2017. december 16. szombat Etelka, Aletta

Nesze neked termékbotrány: ezen múlik a magyar téliszalámi jövője?

"Azt a képet kialakítani az élelmiszeriparról, az élelmiszeripar magyar és nemzetközi szereplőiről, hogy szakmányban, szándékosan eltérő minőségű termékeket dobnak különböző piacokra, rendkívül kártékony" - szögezte le a Portfolio múlt csütörtöki agrárkonferenciáján Éder Tamás. Az ÉFOSZ elnöke szerint az idei év (szak)politikusi nyilatkozatai általában véve rongálták az élelmiszeripar, és ezen belül a magyar élelmiszeripar reputációját az átlagos fogyasztók szemében. Tudósítás

Erős aktualitást kapott a Portfolio szervezésében megatartott Agrárszektor Konferencia 2017, ""Kettős mérce" és versenyképesség az élelmiszeriparban" témában megtartott, délutáni szekciója. Épp a múlt hét közepén jött ugyanis a hír, hogy "mégsem terjeszti az Országgyűlés elé a kormány azt a törvényjavaslatot, amely előírná az élelmiszerek gyártóinak, hogy tüntessék fel termékeik címkéjén, ha országonként eltérő azok összetétele" - értesült a hvg.hu.

Mint ismert, a kormány májusi jogszabálytervezete arra kötelezte volna a multinacionális cégeket, hogy, ha Magyarországon és Nyugat-Európában is forgalmaznak egy terméket, de az a két (vagy több) helyen összetevőit tekintve eltérő, akkor azt a csomagoláson jelezniük kell. A szabályozáshoz az EU jóváhagyására lett volna szükség, a címkék tartalmára vonatkozó előírások ugyanis uniós hatáskörbe tartoznak.

"Ez nem botrány, hanem álbotrány!"

Azt a képet kialakítani az élelmiszeriparról, az élelmiszeripar magyar és nemzetközi szereplőiről, hogy szakmányban, szándékosan eltérő minőségű termékeket dobnak különböző piacokra, rendkívül kártékony

- szögezte le a Portfolio konferenciáján Éder Tamás.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy a botrány (Éder szerint álbotrány) kirobbanásakor a szövetség meghatározó tagjai lettek, név szerint megnevezve, de védekezésre nem volt lehetőségük. Sőt, "ha valaki megnézi a NÉBIH által elkészített szakmai háttéranyagot, akkor az ott lévő megállapítások, és a (szak)politikusok megszólalásai között ég és föld volt a különbség" - fogalmazott Éder Tamás. Az elnök megszólalásában azt is leszögezte, hogy

ezek a nyilatkozatok általában véve rongálták az élelmiszeripar, és ezen belül a magyar élelmiszeripar reputációját az átlagos fogyasztók szemében.

"Látva azt, hogy ez a történet hogyan kelt önálló életre, az élelmiszeripar szereplőinek ma még inkább felértékelődik a fogyasztói bizalom kérdésköre - a márkáinkba vetett bizalmat meg kell védeni és meg kell tartani" - tette hozzá Tompa Gábor. A Nestlé Hungária külső vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója viszont azt is leszögezte, hogy attól még, hogy egy márka minimális különbségekkel kerül forgalomba az egyes piacokon, az nem jelenti azt, hogy a terméknek a minőségében is különbség van,

azt pedig pláne nem, hogy bármilyen biztonsági kockázattal állnánk szemben, pedig ez a hivatalos kommunikációban sokszor összemosódott

- fogalmazott Tompa Gábor.

A Nestlé igazgatója ráadásul azt sem titkolta, hogy ők - természetesen racionális szempontok miatt - komoly apparátussal dolgoznak a különbségeken. "A szerencsi gyárunkban 25 embert foglalkoztatunk azért, hogy az ott készülő termékeknek a receptúráját úgy alakítsák ki, hogy az az adott exportpiac fogyasztóinak ízléséhez leginkább passzoljon" - fogalmazott Tompa Gábor. Az igazgató leszögezte, hogy ez az ügy leginkább a magyar élelmiszeriparnak, és azon belül főként a hazai szereplők exporttevékenységének ártott, hiszen a nemzetközi célországok fogyasztói azt szűrhették le a híradásokat látva, hogy a magyar termékek silányabbak.

Te is a könyv szerint élsz?

