Ez jön a bankkártya után: mi is így fogunk fizetni?

Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt: étterembe szeretnénk menni péntek este. A dolog elég egyszerű: odatelefonálunk, foglalunk asztalt, bemegyünk, a pincér kijön, felveszi a rendelést, kihozza az ételt, majd kérjük a számlát, fizetünk (készpénzzel, esetleg bankkártyával, az étterem termináljánál), aztán hazamegyünk.

Képzeljük el, hogy fog működni mindez néhány év múlva (egyébként Amerikában, Nyugat-Európában már sok helyen most is): fogjuk a telefonunkat, letöltjük rá az étterem alkalmazását, amivel egy pillanat alatt foglalunk asztalt magunknak, és kapunk egy kódot. Az étterembe érve bemutatjuk a kódot a pincérnek, aki az asztalunkhoz kísér. Miközben felveszi a rendelést, folyamatosan látjuk, hogy hány levest, hány főételt kértünk, azok mennyibe kerülnek. A vacsora végén nem bajlódunk készpénzzel, bankkártyával visszajáróval: az alkalmazáshoz korábban hozzárendelt bankkártyánkkal fizetünk, a telefonunkon keresztül. Ha akarunk, hagyunk borravalót, ha ez volt az első randi, akkor a sorszámunkat meg tudjuk osztani a párunkkal, és közösen fizethetünk. Mindezt másodpercek alatt, szupergyorsan.

Jelentősen át fognak alakulni fizetési szokásaink - hangsúlyozták a MasterCard szakértői szerdán, Varsóban rendezett sajtó-háttérbeszélgetésükön. Az okostelefonok előretörésével ugyanis egy olyan új rendszert használhatunk (széles körben), amely rendkívül leegyszerűsíti a vásárlás egész folyamatát. Gyakorlatilag a telefonunk ott van a kezünkben akkor, amikor felismerjük, hogy szükségünk van valamire, elvezet a megfelelő boltba (webshopba, de akár fizikai áruházba is), elintézhetjük vele a fizetést, a szállítást, sőt, még a felmerülő garanciális ügyeinket is.

Persze a mobilfizetés nem újdonság, a Pénzcentrum is sok cikkben foglalkozott már a témával az elmúlt években. Ugyanakkor érdemes megnézni, merre tartanak most a legfontosabb fejlesztések, mik lehetnek azok az újdonságok, amiket mi magyarok is használni fogunk (nem csak próbaként, hanem a hétköznapok során, a gyakorlatban).

A MasterCard-nál (is) úgy látják, a mobilfizetést két alapvető irány határozhatja meg a következő években (ezek egyébként együtt is működhetnek):

• az egyik, amikor a telefonunkat ugyanúgy használhatjuk, mint érintős bankkártyánkat. A pénztárnál nem a plasztikot tesszük oda, hanem a telefonunkat

• a másik opció, hogy egy konkrét alkalmazással fizetünk, vagy olyan alkalmazásokat használunk, amikben működik egy fizetési rendszer is (jellemzően az, amit mi alapvetően is használunk, tehát amibe fel van telepítve a betéti kártyánk, a hitelkártyánk, a hűségkártyánk, stb.)
  

Persze a világcégek egyre nagyobb üzletet látnak az új technológiákban. Nem véletlen, hogy több millió felhasználója van már az Apple Pay-nek (Amerikában és Nagy-Britanniában), de az Android (azaz a Google) és a Samsung is dolgozik saját mobilfizetési megoldáson. A fejlesztések persze a mobilbankolás világát is érintik: képzeljük el azt, hogy a mostani netbanki pénzátutalás helyett sokkal egyszerűbben és gyorsabban, egy Facebook-üzenetben küldünk pénzt rokonunknak, ismerősünknek.

De ugye a biztonság

Azt a fizetéstechnológiában dolgozó cégek is pontosan tudják, hogy az újfajta technológiák legsarkalatosabb pontja a biztonság. Elég egyetlen rossz tapasztalat, vagy akár a legkisebb botrány, a felhasználók bizalma azonnal meginoghat.

Épp ezért hangúlyozzák, hogy

Egyrészt fontos, hogy megbízható legyen az azonosítás, a hitelesítés: ezt ma már nem csak PIN kóddal tehetjük meg, hanem a legújabb okostelefonoknál ujjlenyomat azonosítással is. Tehát például odaérintjük a telefonunkat a boltban a terminálhoz, és az ujjlenyomatunkkal hagyjuk jóvá a tranzakciót. Persze időről-időre hallani másfajta "biometrikus" azonosítás-tesztekről is: ilyen lehet az arcfelismerő (becenevén szelfi-fizetés), vagy az ha egy okoskarkötő felismeri a pulzusunkat, így engedélyezi a fizetést.

Ugyanakkor a rendszerekbe telepített bankkártya-adatokat is védeni kell valahogy. A MasterCard-nál az úgynevezett tokenizációt használják, azaz az alkalmazás nem magát a kártyaszámot tárolja, hanem átalakítja azt egy másik, egyedi azonosítóvá. Így például hiába lopják el a készüléket, a szakértők szerint bankkártyánk nincs veszélyben, sőt, még le sem kell tiltanunk azt.