Több tízmilliárd forintnyi bevételt hozhat az állam konyhájára, hogy az APEH most már szisztematikusan vizsgálja az adott szakmában szokatlanul alacsony pénzen foglalkoztató cégeknél, nem adnak-e más úton-módon jövedelmet - írja a Népszabadság.
A színlelt szerződések után 2006. szeptember elsejével a megduplázott minimális járulékalap lett a cégek APEH-mumusa. A nyári adócsomag bejelentésekor azt ígérték, elsősorban azoknál a bejelentőknél néz majd szét az APEH, ahol az érintett foglalkoztatott például menedzseri vagy ügyvezetői pozícióban van, vagy ha az ágazatban szokásos bérek jellemzően jóval felülmúlják a bejelentett bér, illetve a minimálbér összegét - utóbbi esetre leginkább az idegenforgalomból származó példák hangzottak el a szaktárca előadásain.
Direkt a járulékalappal kapcsolatos bejelentésekre fokuszáló ellenőrzési kampány ugyan nem volt, és az ígéretek szerint nem is lesz, az adófizetés alapjául szolgáló jövedelem vizsgálata azonban mutatós eredményeket hozott az idén az APEH-nak. Az első tizenegy hónapban ugyanis a tavalyi öszszeg másfélszeresét találták a revizorok, vagyis mintegy 279 milliárd forintnyi be nem fizetett adóra, adóhiányra bukkantak - ezt 161,7 milliárdnyi bírság és pótlék egészíti ki.
A bejelentett jövedelem nagyságát az átfogó, vagyis több adónemre vonatkozó ellenőrzéseknél nézik. Mélyebbre pedig akkor ásnak a bérviszonyokban az APEH munkatársai, ha az adott szakmára magasabb jövedelmek a jellemzőek, mint amit az illető után bevallanak. Sokszor akadnak így horogra például informatikai, szoftverfejlesztő szakemberek. A revizorok ilyenkor azt vizsgálják, hogy milyen egyéb lehetőségekkel élhet a vállalkozás bérjellegű jövedelmek kifizetésére, juttatására. Sok helyen kiugróan magas azoknak a céges kiadásoknak a szintje, amelyek a foglalkoztatottak által igénybe vett szolgáltatásokat, juttatásokat fedezik, és nem feltétlenül - a ma már igen magas tétellel adóztatott - természetbeni juttatásként számolják el őket, hanem sima költségként kerülhetnek be a könyvelésbe.
Kérdés persze, hogy ha nem pont a minimálbérre, hanem tíz-húszezer forinttal magasabb jövedelemre jelenti be a vállalkozás foglalkoztatottját, avagy magát a vállalkozó, az szemet szúr-e az APEH-nak. A főosztályvezető szerint igen, ha az illető cég vagy személy szakmájában jellemzően magasabbak a jövedelmek. Magyarán: ma már nem menekülőút a minimálbért néhány ezer forinttal meghaladó bejelentett jövedelem, holott vélhetőleg nem kevesen élnek az adóellenőrzés elkerülésének ezen módszerével.
-
Évi 260 ezer forintot is spórolhatunk (x)
Lakásvásárláskor a vételár és a törlesztőrészlet mellett a mindennapi utazások költségét is érdemes mérlegelni.
-
Több millió forint pluszt is jelenthet, ha 10 évvel korábban kezdünk el félretenni a nyugdíjra (x)
A nyugdíj még távolinak tűnhet pályakezdőként, családalapításkor vagy vállalkozásépítés közben.
-
Sok céges ajándék végzi a fiók mélyén: hogyan válasszunk olyat, amelynek valóban örülnek a kollégák? (x)
Egy céges ajándéknál könnyű melléfogni: a sokadik logózott toll vagy notesz gyakran nem jelent valódi értéket a munkatársaknak és üzleti partnereknek.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







