32 °C Budapest

Hogy működik a választási rendszer? - Értsd meg mielőtt szavazol!

Pénzcentrum
2006. április 8. 07:35

Négyévente szembesülünk a ténnyel, hogy illene elmenni szavazni, ki kellene venni a részünket a választásokból, ha már a kampányból úgysem maradhatunk ki. A legtöbben azonban fekete dobozként értékelik a választási rendszert, mindössze annyit látnak, hogy hova tették az X-et és mi lett az összesített végeredmény. Azoknak, akik szeretnék megérteni a két végpont közötti folyamatot, a szavazatok mandátumra váltását, igyekszünk érthetően összefoglalni a magyar választási rendszer működését.

Négyévente szembesülünk a ténnyel, hogy illene elmenni szavazni, ki kellene venni a részünket a választásokból, ha már a kampányból úgysem maradhatunk ki. A legtöbben azonban fekete dobozként értékelik a választási rendszert, mindössze annyit látnak, hogy hova tették az X-et és mi lett az összesített végeredmény. Azoknak, akik szeretnék megérteni a két végpont közötti folyamatot, a szavazatok mandátumra váltását, igyekszünk érthetően összefoglalni a magyar választási rendszer működését.

 

A választások során tulajdonképpen a fentieknek megfelelően szavazatok tömkelegét váltják át mandátumokra, melyekből 386 darab van az egykamarás országgyűlésben. A hazai választási rendszer alapvetően vegyes (ötvözi az egyéni választókerületi és a listás rendszer elemeit), kétfordulós.

 

A 386 mandátum három részben kerül kiosztásra: 176-ot az egyéni választókerületek győztes jelöltjei kapnak (az ország 176 egyéni választókerületre van osztva, mindből egy képviselő kerül be a parlamentbe), maximum 152-t területi listáról osztanak ki, minimum 58-at pedig az országos listán, a töredékszavazatok arányában osztanak ki. Lássuk hogy is működik ez a gyakorlatban!

 

Az egyéni választókerületek az abszolút többség elvére épülnek, így az első kör után az a jelölt lehet képviselő, aki megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. (Ebben a körben az érvényességi kritérium is 50%+1 szavazatot ír elő.) A második körbe – ha szükség van ilyenre – az előző forduló első három helyezettje, illetve a 15%-ot elérő jelölt jut be. Itt már elegendő a relatív többség is, tehát csak a szavazatukat leadók körében kell többséget elérni.

 

A területi listás mandátumokból a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, kötött sorrendben részesülnek. A megyéket nagyság szerint súlyozzák, ennek megfelelően alakul ki, hogy a 20 területi választókerületből (a 19 megye + Budapest) melyik hány mandátumot ad. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszerrel történik, melynek keretében először meghatározzák azt a szavazatszámot, ami 1 mandátumot ér. (Ehhez az összes érvényes szavazat számát elosztják a mandátum + 1-gyel.)

 

Csak olyan párt kaphat ezen listáról mandátumot, mely országos összesítésben az érvényes szavazatok több mint 5%-át elérte. Ezek közül a pártok közül a fenti szám segítségével a szavazatszámot mandátumokká konvertálják. Amennyiben az átváltásra már minden kvalifikált párt felhasznált annyit, hogy egy teljes mandátumnyi szavazattömeggel már nem rendelkezik, akkor a következő körben a Hagenbach-Bischoff szám 2/3-a is elég egy mandátumhoz. Ha már ezt sem éri el senki, akkor a kiosztatlan mandátumokat és a figyelmebe nem vett szavazatokat az országos listára „továbbítják”.

 

Bizonyára feltűnt, hogy az előzőekben három tétel szerepelt, holott csak egyéni jelöltre és területi listára kell szavaznunk. Az országos listán a következőképpen alakulnak ki a mandátumok.

 

Az országos listáról minimum 58-an kapnak mandátumot, ehhez jönnek még az előzőekben említett „felcsúszott” mandátumok. A kiosztás a töredékszavazatok alapján történik. (Töredékszavazatnak minősülnek azok az egyéni választókerületekben 5% feletti pártok jelöltjeire leadott voksok, amik nem eredményeztek mandátumot és a területi listáról ide továbbított szavazatok.)

 

A töredékszavazatokat pártonként összesítik, majd minden párt szavazattömegéből levonnak annyi voksot, amennyi a területi listákon a kétharmados kedvezménnyel kapott mandátumok kiegészítéséhez kell. A pártonként megmaradt szavazatokat a d’Hont módszer alapján osztják el, mely eljárás lényegét a következő táblázat segítségével mutatjuk be:

 

 

A táblázatban megkeresik a legnagyobb számot és adnak érte egy mandátumot, majd törlik ezt az értéket és megkeresik a következő legnagyobbat. A folyamat addig tart, amíg a mandátumkészlet el nem fogy. Az 5% alatti pártok ebből a körből is kimaradnak, a módszer így a nagy pártoknak kedvez és növeli a szavazat és mandátumeloszlás közötti aránytalanságot.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 3. vasárnap
Kornél, Soma
26. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?