Injekciózott húskészítmény vagy hagyományos parasztsonka?

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer szakértője szerint ma Magyarországon 60 ezer féle élelmiszerrel találkozhat a vásárló, ezért fontos, hogy minél szélesebb körű információhoz jussanak a fogyasztók a gyártási folyamatokról, az összetételről. A szezonális fogyasztási kérdésekről szólva a szakértő elmondta: érdemes figyelni a különféle sonkák közötti különbségre. Ha gyorspácolt terméket választunk, ügyeljünk a szavatossági időre is. Lehetőleg onnan vásároljunk, ahol ismerős a hely, az eladó. A termékek csomagolásán megtalálhatjuk az összetételt is - érdemes óvatosnak lenni, ha a termék túl sok adalékanyagot tartalmaz.

Dömölki Lívia felhívta a figyelmet arra, hogy a húsvéti családi - elsősorban húskészítményekre alapozott- étkezések során sem szabad megfeledkezni a zöldségekről sem.

Zsarnóczay Gabriella, a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület elnöke elmondta: a sonka egy termékcsoport neve is, azaz pácolással és füstöléssel előállított húskészítményt nevezünk sonkának. Alapvetően megkülönböztetjük a

- hagyományosan pácolt/füstölt, maximum 7 százalékos sótartalmú parasztsonkát,

- a nyers sonkákat (szintén maximum 7 százalékos sótartalommal). Ez darabolt vagy kötözött, és látnunk kell a csomagolásán, hogy nyersen vagy füstölve fogyasztandó,

- a hőkezelt sonkákat, amik előre meg vannak főzve. Sótartalma maximum 4,5%, és nem csak sertésből, hanem akár szárnyasból is készülhet,

- formában vagy bélben hőkezelt (gép)sonkák. Ezek hígított húspépből készülnek, minimum 55 százalék húsból.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb trendje a gyorspácolás: ezen eljárás során fecskendőkkel juttatják a páclevet a termékekbe, állományjavítókkal, ízfokozókkal kezelik a húskészítményt. A gyorspácolt termékek színe a hagyományos sonkához képest halványabb, rózsaszínűbb, a termék levet enged. A hagyományos főtt sonkánál az összetevők (a húson kívül) konyhasó és nátrium-nitrit lehet, míg a gyorpácolt terméknél akár tucatnyi összetevővel, adalékanyaggal is találkozhatunk. Egy hagyományos sonka akár 6 hónapig is eláll, a gyorspácoltak szavatossági ideje néhány hét.

Nehéz helyzetben a húsipar

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke elmondta: a magyar ár évek óta követi az EU-tendenciákat. A magyar élősertés-ár nem alacsonyabb, mint az európai átlagár, a hazai húsipar ugyanakkor képtelen a növekvő önköltségeket érvényesíteni a fogyasztói árban. Azaz hiába kerül többe például a takarmány, a gyártók nem tudják a megemelkedett költségeket áthárítani a fogyasztókra.

Az elnök az elmúlt évek egyik legjelentősebb problémájaként az ágazatra rakódó terhek növekedését, valamint a feketegazdaság terjedését jelölte meg. A következő hónapok egyik legnagyobb veszélye a jelenleg tapasztalható aszályos időszak, aminek következtében jelentősen drágulhat a takarmány. Éder Tamás megjegyezte, ezzel együtt figyelemre méltó, hogy egyes áruházakban már 600-700 forintos kilogrammonkénti áron kaphatóak húskészítmények.