Ezért élnek sült krumplin, chipsen a magyarok: döbbenetes, mennyire luxus a zöldség, gyümölcs

Miközben világszerte egyre többen igyekeznek egészségesen táplálkozni, a valóság gyakran keresztülhúzza a jó szándékokat: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) friss jelentése szerint az egészséges étkezés legnagyobb akadálya továbbra is az ár.

A The State of Food Security and Nutrition in the World című, július végén közzétett elemzés részletesen bemutatja, hogy mekkora árkülönbségek vannak a különböző típusú élelmiszerek között – és hogy a kalóriánkénti költség alapján miért választják sokan az olcsóbb, ám egészségtelenebb alternatívákat.

Bizony továbbra is drága egészségesen táplálkozni

A FAO legfrissebb, összehasonlító adatai (2021) azt mutatják meg, hogy különböző élelmiszercsoportok kalóriánkénti átlagára hányszorosa a legolcsóbb keményítőalapú alapélelmiszerekének (pl. rizs, kenyér, burgonya). A különbségek nemcsak nagyok, de világosan megmutatják, miért választják világszerte sokan a kevésbé egészséges opciókat.

A lista élén a zöldségek állnak: kalóriánként több mint kilencszer annyiba kerülnek, mint a keményítőtartalmú alapélelmiszerek. Ez különösen megterheli azokat a háztartásokat, amelyek már eleve küzdenek a megélhetéssel, és elérhetetlenné teszi számukra a változatos, vitaminokban gazdag étkezést.

A gyümölcsök szintén rendkívül drágák, az egészségtudatos táplálkozás ikonikus elemei mára gyakorlatilag prémium kategóriás termékekké váltak. A természetes cukortartalom és a vitaminbomba jellege ellenére sokaknak már luxus a rendszeres gyümölcsfogyasztás. 

A hús, tejtermékek, tojás és egyéb állati eredetű ételek szintén 5,8-szor többe kerülnek kalóriánként, mint a legolcsóbb alaptermékek. Ez a fehérjedús ételekhez való hozzáférést is megnehezíti, különösen a fejlődő országokban és az alacsony jövedelmű rétegeknél.

A különféle módon tartósított, pácolt, füstölt, csomagolt ételek valamivel olcsóbbak, mint a húsok vagy zöldségek, de még így is ötször annyiba kerülnek, mint a kenyér vagy a rizs. A feldolgozott élelmiszerek gyakorlatilag átmenetet képeznek a „természetes” ételek és az ultrafeldolgozott termékek között.

A feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek is 4,3-szor annyiba vannak, mint a legolcsobb kenyerek, tészták. Ezek táplálóak, de mivel nem esnek át feldolgozáson, hosszabb ideig kell őket elkészíteni, tárolásuk is nehezebb – és még így is több mint négyszer annyiba kerülnek kalóriánként, mint az egyszerű keményítős ételek.

A csokoládék, cukorkák és egyéb édességek kalóriadúsak és viszonylag olcsók – mindössze 2,8-szoros a szorzójuk. Ez is azt mutatja, hogy a cukros nassolnivalók sokkal elérhetőbbek, mint a táplálóbb alternatívák.

Az iparilag gyártott, ultrafeldolgozott termékek – például chipsek, péksütemények, instant levesek – még az édességeknél is olcsóbb kalóriaforrások. Nem véletlen, hogy ezek a termékek rendkívül népszerűek, különösen ott, ahol az embereknek minden forint számít.

Még szerencse, hogy itt vannak a lista vége felé a valóságos szuperételek, a hüvelyesek. Ezekben ugyanis sok a növényi fehérje, a rost és a tápanyag. És bár 1,8-szor többe kerülnek, mint a legolcsóbb alapélelmiszerek,

ár-érték arányban még mindig az egészséges étrend egyik legjobb befektetései.

Az olajok és zsírok ára megegyezik a keményítőtartalmú ételekével. Ez azért fontos, mert ezek energiadúsak, így a szegényebb háztartások gyakran ezekkel „egészítik ki” az étrendjüket – viszont a túlzott zsírbevitel hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.

És ugye itt van nekünk a lista „nullpontja”, a keményítő alapú élelmiszerek (strachy staples). Ide tartozik a fehér kenyér, a rizs, a burgonya, a tészta. Ezek az ár/kalória szempontjából legolcsóbb ételek, és pont ezért ezekből fogy a legtöbb világszerte – még akkor is, ha nem biztosítanak minden létfontosságú tápanyagot.

Összeségébe tehát kijelenthetjük, hogy minél egészségesebb egy étel, annál drágább. Ez a trend pedig nem csak gazdasági, de társadalmi kérdés is – mert miközben egyre többen küzdenek túlsúllyal és krónikus betegségekkel, az egészséges táplálkozás sokak számára továbbra is megfizethetetlen álom marad.

Az utóbbi évek csak rontottak a helyzeten

Ha mindez nem volna elég, az utóbbi évek globális válságai csak rontottak a helyzeten. A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború komoly zavarokat okozott a globális ellátási láncokban, ezzel pedig élelmiszer-inflációt indított el, amely máig érezteti a hatását. Ezt kifejezetten érezhettük Magyarországon, ahol 2022-ben és 2023-ban az uniós országok közül a legmagasabb volt az élelmiszerárak drágulásának a mértéke. 

A FAO szerint a globális élelmiszer-bizonytalanság – ami nemcsak az éhezést, hanem a kiegyensúlyozott, egészséges étrend elérhetetlenségét is jelenti – a csúcsról ugyan valamelyest csökkent, de még mindig magas szinten van. A jelentés rávilágít: miközben a világon mindenhol egyre több szó esik a tudatos táplálkozás fontosságáról, a gazdasági realitások miatt ez továbbra is sokak számára elérhetetlen luxus marad.

(via Statista)