2020. október 22. csütörtök Előd

Őrült, aki magyar webshoptól vásárol: innen postázással együtt is olcsóbb


Nyakunkon a karácsony, a többség ilyenkor ajándékok után kutat. Meglepő lehet, de kínai oldalakról szállítási költséggel együtt is olcsóbban lehet filléres elektronikai árucikkeket beszerezni, mint belföldről. Ennek egyik oka az Egyetemes Postaegyesület, mely a nemzeti posták közötti elszámolási rátákat határozza meg. Elmerültünk a postai rendszerek világában, hogy megtudjuk, tényleg olcsóbb-e a kínai Kunagtung tartományból feladni egy levelet Budapestre, mint Debrecenből. A rövid válasz az, hogy igen, mutatjuk, hogy miért.

Magyarországon mostanában szokás minden mögött nemzetközi folyamatokat, rosszabb esetben összeesküvéseket látni. Azzal a helyzettel viszont senki nem törődik, hogy magyar webshopokból gyakran drágább kütyüket, műanyag tokokat vagy töltőkábeleket rendelni, mint a világ másik felén lévő Kínából, ráadásul szállítási költséggel együtt. Pedig ennek az egyik oka ténylegesen egy nemzetközi kartell, de nem úgy, mint elsőre sokan gondolnák, Magyarország is benne van.

Nézzünk egy konkrét példát. Az egyik nagy hazai ár-összehasonlító weboldal segítségével találtunk egy debreceni webshopot, ahol egy iPhone-töltő kábel 355 forintba kerül. A szállítási költség hihetetlen magas (1 190 forint), de ha a boltból elmennének egy postahivatalba, és levélként feladnák a tegyük fel, hogy 40 grammos kábelt, akkor is fizetniük kéne 160 forintot, tehát legalacsonyabb áron 515 forintért lehetne egy budapesti postaládában a kábel.

Miért nem ajánljuk a kamu kábeleket?

Sok legenda létezik arról, hogy a menő sport- és elektronikai márkák termékei ugyanazokban a kínai gyárakban készülnek, mint gagyi másolataik, és csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikre rendes, a másikra meg kamu, vagy kicsit eltorzított logó kerül. Ez persze nagy valószínűséggel nem igaz, de ami biztos: egy brit kereskedelmi intézet megvizsgált 400, az Egyesült Királyságban forgalmazott, utángyártott iPhone-töltőt, melyek közül csupán 3 ment át a biztonsági tesztjükön. A leggyakoribb probléma a szigetelés volt, tehát, hogy a termék nem védte megfelelően használóját attól, hogy az használat közben megrázza.

A debreceni webshop helyett azonban van egy olcsóbb megoldás is, de ehhez egy kicsit messzebbről kell beszerezni az árut: a Kínai Népköztársaságból. Gondolhatnánk azonban, hogy naná, hogy olcsó, hiszen egy hajókonténernyit kell belőle rendelni, de ez nem igaz. Az Ali Expressen simán találunk olyan gyártót, amelytől 1,8 amerikai dollárért, azaz 480 forintért rendelhetünk egy darab, hasonlóan gagyi töltőkábelt, és ha azt gondolnánk, hogy ehhez még hozzájön egy combos szállítási költség, akkor most érdemes bekötni magunkat:

a szállítási költség ugyanis 0 forint.

Ez annyira szürreális, hogy térképen is ábrázoltuk a helyzetet:

 

A fenti térképen a piros vonal mutatja a Kunagtung - Budapest távolságot (8463 km), amelyért semennyi postaköltséget nem kell fizetnünk, a lila pedig a Debrecen - Budapest távot (195 km), ami pedig 160 forintba kerül.

Ha most fognád a fejedet, hogy ez meg hogy lehet, akkor nem vagy egyedül. A posták közötti elszámolást egy bizonyos Universal Postal Union (Egyetemes Postaegyesület, UPU) nevű szervezet koordinálja. Ez a szervezet ma az ENSZ égisze alatt működik, de annál jóval korábban, 1874-ben alapították. Ennek, a sokak által misztikusnak tartott szervezetnek köszönhető, hogy a nemzetközi postai forgalom viszonylag olajozott keretek között zajlik a világban, ám az elmúlt időszakban sok kritika érte a működését.

A kínai küldemények feltűnően olcsó kézbesítési gyakorlatát firtató kérdésünkre a Magyar Posta által lapunknak küldött válaszból is kiderült, hogy az Egyetemes Postaegyesület tagországai (tehát gyakorlatilag az összes ország, köztük hazánk is) közös megegyezéssel, egyezményben foglalták össze a nemzetközi postaszolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat.

Úgynevezett végdíjakat határoztak meg, amelyeket az egyes országok nemzeti postái egymásnak fizetnek, amikor egymás küldeményeit kézbesítik, a díjakat pedig az UPU közgyűlése szabja meg 4-5 évente. Az idei év végéig érvényes rátákat a 2012-es Dohai Konvención fogadták el.

Ezekkel a díjakkal kapcsolatban azonban sok probléma van. Először is, magához a végdíjas rendszerhez kizárólag a nemzeti posták férnek hozzá, tehát a magánszolgáltatók nem vehetik igénybe azokat. Ez még nem érintené annyira érzékenyen a belföldi webshopokat, de az UPU díjszabása a nemzetközi kereskedőket részesíti előnyben a belföldiekkel szemben.

A kézbesítési költségek meghatározásához a szervezet különböző kategóriákba osztja az országokat, rendkívül sok változó alapján, alapvetően a postai rendszerük fejlettsége szerint, de a döntési mechanizmus nem teljesen átlátható. Ráadásul a szervezet története alatt (és az ugye elég hosszú), mindig is különböző érdekcsoportok küzdöttek, különböző mértékű kézbesítési díjakért, az éppen aktuális érdekeik alapján. A Dohai Kongresszuson hat kategóriát hoztak létre az amerikai Hudson Intézet írása alapján. Minél magasabb kategóriába került egy ország, annál kevesebb pénzt kap egy-egy csomag kézbesítéséért, és annál kevesebbet is fizet a kézbesítésért azokba az országokba, melyek alacsonyabb kategóriában helyezkednek el.

De visszatérve a belföldi-külföldi kereskedők kérdésére. A posták közötti elszámolás alapjául egy bizonyos "Equivalent Domestic Postage" (megegyező belföldi küldemény) mértéket vizsgálnak, amely az adott ország elsőbbségi küldeményárainak a 70 százalékát jelenti. A végdíjat (tehát amennyit egy adott ország postahivatala kér a kézbesítésért a feladó országtól) ez alapján az összeg alapján számítják ki. A fejlett országok (ilyen hazánk is) ennek az értéknek a 45-60 százalékát kapják meg kézbesítési díjként James I. Campbell Jr. postaipari jogász szerint, akiről azért érdemes tudni, hogy jelentős szakpolitikai tevékenysége mellett a DHL magánfuvarozó cég felsővezetője is volt, így a nemzetek közötti postaipari kartell természetes kritikusa.

Mivel a Magyar Posta nem adott nekünk választ arra a kérdésünkre, hogy egy sima levél kézbesítéséért ők mennyi pénzt kapnak a kínai postától, kénytelenek vagyunk a fenti leírásra támaszkodni. Elsőbbségi levélként 50 grammig 210 forintért adhatunk fel küldeményt a postán, így ennek a hetven százaléka 147 forint, ennek pedig a 45 százaléka 66 forint, 60 százaléka pedig 88 forint.

A fenti információk alapján tehát megközelítőleg 66 és 88 forint között lehet az az összeg, melyet a Magyar Posta megkap egy Kínából feladott 40 grammos küldeményért, hogy azokat kézbesítse egy magyar címre. Ez az érték csak töredéke annak, mint amennyit egy magyar magánszemély fizet, amikor belföldön felad egy hasonló súlyú levelet, a szóban forgó gyakorlatnak pedig ára van.

Egyfelől, a fejlett világ postái állják a számlát, amikor Kína elárasztja a levélbe csomagolt, filléres árucikkeivel az országaikat, ami minimum furcsa gyakorlatnak nevezhető. Bár a Magyar Postáról nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, az amerikai testvérszervezetnél 2013-ban egy független átvilágítás megállapította, hogy 79 millió dollár (mai árfolyamon számolva körülbelül 21 milliárd forint) vesztesége keletkezett a külföldről érkező levélküldemények kézbesítése miatt.

Az ebből következő teher viszont logikusan az, hogy amit a nemzeti posták a nemzetközi egyezmények miatt nem tudnak behajtani a külföldi kereskedőkön, azt a belföldi küldeményfeladókon teszik meg. Jó példa erre a norvég postaszolgálat, amely kerek perec kijelentette, hogy azért kell a norvégoknak magasabb díjakat fizetni a levélfeladásért, hogy kompenzálják a nemzetközi küldemények kézbesítése miatt keletkező veszteségüket.

Magyarország sem lehet kivétel, mivel a nemzetközi levélimport 26 százaléka Kínából érkezett 2016-ban a Magyar Posta tájékoztatása szerint, akik ezekért a levelekért minden valószínűség szerint jóval kisebb bevételt könyvelhettek el, mint a belföldön feladott küldemények után. Azt pedig szintén érdemes átgondolni, hogy a magyar kereskedők sem örülhetnek túlságosan annak, hogy kínai versenytársaik olcsóbban leveleznek a magyar vásárlókkal Kínából, mint ők maguk Magyarországról.

Az általunk kiszámolt költségek persze csak a nemzetközi postaszolgáltatás célországon belüli oldalát tartalmazzák, ám a kommunista Kínában az, hogy mennyire nyereséges a nemzeti posta, nem feltétlenül fontos, ha arról van szó, hogy a termékeik versenyképes áron jussanak el a világ bármely pontjára.

A rendszer egyik problémája egyébként pont az, hogy a jellemzően két kilogramm alatti, de mindenképpen levélformájú küldeményeket nem is kereskedelemre, hanem személyes kapcsolattartásra találták ki, csak időközben ezek a küldeménytípusok tökéletesen alkalmassá váltak kis méretű, és viszonylag alacsony értékű árucikkek kézbesítésére.

Aki azonban most szeretne karácsonyra Kínából rendelni ajándékot, az már elkésett: szinte teljesen biztos, hogy szentestéig már nem fog megérkezni semmi.

PÉNZRE VAN SZÜKSÉGED?

Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. De, hogy ne a sötétben tapogatózz, mi is elvégeztünk neked egy példaszámítást: kalkulátorunkban ezúttal 1,5 millió forintos hitelösszeget, és 7 éves futamidőt adtunk meg. A THM-ek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót az MKB Bank nyújtja (THM 11,43%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank ajánlata (THM 11,73%) sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste Bank, és a Budapest Bank személyi kölcsön konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, stb.) keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 6 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Praktiker

10.15-10.26
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó