Rendkívüli bejelentést tett Von der Leyen: betiltják a közösségi média használatát a 13 év alattiaknak az EU-ban

Ursula von der Leyen bizottsági elnök indoklása szerint az európai fiatalok naponta négy-hat órát töltenek a képernyők előtt olyan hírfolyamokat görgetve, amelyeket kifejezetten a figyelem folyamatos lekötésére terveztek. Az előterjesztett jogszabály ezért nem csupán egyetlen korhatárt húzna meg, hanem fokozatos belépést biztosítana a digitális térbe. Tizenhárom éves kor alatt egyáltalán nem lehetne közösségi médiát használni, 13 és 14 éves kor között pedig csak korlátozott funkciójú, szülők által felügyelt fiókokat engedélyeznének. Az idősebb, 15–17 éves tinédzserek ugyan önállóan regisztrálhatnának, de a platformoknak számukra már kötelezően egy biztonságosabb, káros tartalmaktól mentes felületet kellene garantálniuk. A szabályozás lényege, hogy a jövőben a cégeknek kell igazolniuk, hogy szolgáltatásuk nem jelent veszélyt a kiskorúakra.

Az Európai Unió ezzel az elképzeléssel egy már javában zajló nemzetközi folyamathoz zárkózik fel. Ausztrália 2025 decembere óta tiltja a 16 év alattiak hozzáférését a nagy platformokhoz, és a felelősséget – súlyos pénzbírság terhe mellett – ők is a szolgáltatókra hárítják. Hasonló utat jár Nagy-Britannia, amely 2027 tavaszától vezet be korlátozást, míg Franciaország idén, 2026-ban indított új, szigorúbb szabályozási kísérletet a korábbi végrehajtási nehézségek után, és Norvégia is a technológiai vállalatokra bízná a fiatal felhasználók kiszűrését. Az EU KIDS Act éppen azt a problémát orvosolná, amellyel a tagállamok egyedül nehezen birkóznak meg, vagyis egységes szabályokat teremtene a határok nélkül működő digitális piacon.

A szigorítást aggasztó statisztikák is indokolják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi, több százezer fiatalt vizsgáló felmérése szerint a problémás közösségimédia-használat egyértelműen növekvő tendenciát mutat, ami gyakran alvászavarokhoz, testképzavarokhoz, kényszeres használathoz és online zaklatáshoz vezet. A pszichológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy adminisztratív korhatár önmagában nem old meg mindent. A valódi veszélyt a platformok addiktív kialakítása jelenti, amely kíméletlenül kihasználja a gyerekek még fejlődésben lévő kockázatértékelési képességét.

Ezt támasztják alá az ausztrál tiltás elmúlt hónapjainak tapasztalatai is. Bár a szolgáltatók az induláskor milliószámra törölték vagy korlátozták a 16 év alattiak fiókjait, a hozzáférés a gyakorlatban nem szűnt meg teljesen. Rengeteg fiatal megtartotta vagy újra létrehozta a profilját, mivel a jelenlegi életkor-ellenőrzési rendszerek továbbra is viszonylag könnyen kijátszhatók.

Magyarországon a probléma egy szűkebb szeletével már két éve, a mobiltelefonok 2024. szeptemberi iskolai korlátozásával elkezdtek érdemben foglalkozni. A nemzetközi kutatások azonban rávilágítanak, hogy az okoseszközök fizikai kitiltása az oktatási intézményekből önmagában nem javítja drasztikusan a gyerekek összesített napi képernyőidejét vagy mentális jóllétét.

Brüsszel ezért a fizikai eszközök helyett egyre inkább a háttérben futó algoritmusokra és szolgáltatásokra koncentrál. Már a tavalyi, 2025-ös uniós iránymutatások is a túlzott használatra ösztönző funkciók – például a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések – korlátozását sürgették, az idén ősszel érkező Digital Fairness Act pedig még szélesebb körben veszi fel a harcot az addiktív digitális dizájnnal. A felelősség áthelyezésével a szülők többé nincsenek egyedül hagyva a figyelem maximalizálására épülő techóriásokkal szemben. A technológiai szabályozás új korszaka már nem arról szól, hogy a gyerekek használhatnak-e internetet, hanem arról, hogy milyen digitális környezetet engedünk rájuk szabadítani.