Egy hónapja van árstop Magyarországon: eddig így teljesített a gazdasági befagyasztás

Méretes élelmiszer drágulás csapott le a boltos világra januárban, erről fordultak rá a boltosok az árstoppos februárra. Adott is lett a lecke, mennyit is kellett lefaragni az árstoppos árakból február első napjára. Októberben 5,2%, novemberben 6%, decemberben 8%, januárban pedig már 10,1% volt az élelmiszerek drágulásának üteme (dohányáru, szeszesital nélkül, előző évhez mérve). És az előrejelzések szerint folytatódik az élelmiszerpiacra nehezedő áremelési nyomás, amit az ukrán helyzet is erősíteni fog, huzamosabb ideig is elhúzódhat - írja közleményében a blokkk.com

Az árstoppos cikkelem az egész termékcsoportját mozgatja

A boltosok árcéduláit szépen lejjebb húzta az árstop. De hát volt ott más is. A sertéscomb, a csirkemell filé és az UHT tej esetében az árstop előtti árviszonyokat nézve egy magasabb árfekvésű cikkelem árát kellett lejjebb vinni. Ezek olcsóbbak is lettek, olyannyira, hogy a legkisebb árakat kellett az árcédulákra írni a termékcsoporton belül. Így olcsóbb lett például a csirkemell filé a csirkecombnál, vagy a 2,8%-os UHT tej az 1,5%-osnál, amielőtte nem véletlenül volt fordítva. 

Az eleve olcsóbb saját márkák csak tovább csavartak egyet az új árarányokon, hiszen azok árszintje eleve alacsonyabb volt. A boltosok két lehetőség közül választhattak, az egyik, hogy jó, akkor legyen az árstoppos cikkelem a legolcsóbb. Igen, de akkor ebből sokkal többet visz a vásárló, de a párja messze nem fogy annyira, mint régen. A stoppos termék vesztesége szépen gyarapodhat így, viszont ami hozhatna valami pénzt a boltos konyhájára, az nem annyira - áll a közleményben.

Ha viszont lejjebb vitte az árstoppos cikkelem párjának is az árát, akkor az is jobban fogy, de akkor már azon is vesztesége lett. Végül a boltok árcéduláit mustrálgatva eltérő megoldások születtek az első hónapban, és csak az biztos, hogy a legolcsóbb fogyott a legjobban. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy közben az átadási árakon napról-napra nőtt a nyomás az árstoppos termékek zömében, így nem volt hiába való a megvásárolható mennyiségek korlátozása. De ez igazából nem is a vásárlóknak szólt, hanem a kisebb boltosok, vendéglősök, vagy éppen a kisebb pékek akár lisztért mehettek a nagyker helyett a nagyáruházba, mert az lett az olcsóbb.

A végeredmény pedig az, hogy az árstoppos termék a teljes termékkörét megmozgatta.

És az mennyi is akkor

Az elmúlt két esztendő árucsoportos statisztikája azt mutatja, hogy az élelmiszer vásárlások értéke (ami nem azonos az élelmiszerboltok összes forgalmával - kétféle boltos statisztika is van) negyedéves bontásban megközelítette az ezer milliárd forintot. Ebből a februári élelmiszervásárlások értéke 300 milliárd forint felett lehetett korábban nagyságrendjét nézve, de nem sokkal. 

Februárban a vastagabb pénztárcákból élelmiszerekre is több jutott. Nyilván legyűrték a háziasszonyok a 10% feletti drágulást (februárban nem enyhült az élelmiszerpiac árnyomása) és valamivel - mennyiségben 3-4%-kal - még többet is vásárolgattak a családok a különféle étekféleségekből. Így kikerekedhet egy 350 milliárd körüli februári élelmiszervásárlás. És persze ezen belül az ártoppos termékkörök aránya feljebb csúszhatott, a januári 19%-os szintről 25% környékére.

Súlyos bizonytalanság övezi az agráriumot nemzetközi viszonylatban az ukrán helyzet miatt. Így rendkívül bizonytalan az élelmiszerpiac helyzete világszerte, alapvetően a drágulás tekintetében. A vásárló nyilván elégedett az árstoppal. A boltos mérlegét pedig az határozza meg, milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia az árubeszerezéskor. Minél mélyebben kell turkálnia a zsebében, annál többe kerül neki az árstop. És csak nagy legyen a zsebe és ki ne szakadjon, a nagy keresgélés hevében - zárul a közlemény.