2020. június 1. hétfő Tünde

Ez fájni fog a nyugdíjasoknak: durván drágább nekik most a bevásárlás


Rengeteg tényező befolyásolja azt, hogyan drágul egyes élelmiszerek ára a szezonális hatástól kezdve az infláción át a sertéspestisig - a márciusi árakra pedig már a koronavírus járvány is megtette a hatását. Mindebből az egyszeri vásárló viszont csak annyit érzékel, hogy amíg mondjuk egy évvel korábban 15 ezer forintból ki lehetett hozni egy nagyobb bevásárlást, addig most közelebb van a 18 ezer forinthoz ez az összeg. Ez természetesen nagyban függ attól is, milyen termékeket pakolunk a kosárba, ezért lehetséges, hogy egészen máshogy érzékeli az árváltozásokat egy pályakezdő fiatal, mint egy házastársával élő nyugdíjas, vagy egy családanya. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogy egy-egy ilyen vásárlói réteg tagjai között milyen különbségek tapasztalhatók, mennyire hat rájuk másként a bolti drágulás, attól függően, milyen termékeket vesznek és mennyit.

A Pénzcentrum friss drágulási toplistáján 21 olyan termék van, aminek az ára 10 százalék fölötti mértékben növekedett. Élelmiszerek közül a legjobban megdrágult termék az alma lett, aminek 268-ról ment fel 385-re a kilónkénti ára, ami 43,6 százalékos áremelkedést jelent. A sertéscomb kilónkénti ára is jócskán felment egy év alatt, 32,2 százalékkal került többe márciusban, mint 2019 azonos időszakában - 1210 forintról 1600-ra emelkedett az ár.

A KSH szerint a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt (februárról márciusra). Az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott. A Pénzcentrum által számolt fiktív bevásárlások azonban azt mutatják, hogy a KSH átlagosan számolt élelmiszerdrágulásától eltérően bármelyik vásárlói réteget tekintve ennél is többet fizetünk egy átlagos bevásárlás során.

Lapunk, ahogy előző hónapban, áprilisban is három tipikus vásárló "kosarát" hasonlította össze, hogy megtudja, az árváltozás mennyiben hatott másként a pénztárcájukra. Megnéztük, mennyit költ egy pályakezdő, a 25 év alatti korosztály fogyasztási szokásaiból kiindulva - vagyis hogy a KSH adatai szerint melyik élelmiszercsoportokra mennyit költ ez a korosztály. A fiktív fiatal, egyedül élő vásárlót az egyszerűség kedvéért Hunornak nevezünk. Az ő nagyobb bevásárláskor megpakolt kosarát vetettük össze egy családanyáéval, aki két gyermek és két felnőtt részére vásárol be - őt nevezzük Juditnak, valamint egy nyugdíjaséval, aki szintén nyugdíjas házastársával és két fős háztartástban, kettejüknek vásárol be - őt nevezzük Marika néninek.

Fontos, hogy a kosarak összeállításánál nem azt vettük alapul, hogy Hunor, Judit vagy Marika néni hónapokra elég tartalékot halmozna fel, vagy húsvéti nagybevásárlást csinál, hanem pusztán egy átlagos hétvégi bevásárlást. Egy, vagy maximum két hét alatt kifogyó élelmiszereket, illetve éppen kifogyóban lévő termékeket vesznek (liszt, cukor, stb.) elképzelésünk szerint. Természetesen Hunor kevesebb fajta terméket vesz és kisebb mennyiségben, hiszen ritkábban és kevesebbet főz, tehát pl. ő Marika nénivel ellentétben nem vesz fejeskáposztát, és szárazkolbászt, vagy Judittal ellentétben kígyóuborkát.

Az is jellemző, hogy míg Marika néni párizsit és olasz felvágottat visz haza, Judit olasz felvágottat és gépsonkát, Hunor viszont csak párizsit. Judit sokkal több gyümölcsöt vásárol - már csak a gyerekek miatt is - narancsot, almát és banánt, de Marika néni ugyanannyi hagymát elhasznál például, mint a családanya. A kosarak összeállításában csak élelmiszerek szerepelnek, más háztartási cikkek, tartós áruk nem. Fontos megjegyezni, hogy az előző hónapban összeállított kosarakkal ellentétben

most nem csak az infláció, a szezonális hatások, vagy olyan tényezők, mint pl. a sertéspestis, befolyásolhatták az árváltozást, hanem a koronavírus járvány is.

Kinek a pénztárcája érezte meg a legjobban a válságot?

Visszatérve még egyszer arra, hogy a KSH szerint az élelmiszerek ára átlagosan 1 százalékkal nőtt, fontos szem előtt tartani, hogy ezek egységárak. A valóságban azonban lehetséges, hogy valaki egy kiló burgonyát vesz, de banánból maximum fél kiló fogy. Hiába drágult átlagosan 1 százalékkal a két termék ára, ha a burgonyáé ebből 2 százalékot, a banán csak fél százalékot teszt ki, mert a kevésbé drágult termékből eleve kevesebbet vesz a vásárló. Ez okozza a fő különbséget, ezért is számít ennyire, ki, miből, mennyit vásárol.

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2020 márciusában számításaink szerint 7517 forintból ki tud hozni, bár ez év februárjában még 7390 forintból meg tudta venni ugyanazokat a termékeket a KSH átlagárai alapján. A tavalyi év azonos időszakában (2019 márciusában) még 6936 forintot költött volna ugyanerre a kosárra. A februárról márciusra tapasztalható áremelkedés Hunort érintette a leghátrányosabban, ez 1,7 százalék volt, később látni fogjuk, hogy a családanya és a nyugdíjas sem fizetett rá ennyire a havi áremelkedésre.

Hunor tavaly márciusban viszont még 6936 forintból be tudott vásárolni, ami azt jelenti, hogy csaknem 8,4 százalékkal kerültek neki idén márciusban többe ugyanazok az élelmiszerek.

Judit, a családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2020 márciusában 20743 forintot költ számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. A februári árakhoz viszonyítva 1,2 százalékkal fizetett többet, 20497 forintot, tehát kevésbé érezte meg az drágulást, mint Hunor. Ez miért lehet? (Előző hónapban még a családanya számára volt magasabb az emelkedés mértéke) A magyarázat, hogy Judit kosarában jellemzően több a gyümölcs és a zöldség, amiből ő jelentősen többet vásárol Hunornál, az tartotta az árát, vagy csak kis emelkedést mutatott, így a teljes kosárérték különbséget csökkentették ezek a kevésbé drágult termékek. Előző hónapban például az uborka drasztikus emelkedése is meglátszott Judit kosarán, márciusban nem volt ilyen kiugró tétel.

Tavaly márciusban ugyanazokat a termékeket Judit 1546 forinttal kevesebbért tudta megvenni: 19197 forintért. Ez 8 százalékos emelkedés. Judit tehát 0,4 százalékponttal kevésbé volt kitéve az éves árváltozásnak, mint Hunor.

A nyugdíjas Marika néni egy két fős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást. 2020 márciusában 18089 forintot fizetett volna a kasszánál egy jól megpakolt kosárért, míg februárban ugyanazokért az árukért 17870 forint lett volna a végösszeg. Márciusban tehát 219 forinttal kevesebb maradt a tárcájában, mint múlt hónapban, ez 1,2 százalékos drágulás, csaknem hajszálra ugyanannyi - ezrelékben sem mérhető eltéréssel -, mint Judit esetében.

Ha pedig a múlt év márciusához viszonyítjuk a bevásárlás értékét: akkor 16612 forintot fizetett volna ugyanazokért a termékekért. 2019 márciusához képest tehát a fiktív nyugdíjas 8,9 százalékos áremelkedést tapasztalt, Hunornál 0,5 százalékponttal, Juditnál pedig 0,9 százalékponttal többet.

Miközben a KSH szerint idén márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezen belül az élelmiszerek ára sokkal nagyobb mértékben 7,6 százalékkal nőtt. Viszont ahogy látható, attól függően, pontosan milyen termékek kerülnek egy átlagos bevásárláskor a kosárba, és milyen mennyiségben, a tapasztalt áremelkedés ennél is magasabb lehet. Egy átlagos fiatal esetén 0,8 százalékponttal, egy családanya számára 0,4 százalékponttal, egy nyugdíjasnak pedig még akár 1,3 százalékponttal is.

Annak ellenére, hogy mindhárom kosárba kerültek olyan termékek, amelyeknek az ára csökkent is az előző havihoz vagy évihez képest, mint a csirkecomb, a vöröshagyma, a fejeskáposzta, vagy az uborka. Ez viszont nem tudta ellensúlyozni a drasztikus drágulásokat, mint pl. a párizsi kilós ára 70 forinttal nőtt februárhoz képest, a sajté 50-nel, a paradicsomé 44-gyel, az almáé 28-cal. De például a tavaly márciusi árakhoz képest 350-390 forinttal kerültek többe előző hónapban a karaj és a sertéscomb, vagy a felvágottak.

Hosszú távon a nyugdíjasok járnak a legrosszabbul

Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a kisebb mennyiségeket, és kevesebb féle terméket vásároló, spórolósabb (pl. csak párizsit vevő) Hunor lehetséges, hogy havi szinten jobban megérzi egy-egy termék árának megugrását, mint pl. most a húsdrágulást, viszont hosszabb távon kevésbé van kitéve a drágulásnak.

A már szélesebb termékskálán mozgó, viszont hármuk közül legnagyobb mennyiségben vásárló Judit érezte március hónapban a legkevésbé a drágulást az előző évhez képest (viszont a KSH számításánál még ígyis nagyobb mértékben). Ahogy az előző havi számítások esetén, most is elmondható, hogy még mindig a legtöbbféle terméket vásároló, itt-ott spóroló (csirkemell helyett szárnyat-combot vesz, párizsit sonka helyett, stb.), közepes mennyiséget vevő Marika néni érzi leginkább a drágulást.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy jellemzően a 65 év felettieknek más természetű kiadásai is jelentősen nagyobbak mint a két másik vizsgált korosztályé, így pl. a gyógyszerköltségek, tehát ez az 1 százalékpontnál is magasabb tapasztalható drágulás csak az élelmiszerek esetén áll fent, hozzászámítva más természetű költségeket feltehetően magasabb lenne az arány.

Kinek mi került a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan - ehhez 2018-as a legfrissebb kimutatás.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olaszfelvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olaszfelvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal. A márciusi nyugdíjas kosárba egy palack vörösbort is tettünk.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 1 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Amennyiben 1 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidővel, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 093 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 7,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 20 126 forintos törlesztőt (THM 7,64%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Auchan

05.28-06.03
Országos

Tesco

05.28-06.03
Országos

Aldi

05.28-06.03
Országos

Lidl

05.28-06.03
Országos

Praktiker

04.02-07.31
Országos

  Ajánlatunk