Még júliusban hirdették ki azt a 20 pontos kormányprogramot, amellyel a hazai élelmiszerek minőségén kívánnak javítani - emlékeztetett a konferencián a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgató-főállatorvosa. Pleva György kiemelte, hogy a cél eléréséhez 2 milliárd forintos forrást biztosítanak a költségvetésből, amelyből a 2019-ig meghatározott időszakra jelentős összeg jut majd a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak felülvizsgálatára.

Az előttünk álló időszakban leginkább arra kell fókuszálnunk, hogy érdemes-e további előírásokat hoznunk olyan termékcsoportoknál, amelyekre már van vonatkozó passzus, illetve szükséges-e más termékcsoportokat is bevonni az Élelmiszerkönyv védelme alá

- hívta fel a figyelmet Pleva György, aki szerint a program sikeréhez a fentieken túl elengedhetetlen lesz a hatékony hatósági intézkedések elősegítése is. "Korszerűsítésre van szükség, a hatósági vizsgálatok modernizálásra szorulnak" - mondta.

Aggódását fejezte azonban ki az Élelmiszerkönyv várható módosításával kapcsolatban Tompa Gábor. Véleménye szerint ugyanis a hazai szereplők akkor tudnak gazdaságosak, hatékonyak, azaz sikeresek lenni, ha minden európai országban egy kottából játszanak. Ezzel Éder Tamás is egyet értett, és egy példával szemléltette a jelenlegi helyzetet:

Ha azzal a gondolkodásmóddal élt volna a 20. század elején az akkori szabályozó, mint ahogy ma azt a minisztériumnál teszik, akkor ma nem lenne téliszalámi.

Éder szerint ne legyenek illúzióink, az innovációnak egyértelmű gátja az ilyen típusú hozzáállás. Éppen ezért az elnök félelmét fejezte ki az élelmiszerkönyv további szigorításával kapcsolatban. Különösen, hogy az előírások többnyire csak a hazai gyártókon kérhetőek számon, csökkentve ezzel e versenyhelyzetüket, hiszen az importtermékek esetében csak méregdrága laboratóriumi eljárásokkal lehetne ellenőrizni az összetételt, amire viszont nincs pénz.

"Az Élelmiszerkönyv előírásai a fogyasztót védik" - replikázott Pleva György. Szerinte nincs olyan fogyasztó, aki ma sajnálja, hogy például nem lehet pálmaolajból sajtot, vagy épp csontból kipréselt fehérje koncentrátumból virslit készíteni. Sőt, szerinte az Élelmiszerkönyv módosításai kapcsán minden esetben konszenzusos, a teljes iparágra kiterjedő döntésről van szó.

Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint viszont a NÉBIH igazgató-főállatorvosának kijelentése nem igaz. Mint mondta, a Magyar Élelmiszerkönyv egyes passzusai kapcsán eddig soha nem kérték ki a teljes iparág véleményét, nem volt azokról átfogó egyeztetés.

Év elején robbant az élelmiszerbotrány

Februárban robbant az élelmiszerbotrány, amikor a Magyar Idők publikálta egy két évvel korábban, Szlovákiában lefolytatott vizsgálat eredményeit. A szlovák felmérés szerint ugyanazon termékek más minőségben voltak elérhetők a szlovákiai és az ausztriai élelmiszerüzletekben. A hír megjelenése után a Földművelésügyi Minisztérium megrendelt egy hasonló vizsgálatot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal pedig már márciusban publikálta az első eredményeket, amelyek az FM meglátása szerint alátámasztották, hogy a magyarokat "silány minőségű élelmiszerekkel etetik a multicégek". Szakértők azonban a Nébih márciusi - és augusztusban, más termékekkel megismételt - vizsgálatából ez aligha olvasható ki. Mint az a bírálók szájából többször is elhangzott, bizonyos esetekben nem is ugyanaz a termék szerepel az összevetésben. A gyártók pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a tesztek nem megfelelő laboratóriumi körülmények között történtek, ráadásul titokban (sem a feldolgozókkal, sem a lakossággal nem közölték, milyen termékekre irányulnak a vizsgálatok).
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Nem kell úgy megijedni, ha hazai repülőre ülsz

A lenti csárton az látszik, hogy Magyarország nagyjából az EU-s átlagot hozza, ha azt vizsgáljuk, hogy az összes, az országban üzemeltetett repülő közül, mekkora a 20 évnél idősebb gépek aránya?...
 

Karácsonyi lapra egy forintot se költs: ezek a tuti módszerek

Horrorárakon lehet kapni a kreatívabb, szebb karácsonyi lapokat a papír-írószer boltokban, úgyhogy itt az ideje otthon készíteni őket, fillérekből. Ehhez mutatok egy videót.  
NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk