3 °C Budapest
Portrait if a young woman with red hair buying groceries in a local supermarket, holding bottles of cooking oil in her hands and putting it in her grocery cart

Már a hátuk közepére kívánják az árstopokat a magyarok: így megfékezhető lenne a csúcsdrágulás?

2022. szeptember 29. 05:44

A magyarok közel háromnegyede feláldozná az élelmiszer árstopot annak érdekében, hogy a többi termék ára ne gyorsuljon a mostani ütemben - ez derült ki Pénzcentrum inflációs kérdőívéből, amit több mint 25 ezer olvasónk töltött ki. Fény derült ezen kívül arra is, hogy a benzinárstopot ezzel szemben sokkal hasznosabbnak érzik, többen ragaszkodnak hozzá.

Szeptember első hetében indítottunk a Pénzcentrumon egy felmérést, mely a magyar háztartások anyagi helyzetét mérte fel, leginkább az infláció és az energiaárak elszabadulása miatti életszínvonal alakulására voltunk kíváncsiak. Rekordsokan, több mint 25 ezren töltötték ki a kérdőívünket, ebből is jól látszik, ez most egy olyan téma, ami rengeteg magyart foglalkoztat.

A válaszok alapján készült cikksorozatunk első részében leginkább az általános „pénzügyi közérzetre” voltunk kíváncsiak, ki hogy érzi saját anyagi helyzetének változásait, most, a második részben az árstopok hatásival foglalkozunk részletesen. 

Mely termékek esetében érzed leginkább az áremelkedést?

Kíváncsiak voltunk, olvasóink mely termékek esetében érzik az áremelkedést: nem meglepő, hogy a válaszadók 94,2 százaléka az élelmiszert mondta - nem is csoda, hiszen ezeket a termékeket vásároljuk nap mint nap. De sokan írták még a gyógyszert, a rezsit, az építőanyagot és a különböző szolgáltatások árainak emelkedése is fájdalmasan érinti a kitöltőket.

Véleményed, tapasztalatod szerint mekkora segítség volt az élelmiszer árstop a magyar háztartásoknak?

2022. februárban vezetett be a kormány árstopot néhány alapvetőnek tekintett élelmiszerre, ezeket a termékeket a tavaly októberi áron kell adniuk a boltoknak. Egyértelmű, hogy könnyebbség az olcsó olaj, cukor és liszt minden háztartásnak, már ha lehet éppen kapni, hiszen az emberek hajlamosak felhalmozni belőlük, amíg még olcsó. Azonban a kereskedők, ha már bizonyos termék árát nem emelhetik, azon veszteségük keletkezik, így biztosak lehetünk benne, hogy a többi általa árult terméke fog nagyobbat emelni, mint az feltétlenül indokolt lenne.

A válaszadók rendkívül nagy aránya 58,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt segítség az élelmiszer árstop számára, 34,7 százaléknak viszont igen. Legnagyobb arányban az elváltak és az özvegyek nyilatkoztak így, 40, illetve 39 százalékuk. Státusz szerint a GYES-en, GYED-en lévők mondták hogy megkönnyítette az életüket, 44 százalékuk, őket követik a nyugdíjasok 37 százalékkal. Lakóhely szerint legkevésbé a fővárosiak érezték az élelmiszer árstop áldásos hatásait, leginkább pedig az Észak-Magyarországon élők örültek neki.

Véleményed, tapasztalatod szerint mekkora segítség volt a benzinárstop a magyar háztartásoknak?

A kormány még tavaly november 15-én rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben, most már az év utolsó napjáig meghosszabbított. Időközben szűkítette a kedvezményes áron vásárlók körét.De ugyanígy kíváncsiak voltunk a benzinárstop hatásaira is: itt egészen mást gondoltak a válaszadóink, nagyobbik részük, 64,3 százalékuk úgy nyilatkozott segítség volt, és 23 százalékuk szerint nem.

Ha a kor szerinti megoszlást vizsgáljuk, azt kapjuk, hogy a 25 év alattiak és a 64 év felettiek gondolják azt a legkisebb mértékben, hogy segítség volt, a 41 és 55 év közöttiek pedig a legnagyobb arányban, közel 70 százalékuk. Lakóhely szerint a fővárosiak és a közép-dunántúliak mondták a legnagyobb arányban, hogy semmi haszna nem volt, akik viszont a legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy segítséget jelentett a benzinárstop a magyar családoknak, ők Észak-Alföldön Dél-Alföldön és Pest megyében élnek.

Iskolai végzettség mentén is szétbontottuk a válaszokat, az jött ki, hogy a legkevesebb iskolával rendelkezők és a Phd fokozattal bírok gondolják legnagyobb arányban azt, hogy rajtuk nem segített a benzin árának maximalizálása, az egyetemi diplomával rendelkezők pedig úgy érzik nagyrészt, hogy igenis segített.

Vizsgáltuk az alapján is, hogy ki melyik szektorban dolgozik, ebből az jött ki, hogy a jog, közigazgatás területén dolgozók, a logisztikai szakemberek és a gyógyszeriparban dolgozóknak volt a legnagyobb segítségükre a benzinárstop.

Feláldoznád az árstopokat annak érdekében, hogy a többi termék ára mérséklődjön, vagy legalább ne emelkedjen ilyen ütemben?

Az is érdekes kérdés, hogy lemondanának- e a magyarok a hat olcsó termékről annak érdekében, hogy a többi termék drágulásának az üteme lelassuljon. Tulajdonképpen arról szól a kérdés, az emberek kivezetnék-e az árstopokat. (A felmérés 2022. szeptember 7-én indult el, ekkor még nem tudtuk, hogy dönt a kormány, október 1. után maradnak-e. Azóta már tudjuk, december 31-ig biztosan nem vezetik ki őket – a szerk.)

A válaszadók közel háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen elengedné az árstopot végre, csak a többi termék ára ne nőjön tovább. Legnagyobb arányban a tanulók és az alkalmazottak nyilatkoztak így, leginkább pedig a munkanélküliek és a nyugdíjasok ragaszkodnak hozzá. Országrészenként nagy különbség nincsen a válaszok arányában, de legszívesebben a fővárosiak és a Nyugat-dunántúliak engednék el az árstopokat, leginkább az Észak-Magyarország régiójában élők ragaszkodnak hozzá.

Kor szerinti megoszlásban az látszik, hogy a 25 és 40 év közöttiek 78 százaléka úgy gondolja, elég az árstopokból, míg az 56 és 64 év közöttieknek már csak a 70 százaléka vélekedik így.

Az összesen 22 kérdést tartalmazó felmérésnek csak egy részét dolgoztuk fel ebben a cikkben, a héten érkezik a 3. és a 4. része is.

Demográfia

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 25 136-an vettek részt, nagyobb részük, 50,6 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 64 év feletti, 28,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 19,1 százalékuk 56 és 64 év közötti, 16,9 százalékuk 25 és 40 év közötti és 1,1 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 21,5 százalékuk él a fővárosban, 9,5 százalék Nyugat-Dunántúlon, 10,3 százalékuk Közép-Dunántúlon, 8,8 százalék Dél-Dunántúlon, 15,6 százalék Pest megyében, 12,2 százalék Dél-Alföldön, 12,6 százalék Észak-Magyarországon és 9,6 százalék Észak-Alföldön.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint a kitöltők 20,2 százaléka szakiskolát végzett, maximum érettségije 37 százalékuknak van, 22,2 százalékuk főiskolát végzett, 15,7 százalékuk pedig egyetemet. 3,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. 

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 11-11 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele házas, 16 százalékuk kapcsolatban él, 14 százalékuk egyedülálló. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 2. péntek
Melinda, Vivien
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?