2021. február 25. csütörtök Géza

Reménytelen helyzetben rengeteg magyar család: ezért árasztja el őket a szemét


Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap először került megrendezésre idén az ENSZ kezdeményezésére: ennek kapcsán készített online kutatást a Pénzcentrum. Többek között az is kiderült, hogy a lakosság jelentős részének - életkörülményei, lakókörnyezet miatt - még arra sincsen lehetősége, hogy megfelelően kezelje, hasznosítsa az élelmiszerhulladékot. Azonban nem csak ez jelenti a problémát, hanem az információhiány legalább akkora gond az élelmiszerhulladékok kezelésében.

A korábbi kutatások a témában azt igazolták, hogy a 2016-os eredményekhez képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke. Azonban még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként. A Pénzcentrum élelmiszerpazarlással kapcsolatos kutatása eredményeit részletesen korábban közölte, most viszont külön kitérünk az élelmiszerhulladék kezelésével kapcsolatos fejleményekre.

Egyrészről a kutatásból az derült ki, hogy a lakosság jó részének nincs lehetősége komposztálásra, másrészről az is kiderült, hogy sokan nem is tudják, hogy hol, hogyan lenne erre lehetőségük. Azok közül, akiknek pedig lenne rá lehetőségük, 37,1 százalék él is vele. Tehát

amennyiben élelmiszerhulladék keletkezik, a válaszadók mintegy harmada igyekszik is komposztálni azt.

A kutatásból kiderült, hogy válaszadók csaknem felének van lehetősége rá, hogy komposztáljon a lakóhelye közelében, mégis mindössze 21,7 százalékuk teszi ezt rendszeresen, 15,4 százalékuk pedig alkalmanként. Az összes válaszadó közül azoknak, akik nem komposztálnak, pedig tudják, hogy van rá lehetőség a lakóhelyük közelében, 16 százalék az aránya. A nem komposztálók csaknem kétharmadának (64%) nem is lenne erre lehetősége.

Nem meglepő, hogy amíg a családi házban élők közül 82,4 százalék tudna komposztálni, addig a lakásban élőknek csak 11,9 százalékának van erre lehetősége. A fővárosban élőknek 34,8 százaléka, a megyeszékhelyen vagy más városban élők 54,2 százaléka, a faluban, községben vagy egyéb helyen élők 82,7 százaléka tudna komposztálni.

Személy szerint igyekszem nem pazarolni az ételt. Sokkal inkább problémának érzem, hogy a komposztálható hulladék gyűjtésére nincs sok lehetőség annak, akinek hely szűke miatt nem lehet otthon komposztálója (pl: budapesti lakótelep). Önkormányzati, hulladékgazdálkodási megoldás nincs erre, vagy nehezen elérhető az információ, és közösségi szinten sem látni erre megoldást az ehhez szükséges ismeretek hiányában

- válaszolta egy 35-49 év közötti, Budapesten élő nő arra a kérdésre, hogy mi az akadálya, hogy kevesebb élelmiszert pazaroljon. Ebből és még számos más válaszból az tűnik ki, hogy nem csak a lehetőségek hiánya, hanem az információ hiánya is gátja annak, hogy az élelmiszerhulladék ne a kommunális szemétben, hanem a komposztálóban végezze.

Bár a felmérésben erre nem tértünk ki, a szöveges válaszokban nagy számban szerepelt a maradékok, hulladékok felhasználására az a megoldás, hogy a háziállatok, haszonállatok kapják meg azokat, és el is fogyasztják, így nem megy veszendőbe. Érdemes azonban odafigyelni, hogy milyen maradékokat adunk a házikedvenceknek, számos tiltólistás étel van ugyanis, amely árthat nekik. A témáról korábban kutyadietetikust is megkérdezett a HelloVidék, a vele készült interjú itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Lakásfelújítási támogatás: 10 gyakori élethelyzet, amikor bukhatod a milliókat
Nem mindig egyértelmű az elvárt Tb-jogviszony megléte.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked