Harc a cirill betűs domain-nevekért - nagy lesz a kavarodás

Képzeljük csak el, hogy ha az internetet kínaiak találták volna fel, mennyit szenvednénk, hogy kínai karaktereket kell beütnünk a böngészőbe, hogy egy oldalt megnyissunk. Nagyjából ilyen bonyolultnak tűnhet mindez azon országok lakóinak, akik nem ismerik a latin ábécét.

Ez a kérdés foglalkoztatja a napokban a világ legtöbb országának képviselőit a párizsi ICANN konferencián, vagyis hogy miként lehetne megoldani a domain-nevek különböző ábécék szerinti használatát, annak érdekében hogy például az Indiában élő több száz millió, angolul olvasni nem tudó ember is használni tudja az internetet. Ez tehát gazdasági, kulturális és politikai kérdés egyaránt.

Néhány héttel ezelőtt az orosz elnök, Medvegyev is azt kérte a szervezettől, hogy Oroszország számára tegye lehetővé a cirill betűs domainek regisztrációját. Ez azonban nem olyan egyszerűen teljesíthető kérés, hiszen Oroszország rövidítése a domain-ek végén jelenleg .ru, ennek cirill megfelelője a "py", ami azonban Paraguay rövidítése. Ez tehát igen nagy kavarodást okozna az internetes címek között, a megoldás az lehetne, ha az .rf domaint használnák, ami a Russian Federation, vagyis Orosz Föderáció rövidítése.

De számos más ország esetében is felmerülnek hasonló, megtévesztésre okot adó problémák, így például Bulgária, Szerbia, Macedónia, Ukrajna és még fél tucat közép-ázsiai, cirill betűt használó ország esetében.

De ugyan ez a probléma az arab nyelvvel is, amit közel 600 millió ember használ a földön, ráadásul ezek közül sokan nem is beszélnek arabul, mindössze az arab ábécét használják saját nyelvük írott változataként (például Farsi, Urdu és Sindhi nyelvek). Ha tehát nekik is mind külön domaint és kiterjesztést biztosítana a mostani döntés, úgy még nagyobb kavarodás lehetne ezen a területen, nem beszélve a különböző nyelvjárásokról, akcentusokról és így tovább.

A ICANN ezt úgy oldja meg, hogy szabály szerint csak ahhoz a nyelvhez igényelhető domain kiterjesztés, illetve latintól eltérő ábécé, amelyik az adott ország hivatalos nyelve. Tehát Ausztrália például nem kérheti az .au kiterjesztés kínai írásmódnak megfelelő változatát, mert Ausztráliában a kínai nyelv nem hivatalos.