A halálesetek többsége nem az utcán történt, hanem jellemzően idős, beteg emberek fagytak meg a saját otthonukban. Kedd estétől életbe lép a vörös kód a...

Magyarországon csaknem 1 millió felnőttet érint az élelmiszer-szegénység. Ez azt jelenti, hogy majd egy millió magyar nem engedheti meg magának, hogy két naponta húst egyen. Ha ez egész Európai Uniót vizsgáljuk, arányaiban a magyar adat a 4. legrosszabnak számít.
Bár az olasz adatok egyelőre hiányoznak, 26 EU-s ország statisztikájából az látszik, hogy az unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5 százaléka szenvedett élelmiszer-szegénységben 2020-ban. Élelmiszer-szegénységnek a statisztika azt nevezi, ha valaki képtelen megengednie magának, hogy legalább minden második nap fogyasszon valamilyen húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét.
A legfrissebb adatsor szerint élelmiszerszegénységi szempontból a legrosszabb helyzetben Bulgária van. Ott ugyanis majdnem a lakosság negyede, egészen pontosan a 24 százaléka nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst egyen. Bár ennek az arányszámnak csak a felével, de meglehetősen rossz a helyzet Romániában és Görögországban is, ahol a lakosság 12,5 és, illetve 11,3 százaléka szenved az élelmiszerszegénységtől.
Ezzel kontrasztban a statisztikák azt mutatják, hogy például Cipruson csupán a lakosság 0,7 százalékát érinti a probléma, de egy százalék alatti értéket mértek Írországban (0,9%) is, és alig több mint egy százalékát érinti az embernek ez a gond Svédországban és Hollandiában is (egyaránt 1,2%).
Ahogy a statisztikából látszik, Magyarország is nagyon rossz helyen áll a listán. Egészen pontosan, alig lemaradva a három legrosszabb helyezettől, hazánkban a lakosság 10,5 százalékát érinti az élelmiszerszegénység. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy
Magyarországon körülbelül 870 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta valamilyen húst vagy annak vegetáriánus megfelelőjét egyen.
Ez a szám ráadásul csak a 16 évesnél idősebbekre vonatkozik, így a 16 évnél fiatalabb gyerekek ennek a statisztikának nem képzik részét. Ahogy látjuk, a magyarországi 10,5 százalék majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Kijelenthető tehát, hogy az EU-ban átlagosan tapasztalható élelmiszerszegénységnek a kétszerese figyelhető meg hazánkban. A helyzet ráadásul az utóbbi években nem is javul, ugyanis 2019-ben szinte ugyanekkora, 10,4 százalékát érintette a lakosságnak az élelmiszer-szegénység.
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
Mindez azt is jelenti, hogy a környező országok közül egyedül Romániát érinti súlyosabban az élelmiszer-szegénység, de Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria mind mögöttünk vannak. Ausztriában például csupán a lakosság 2,6, de Szlovéniában is pusztán a 3,1 százalékát érinti a gond.
Nincsenek jó előjelek
Látva, hogy élelmiszer-szegénységben Magyarország az EU 4. legrosszabbja, igencsak aggasztó tény, hogy évtizedek óta nem látott infláció van éppen hazánkban. Ami ráadásul a gazdasági elemzések szerint még jócskán velünk is fog maradni. Ergo, mind egyre csak drágábbak lesznek az élelmiszerek is. 2021 év végén, a Pénzcentrumon megvizsgáltuk azt, hogy három éves távlatban, hogyan alakultak az árak.
Azokból a statisztikákból is jól látszik, hogy a legdurvábban dráguló termékek listáján szép számmal akadtak élelmiszerek is. És habár a csúcsdrágulások leginkább a zöldségeket érintették, azért a húsok sem lettek olcsóbbak. Egyedül talán a csirke és annak részei az egyetlen olyan húsféle, aminek eddig a legkevésbé szökött fel az ára, minden más hústermék azonban jócskán megdrágult. És ahogy azt fentebb is írtuk, egyelőre biztosan nem fognak mérséklődni az élelmiszerárak. Ez pedig várhatóan szinte egész Európában azt fogja okozni, hogy még többen lesznek azok, akik legalább kétnaponta nem tudnak majd húst fogyasztani, egyszerűen annál az oknál fogva, mert nem lesz rá pénzük.
Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.
Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.
Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!
A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.
- Egyeztettek a beharangozott új Duna-hídról
- Már csak egy engedély kell a Ferihegy 1-es terminálhoz
- Egyelőre nem okoz ellátási gondot Magyarországon az újabb szankció
- WHO: az aszály, a kolera és a polgárháború után kapta a földrengést Szíria
- Ez az orosz hadijelentés nagyon fájhat az ukránoknak
- Szíria földrengés sújtotta részén a törökországinál is drámaibb a helyzet
Digital Transformation 2023
Sustainable Tech 2023
Biztosítás 2023


