Itt tart Magyarország: a válság számokban!

Az év első tizenegy hónapjában a kivitel euróértéke 7,4, a behozatalé 7,2%-kal nőtt, a külkereskedelmi mérleg 100 millió eurós aktívumot mutat. Az építőiparban tizenegy hónap alatt 6,2%-kal elmaradt a termelés volumene a tavalyitól, ugyanakkor novemberben 3,4%-os növekedés volt tapasztalható. Az előzetes terméseredmények szerint gabonafélékből 2008-ban 16,9 millió tonna termett, az egy évvel korábbi alacsony termésnél 75%-kal több. Szeptember-novemberben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 20 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 13 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 7,8%-ra növekedett. Január-novemberben a keresetek reálértéke 0,9%-kal nőtt. Az év utolsó hónapjaiban a fogyasztói árak emelkedése lassult, 2008 egészében 6,1%-ot tett ki.

Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról 2007 nyarán kiindult folyamatok és az azóta világméretűvé vált pénzügyi válság rendkívül nagy hatással volt a reálgazdaságra, a globális konjunktúrára is. A világ fejlett térségeinek gazdasági növekedése jelentősen lassult, és jelzések érkeznek a kedvezőtlen hatásokról a fejlődő és a feltörekvő országokból is.

A legfrissebb adatok szerint a gazdaságilag fejlett országok és országcsoportok 2008 harmadik negyedévében recesszióban vagy ahhoz közeli állapotban voltak. A recesszió idáig Japánt érintette a legnagyobb mértékben, az Egyesült Államokban ugyanakkor - a romló gazdasági környezet hatására mérséklődő, de még kedvezően alakuló nettó export következtében - csak csekély mértékű visszaesés következett be.

Az Európai Unió és az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) egyaránt 0,2%-kal mérséklődött a megelőző negyedévi szinthez képest, az utóbbi térségben - mivel ez már egymást követő második negyedéves csökkenés - recesszióról beszélhetünk. Az Európai Unió harmadik negyedéves GDP-je 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami több mint hat év óta a legalacsonyabb érték. (Az európai konjunktúra 2006 utolsó negyedévében érte el csúcspontját, azóta lényegében folyamatosan lassult a gazdaság növekedése.)

A 2008. harmadik negyedévi növekedés túlnyomórészt a kormányzati kiadások elmúlt öt évben nem tapasztalt mértékű emelkedése miatt következett be (2,5%), a beruházások és a háztartások fogyasztása lényegében az egy évvel korábbi szinten alakult.

A 2008 szeptemberétől világméretűvé váló pénzügyi válság reálgazdaságot érintő hatásai az év utolsó negyedévében mind erőteljesebben nyilvánultak meg, ami a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatti termelés csökkentésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában, a stagnáló fogyasztásban, a csökkenő beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult.

A nagy uniós gazdaságok dekonjunktúrája mellett a kelet-közép-európai országok gazdasági növekedése is mérséklődött. Magyarország bruttó hazai terméke a 2008. I. félévi 2%-os növekedés után a III. negyedévben 0,8%-kal (a naptári hatás kiszűrésével 0,7%-kal) emelkedett. A második félévben megmutatkozó reálgazdasági folyamatok - a romló európai konjunktúra hatására - a külpiacilag érzékeny területeken csökkenést, stagnálást eredményeztek. Ugyanakkor gazdaságdinamizáló tényezővé vált - elsősorban a kedvezőbb időjárás miatt - a teljesítményét növelő mezőgazdaság, és az utóbbi hónapokban az útépítéseknek köszönhetően élénkült az építőipari termelés. Az államháztartás helyzete 2008-ban az előző évinél kedvezőbben alakult.

A világ számos országát, köztük az Európai Uniót is érintő gazdasági problémák néhány hónapja, egyebek mellett, az ipari termelésben is kitapinthatók voltak. Az unió iparában az augusztus-szeptemberi néhány százalékos mérséklődést októberben 5,4%-os termeléscsökkenés követte, s az irányzat novemberben 8,2%-os visszaeséssel tovább erősödött. A tizenegyedik hónapban egyedül Írországban nőtt némileg (2,6%-kal) az ipari termelés, a nagy ipari termelők közül Németországban 6,6%-os, Nagy-Britanniában 8%-os, Franciaországban 10,7%-os volt a csökkenés. A hazai 9,9%-os visszaesésnél is nagyobbat élt át 9 uniós ország, a legnagyobb, több mint 17%-os csökkenést Észtország, 15%-os visszaesést pedig Spanyolország iparában mérték.

