Mi folyik a magyar autópiacon? Lassan kivesznek a benzin- és dízelmotorok az utakról

Szépen lassan visszaszorulnak a hagyományos benzines és dízelautók Magyarországon - derült ki az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) adataiból. A legfrissebb, 2021 első félévének adatait összegző jelentést bogarászva kiderült, hogy immár a környezetkímélőbb meghajtással bíró személyautók dominálnak.

Az ACEA forgalomba helyezési statisztikáiból ugyanis kiderült, hogy 2019 óta a hazai autópiac gyökeresen átrendeződött: az adatok alapján kiválasztottuk az öt legkelendőbb meghajtási formát (a benzin és a dízel mellett a hibrideket, elektromos autókat és a plug-in hibrideket), majd megnéztük, hogy ezek mixe hogyan alakult az elmúlt években az első hat hónapban. Látható, hogy valósággal berobbantak a hibridek két év alatt, főképpen a hagyományos, benzines autók kárára.

Milatatt 2019-ben az új autók mindössze 5,1 százaléka volt hibrid, mostanra már 10-ből 4 ilyen meghajtással áll forgalomba itthon, ezzel 2021-re ez lett a "legnépesebb" csoport a vizsgált meghajtások között.

Ezzel egyidőben a "sima" benzines autók aránya 71,9 százalékról 37,4-re csökkent, és bár nem volt ilyen drasztikus a csökkenés, de dízelek aránya is folyamatosan csökkent. Kiderült az is, hogy az elektromos autóknál is nagyobb ütemben gyarapodtak a konnektoros (plug-in) hibridek.

2019-ben még csak 0,6 százalékot tettek ki ezek a mixből, az idei első félévben pedig már 3,2 százaléknyi szeletet vesznek ki a tortából. A vizsgélt időszakbban az e-autók aránya 0,8 százalékkal növekedett.

Válogass az autóhitelek között a Pénzcentrum kalkulátorában!

Mi tolta meg a hibrid-szekeret?

A hibridek térnyerése mögött egy igen egyszerű ok áll: mára több gyártó sem kínál hagyományos motorral felszerelt autókat. Például a hazai eladási listákat hagyományosan vezető Suzuki is teljesen kivezette a benzines és dízeles modelleket, csak hibridet árulnak. Hasonlóan nyomja a fogyasztásbarát technológiát a Toyota és a Lexus is, de a Honda is a modellkínálat nagy részében "hibridesített", ahogy a Hyundai is - és még sorolhatnánk.

Az autógyártók nem divatból tolják ennyire a hibrid-technológiát, ami amellett, hogy gazdaságosabb, a károsanyag-kibocsátást is nagyban csökkenti, amire 2020 óta keményen oda kell figyelni - ugyanis életbe lépett az új EU-s kibocsátási kvóta, és csúnyán büntetik a vállalatokat, ha túllépik azt.

Az új szabályok értelmében 2020 óta az autógyártóknak szén-dioxid-kibocsátás terén flottaszinten hozniuk kell a 95 gramm/kilométeres értéket. Amennyiben ezt nem teljesítik, úgy plusz grammonként 95 euró büntetést kell fizetni minden egyes autó után - így a bírságok mértéke több milliárd euróra is rúghat. Tehát a kínálatot immáron nem a vásárlói igények alakítják Magyarországon sem, hanem a komolyabb pénzbüntetések elkerülése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Radikális lépésre készülnek: már 2022-ben megkezdenék a dízelautók kitiltását Budapestről

Már csaknem 300 európai városban hoztak létre az alacsony kibocsátási övezeteket, ahol csak meghatározott környezetvédelmi követelményeket teljesítő járművekkel lehet közlekedni.

A kvóta mellett a dízelek eladásainak az sem tett jót, hogy egyre több európai nagyváros tiltja ki őket az útjairól. Karácsony Gergely főpolgármester is hamarosan ki akarja tűzni a budapesti céldátumot. A Levegő Munkacsoport már jövőre elkezdené a fokozatos kitiltást.

Bár a dízelautók budapesti forgalomkorlátozása még csak javaslat szintjén létezik, a fővárosban is közlekedő dízelautó-vásárlóknak már most érdemes felkészülniük a lehetséges szabályozásra, s ennek megfelelően autót választani

- hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán Katona Mátyás, a Használtautó.hu szakértője. Hozzátette, a Budapestről kitiltandó autók értéke jelentősen csökkenhet majd, sőt, már most látható a tiltani tervezett dízelek árcsökkenése. Főként az idősebb és olcsóbb dízelautók vásárlásakor kell tisztában lenni azzal, hogy a keresési statisztikák szerint már ma is csaknem kétszer annyi vevő keres benzines modellt a használtpiacon, mint dízelt.