Pert nyert a GVH a fővárosi útépítőkartell ügyben: 594 milliós bírság

A GVH 2004. március 25-én hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2001-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárásai (összesen 11 projekt) során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002-ben meghirdetett munkákra is (összesen 33 projekt).

A GVH az összejátszásban résztvevő két vállalkozás igazgatósági tagjának személyes feljegyzései és nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az elmarasztalt cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik tendert nyeri meg, illetve, rögzítették, hogy alvállalkozóként egymást részesítik előnyben. A feltárt tényállás szerint 2001-ben a versenysértő magatartás - kettő kivételével - valamennyi tenderre kiterjedt, míg 2002-ben a vállalkozások a meghirdetett pályázatok egyharmadáról egyeztettek.

A GVH ezért 2005 szeptemberében megállapította, hogy a Betonút Rt., a Strabag Rt., az EGÚT Rt., az Alterra Kft., a Hídépítő Rt., a Mélyépítő Kft., a Mota Rt. és a Swietelsky Kft. a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsítottak. A kartell tevékenysége a Fővárosi Önkormányzat által 2001. és 2002. folyamán kiírt 19 út- és műtárgy-felújításra vonatkozó közbeszerzési pályázatban volt tetten érhető.

Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. Emiatt a GVH az Alterra Rt-re 7,2, a Betonút Rt-re 68, az Egút Rt-re 74,7, a Hídépítő Rt-re 182,5, a Mélyépítő Kft-re 32,4, a Mota Rt-re 29,5, a Strabag Rt-re 182,6, a Swietelsky Kft-re pedig 17 millió forintos bírságot szabott ki.

A döntés ellen az érintett vállalkozások fellebbeztek, ám a Fővárosi Bíróság 2008. március 31-én első fokon elutasította a keresetüket.