ugyanúgy megfigyelhető a belső égésű autókban is.

A kutatók azt is megállapították, hogy az elektromágneses terek erőssége járművenként eltérhet, de nem a motorteljesítménytől, hanem inkább a jármű felépítésétől és a vezetési stílustól függ. Erőteljes gyorsításkor, fékezéskor és induláskor magasabb értékek mérhetők, mint egyenletes haladáskor.

Az elektroszmog nemcsak az autók sajátja: a vonatokban, villamosokon, metrón vagy buszokon is jelen van, és a mért értékek nagyságrendileg hasonlóak az elektromos autókban tapasztaltakhoz. Vagyis az elektromos közlekedés önmagában nem jár nagyobb elektromágneses terheléssel, mint más modern járművek.

Az ADAC szerint a kutatás nemcsak megnyugtató, hanem iránymutató is a jövőre nézve. A gyártóknak a fejlesztések során érdemes figyelembe venniük az elektromágneses terek csökkentésének lehetőségeit – például az elektromos komponensek elhelyezésének optimalizálásával. Emellett szükség van naprakész mérési szabványokra, amelyek a jelenlegi technológiai szinthez igazodnak.

Összességében tehát az ADAC és partnerei által végzett nagyszabású kutatás üzenete egyértelmű: az elektromos autókban az elektroszmog mértéke alacsony, és nem jelent veszélyt az egészségre. A mindennapi használat során az elektromágneses terhelés mértéke nem nagyobb, mint bármely más közlekedési eszközben – így az elektromobilitás terjedését egészségügyi aggályok nem indokolják.