A hazai ipari termelés volumene a szezonális és munkanappal kiigazított, az előző hónaphoz viszonyított index szerint az októberi 2%-os mérséklődés után novemberben ismét 2%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 1,7, az exportértékesítés pedig 2,1%-kal esett vissza.
Az előző év azonos hónapjához képest az ipari termelés novemberben 12%-os - a munkanaptényezővel kiigazított index szerint 9,9%-os - csökkenést mutatott, amihez mind a belföldi értékesítés (9,7%), mind az exportértékesítés (14,3%) jelentős visszaesése hozzájárult.

A novemberi ipari termelésben a kis súlyt képviselő bányászaton kívül minden termelési ágban csökkenés következett be. Az ipari termelés mintegy felét képviselő gépipar 14, a termelés közel egyhatodát adó vegyipar 9,7%-kal csökkentette termelését, ami főként az exportkereslet nagymértékű visszaeséséből adódott. Novemberben az exportértékesítés közel 70%-át adó gépipari ágazatok külpiaci értékesítése 15,3%-kal, a második legnagyobb exportőrnek számító vegyipari ágazatok kereslete pedig 14,1%-kal csökkent tavaly novemberhez képest.

A termelésben szintén jelentős hányadot képviselő élelmiszeripar 14%-kal termelt kevesebbet a tavaly novemberinél, elsősorban a hazai értékesítés csökkenése miatt. A hazai értékesítésben a meghatározó ágazatok közül az élelmiszeripar belföldi értékesítése 15,4, a gépipari ágazatoké pedig 8,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, a vegyiparban ugyanakkor 1,8%-os növekedés következett be.

Január-novemberben az ipari termelés 0,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az exportértékesítés 1,1%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés 1,0%-kal mérséklődött. A feldolgozóiparon belül a gépipari ágazatokban 1,4, a vegyipari ágazatokban 0,7%-kal volt magasabb a termelés, mint egy évvel korábban, míg az élelmiszeripar termelése 7,3%-kal csökkent évkezdettől. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás teljesítménye 4%-kal, az igen csekély súlyú bányászaté 19%-kal meghaladta a tavaly január-novemberit.

Az iparban alkalmazásban állók száma január-november átlagában 742 ezer fő volt, 0,6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenés az utóbbi hónapokban gyorsult. A dolgozók túlnyomó részét foglalkoztató feldolgozóiparban az első háromnegyed évben még valamivel (0,2%-kal) többen álltak alkalmazásban, mint az előző év hasonló időszakában, októberben azonban már 2,2%-kal, novemberben pedig 3,7%-kal kevesebben. Az ágazat egészében az egy főre jutó ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 0,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése novemberben 25,1%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az új rendelések mindkét értékesítési irányban hasonló mértékben csökkentek. A teljes rendelésállomány 6,6%-kal mérséklődött.

Az ipari termelői árak novemberben 7,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezen belül a belföldi értékesítés árai 10,8%-kal, az exportértékesítési árak - a forint árfolyamának alakulásával összefüggés¬ben - 4,4%-kal emelkedtek.

Januártól novemberig az ipari termelői árak átlagosan 5,2%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ami a belföldi értékesítési árak 11,9, az exportértékesítés árainak 0,3%-os növekedése nyomán alakult ki. A belföldi értékesítésben évkezdettől a legnagyobb mértékben, 19,6%-kal az energiatermelő ágazatok árai nőttek. A továbbfelhasználásra termelő ágazatok árai 7,8, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké 6,7%-kal emelkedtek. A beruházási javakat gyártó ágazatok körében 1,4%-os árcsökkenés volt tapasztalható.

Az építőipari termelés volumene az év első tizenegy hónapjában 6,2%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül a novemberi termelés 3,4%-kal magasabb volt a tavaly ilyenkorinál. A két építményfőcsoport termelése augusztus óta ellentétesen alakult: az épületek építése folyamatosan csökkent, az egyéb építmények építése augusztus óta hónapról hónapra nőtt, főként az út- és közműépítési beruházások, illetve az alacsony bázis következtében.

Az év első tizenegy hónapjában mindkét építményfőcsoport volumene elmaradt az egy évvel korábbitól, az épületeké 9,7, az egyéb építményeké 1,5%-kal. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya a tárgyidőszak végén már harmadik éve alacsonyabb az előző év azonos időszakánál. A november végi szerződésállomány volumene 18%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül az épületek hó végi szerződésállománya 35%-kal csökkent, az egyéb építményeké 7,1%-kal nőtt.

