Teljes pálfordulás a Trump-kormányzattól: akkora a baj a világpiacon, hogy elképesztően ritka lépésre szánták el magukat

A miniszterek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főigazgatójával, Fatih Birollal közösen keresnek megoldást a kibontakozó válságra. Eddig három G7-tagállam, köztük az Egyesült Államok jelezte, hogy támogatná a tartalékok felszabadítását. Az amerikai tisztségviselők szerint 300-400 millió hordónyi olaj piacra bocsátása lenne indokolt. Ez az IEA tagországai által felhalmozott 1,2 milliárd hordós stratégiai készlet mintegy negyedét, illetve harmadát tenné ki.

A piaci feszültségek hatására a Brent típusú nyersolaj ára az ázsiai kereskedésben átmenetileg 24 százalékot ugrott, így hordónkénti jegyzése 116 dollár fölé emelkedett. Bár a G7-találkozó hírére az árfolyam némileg mérséklődött, a drágulás így is rendkívüli mértékű. Az amerikai WTI olajfajta jegyzése szintén 108 dollár környékére kúszott fel. Mindez a lakossági árakban is azonnal megmutatkozott, az Egyesült Államokban ugyanis egyetlen hét alatt drasztikusan drágult az üzemanyag.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése újabb globális inflációs hullámot indíthat el. Ez a helyzet különösen a legnagyobb nyersanyagimportőröket érintheti a legérzékenyebben, köztük Kínát, Indiát, Japánt, valamint Németországot és Olaszországot. A bizonytalanság a tőzsdéket is elérte. Az ázsiai piacok meredeken estek, és az amerikai részvénypiacokon is jelentős veszteségek várhatók.

A stratégiai készletek felszabadítása éles fordulatot jelent a Trump-kormányzat részéről. Múlt héten még úgy ítélték meg, hogy nincs szükség a piacok ilyenfajta stabilizálására, a rekordmértékű áremelkedés azonban lépéskényszerbe hozta a döntéshozókat. A helyzet súlyosságát jelzi Katar energiaügyi miniszterének figyelmeztetése is. Kijelentette, hogy a háború a világgazdaságot is recesszióba taszíthatja, ráadásul a Perzsa-öböl menti energiaexportőrök napokon belül leállíthatják a kitermelést.

Az IEA történetében eddig mindössze ötször volt példa a stratégiai tartalékok összehangolt felszabadítására, legutóbb a 2022-es orosz-ukrán háború kitörésekor. Az ügynökség tagállamai a több mint 1,2 milliárd hordónyi állami készlet mellett jelentős kereskedelmi tartalékkal is rendelkeznek. Bár Kína nem teljes jogú tagja a szervezetnek, a becslések szerint a hatalmas, saját olajtartaléka nagyjából 140 napnyi importszükségletének fedezésére lenne elegendő.