Borpiac: hosszú idő után 2007-ben először csökkentek a háztartások beszerzései

A GfK Hungária háztartások fogyasztását folyamatosan mérő Háztartáspanel adatai szerint csökkenő fogyasztás és növekvő átlagár jellemezte a magyar háztartások borvásárlásait 2007-ben. A vizsgálatok szerint hosszú idő után először 2007-ben csökkent az otthoni fogyasztásra szánt borokból megvásárolt mennyiség. Míg 2004-ben 4, 2005-ben 5, 2006-ban 13 százalékkal növekedett az otthoni fogyasztás, addig a tavalyi évben 12 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ráadásul ez a mennyiségi csökkenés az értékbeli forgalom 6 százalékos visszaesésével párosult, aminek hátterében a borok literenkénti átlagárának tavaly éves szinten mért 6 százalékos növekedése áll.

Jó hír ugyanakkor, hogy nem csökkent a bort vásárlók száma - 100-ból 52 háztartás vásárolt 2006-ban és 2007-ben is valamilyen bort. A vásárlói kör azonban összességében kisebb mennyiségeket vásárolt, minek hátterében az húzódik meg, hogy a vásárlói kosarakba alkalmanként kevesebb bor került, de még inkább az, hogy aki vásárolt bort, az ritkábban tett így.

A borfogyasztás csökkenése összefüggésbe hozható a tavalyi év során mutatkozó csökkenő reálbérekkel, az élelmiszerek és energiahordozók árának jelentős drágulásával. Ennek betudható, hogy a tavalyi évben több élelmiszer kategóriát is a megvásárolt mennyiségek csökkenése jellemzett.

A bor kategóriában érdekes módon nem a legmagasabb árú, minőségi bor szegmensben történt a vásárlás jelentősebb visszafogása, hanem a legalacsonyabb árszegmensbe tartozó, asztali boroknál. Ez utóbbi típusba tartozó borok átlagára 10 százalékos drágulást mutatott, ennek is köszönhető, hogy a vásárlók mintegy negyedével (25 százalékkal) fogyasztottak kevesebbet asztali borból.

A háztartások leggyakrabban továbbra is asztali bort vásároltak, de a kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minőségi kategóriák és így a magasabb ár felé. A piacot forgalmazott érték szerint vizsgálva már jelentős eltérés mutatkozik az egyes szegmensek között: a minőségi borokból forgalmazott érték csaknem háromszor akkora, mint az asztali borok értékesítéséből befolyó összeg.

A háztartások bort legnagyobb arányban továbbra is diszkontokban vásárolnak: ebben a csatornában fogy el a teljes mennyiség mintegy 31 százaléka, amely 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2006-hoz képest. A hipermarketek borpiaci részesedése 28 százalékra emelkedett, amely jelentős  4,1 százalékpontos  teljesítményjavulást jelent az előző évhez képest. A szupermarketek, a független kisboltok részesedése ugyanakkor csökkent 2007-ben.

Minőségi borokat többnyire hipermarketekben (35 százalékos részesedés) és diszkontokban (31 százalékos részesedés) vásároltak a fogyasztók, a tájborok esetében pedig ezek mellett számottevő a termelőknél történő beszerzések aránya is. Az asztali borok egyharmada diszkontokból került a háztartásokhoz, további 24 százalékot pedig hipermarketekben vásároltak meg. Az import borok esetében ez az arány eltolódni látszik: a beszerzések több mint nyolctizede diszkont üzletekben, vagy hipermarketekben került a háztartások bevásárlókosarába.

A kereskedelmi márkák nagyobb súlya a diszkontokra, a kisbolt láncokra, valamint a szupermarketekre jellemző. Arányuk az összesen megvásárolt bormennyiségből a diszkontokban 34 százalékkal, a kisbolt láncokban 22 százalékkal, a szupermarketekben pedig 18 százalékkal részesedett 2007-ben.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.