Az előzetes terméseredmények szerint 2008-ban 16,9 millió tonna gabona termett, amely még a 2004. évi rekordtermést is felülmúlta, a 2007. évi alacsony termésmennyiséget pedig 75%-kal haladta meg. A két legjelentősebb gabona közül búzából 42%-kal termett több, kukoricából viszont több mint duplájára nőtt a betakarított termés mennyisége. Az őszi betakarítású növényeknél egyaránt nőtt a termésmennyiség és a hozam is. Kivételt képez a cukorrépa, melynek területe alig egyötöde az előző évinek, termésmennyisége közel kétharmadával csökkent egy év alatt.

A 2008. december 1-jei állatszámlálás adatai szerint az előző év azonos időszakához képest jelentős, 13%-os visszaesés következett be a sertéseknél, a szarvasmarha-állomány 0,6%-kal lett kisebb. A juhok száma alig változott, baromfiból 3,7%-kal számláltak többet, mint egy évvel korábban.

Novemberben tovább folytatódott a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, összességében 22%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A növényi termékek árszínvonala közel 40%-kal csökkent, az élő állatok és állati termékeké a korábbiaknál szerényebb mértékben, 4,1%-kal nőtt. Január-novemberben az egy évvel korábbi 21%-os árnövekedéssel szemben 1,2%-kal mérséklődött a termelőiár-színvonal. A növényi termékek árának 13%-os csökkenése mellett az élő állatok és állati termékeké 15%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest novemberben 2,7, január-novemberben 1,8%-kal mérséklődött (a naptárhatással kiigazított adatok szerint a csökkenés üteme 2,0, illetve 1,9%-os volt). A kiigazítás nélküli adatok szerint az első tizenegy hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben csekélyebb, 1,2%-os forgalomcsökkenés mutatkozott az egy évvel korábbi volumenhez képest, s ezen belül a kis súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáruüzletek forgalma lényegében nem változott.

A nem élelmiszertermékek kereskedelmében 2,4%-os csökkenés következett be, ezen belül a legnagyobb súlyt képviselő bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kereskedelem esett vissza a leginkább, 5,0%-kal; a könyv-, újság-, papíráru-, illetve az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai mérsékeltebben, 1-2%-kal csökkentek, miközben a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-kiskereskedelem forgalma 0,5, illetve 0,2%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmen kívül számba vett jármű- és üzemanyag-kereskedelem forgalma január-novemberben 3,5%-kal esett vissza, de míg ezen belül az üzemanyag-kereskedelem lényegében szinten maradt, a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelemben 6,7%-os csökkenést mértek.

A kereskedelmi szálláshelyekre az első tizenegy hónapban 1,8%-kal több vendég érkezett, a vendégéjszakák száma azonban 1,4%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 2,2%-kal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma ugyanakkor 0,5%-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 50% volt, ami kismértékben elmarad az előző év azonos időszakában mérttől.

A külkereskedelmi termékforgalom növekedése - a romló európai konjunktúra hatására - az év első tíz hónapjában mérsékeltebb volt az előző évinél, sőt októberben már néhány százalékos csökkenés következett be. Novemberben a visszaesés folytatódott: az első becslés szerint mind a kivitel, mind a behozatal euróértéke 10%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A külkereskedelmi mérleg 100 millió euró aktívumot mutatott, 20 millió euróval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A január-novemberi időszak egészében az export értéke - szintén euróban kifejezve - 7,4%-kal, az importé 7,2%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A külkereskedelmi mérleg 2008 január-novemberében 100 millió eurós aktívummal zárt, mintegy 90 millióval többel, mint az előző év azonos időszakában.

2008 első tíz hónapjában - a külkereskedelmitermék-export forintban mért árszínvonalának stagnálása és az importoldalon bekövetkezett 1,4%-os árnövekedés mellett - a cserearány 1,5%-kal romlott.

2008. január-szeptemberben a folyó fizetési mérleg hiánya - a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint - 6,1 milliárd euró volt, közel 1 milliárd euróval több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenleg romlása a jövedelem- és transzfermérlegben végbement folyamatokkal magyarázható, amelyek együttes hiánya 6,1 milliárd euróról 7,4 milliárd euróra nőtt.

A reálgazdasági tranzakciók egyenlege ezzel szemben javulást mutat, az első kilenc hónapot követő többletük (1,3 milliárd euró) közel 270 millió euróval több az egy évvel korábbinál. (Ez utóbbi mérleg javulása az első félévi folyamatokkal magyarázható, a harmadik negyedévben már - az áruforgalmi tendenciákra visszavezethető - romlás következett be.) A jövedelem- és transzfermérleg egyenlegének romlása legnagyobbrészt az adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlásokra vezethető vissza; a nettó kiáramlás értéke mintegy 930 millió euróval haladja meg az egy évvel korábbit.

A tőkemérleg egyenlege ugyanakkor több mint 1 milliárd eurós aktívumot mutat, mintegy 250 millió euróval többet, mint a bázisidőszakban. Mindezek alapján a tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegeként előálló, ún. felülről számított külfölddel szembeni finanszírozási igény több mint 5 milliárd euró volt, mintegy 730 millióval magasabb, mint 2007 január-szeptemberében. Magyarország bruttó külföldi adósságállománya 2008. szeptember végén 117,3 milliárd eurót, a nettó adósságállománya pedig 55,0 milliárd eurót tett ki, 4,1, illetve 4,8%-kal többet, mint június végén.

Az államháztartás 2008. évi pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) - a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján - 907 milliárd forint volt, 393 milliárd forinttal kevesebb, mint 2007-ben. Az egyenlegjavulás a központi költségvetés hiányának mérséklődésével magyarázható, amelynek 862 milliárd forintos deficitje 536 milliárddal kevesebb a 2007. évinél. Az alrendszer egyenlegének kedvezőbbé válása a 7,6%-kal növekvő bevételeknek tulajdonítható.

A kiadások összege szintén nőtt, de a növekedés mértéke nem számottevő (0,4%). A társadalombiztosítási alapok egyenlege - a bevételek kismértékű csökkenése és a kiadások növekedése mellett - 108 milliárd forinttal romlott, az alrendszer 2008. évi hiánya 73 milliárd forintot tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege a múlt évben is szufficites volt, bár a 28 milliárd forintnyi többlet 35 milliárddal kevesebb a bázisidőszakinál.

A reálgazdasági dekonjunktúra kiszélesedésével párhuzamosan a munkaerő-piaci mutatók is romlottak. A 2008. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma a 15-64 éves korosztályban 3 millió 875 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbitól 20 ezerrel maradt el. A foglalkoztatási ráta 57,1%-ot tett ki.

A munkanélküliek létszáma - a 15-64 éves népességen belül - 329 ezer főre növekedett. A munkanélküliségi ráta 7,5%-ról 7,8%-ra emelkedett egy év alatt. A 15-24 éves fiatalok esetében mind a munkanélküliségi ráta, mind a foglalkoztatási arány 20,4%-ot tett ki, előbbi - a teljes sokasághoz hasonlóan - nőtt, utóbbi pedig csökkent az elmúlt egy évben.

Az intézményi létszámstatisztikák szerint 2008. január-novemberben a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2 millió 747 ezer főt tett ki, ami 0,7%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A versenyszférát stagnálás jellemezte, miközben a költségvetés területén folytatódott a létszámcsökkenés, ebben az időszakban 3,8%-kal kevesebben álltak itt alkalmazásban.

A tizenegy havi bruttó átlagkereset - a számviteli nyilvántartások alapján - 197 600 forintot, a nettó átlagkereset 121 400 forintot tett ki. A bruttó átlagkeresetek összességében 8,2, a nettó átlagkeresetek 7,3%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. November hónapban a költségvetés területén foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedési üteme jelentősen meghaladta a versenyszférában dolgozókét, aminek hátterében a bruttó 20 ezer forint összegű egyszeri keresetkiegészítés áll. A reálkeresetek január-novemberben 0,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az év első felében főként az élelmiszerek és üzemanyagok számottevő drágulásarévén stabilan magas inflációs szint az év vége felé csökkent. 2008 decemberében a fogyasztói árak az év legalacsonyabb ütemével, átlagosan 3,5%-kal nőttek az egy évvel azelőttihez képest. A mérséklődő árnövekedési ütem kiváltó okai között szerepet játszott a mezőgazdasági termékek termelőiár-csökkenése, az olaj világpiaci árának csökkenése és a kibontakozó dekonjunktúra is. Ezek árcsökkentő hatását mérsékelte a külkereskedelmi cserearányok romlása.

Az év egészében az egy évvel azelőtti 8%-osnál mérsékeltebb, 6,1%-os volt a pénzromlás üteme. Az átlagosnál nagyobb drágulás jellemezte a háztartási energiát (12,7%), valamint az élelmiszereket (10,2%). Az összes többi kiadási főcsoport áremelkedése kisebb volt az átlagnál, kivéve a változatlan árú ruházkodási cikkeket és az egy évvel korábbinál 0,7%-kal olcsóbban adott tartós fogyasztási cikkeket.