Köztisztviselő? Közalkalmazott? - Az más…

Eddigi munkajogi írásainkat olvasva egyeseknek feltűnhetett, hogy rájuk nem azok a szabályok vonatkoznak, amiket mi leírtunk. Nincs tévedés, valóban, a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre némileg eltérő – sokszor kedvezőbb - szabályok vonatkoznak, mint a munkavállalókra. Munkajogi összeállításunk utolsó felvonásához érve ezeket a „kedvezményeket” fogjuk áttekinteni.

De kezdjük az elején, lássuk, kik tartoznak ebbe a csoportba. Köztisztviselők a közigazgatásban (központi közigazgatási szerveknél, minisztériumokban, önkormányzatoknál stb.) dolgozók; közalkalmazottak pedig azok, akik állami, önkormányzati szerveknél (iskolákban, óvodában, egészségügyi, szociális, közművelődési szerveknél stb.) dolgoznak. Rájuk – munkaviszonyukra - külön törvények is vonatkoznak, ha tehát valami probléma adódik, ne a Munka Törvénykönyvében keresgéljünk.

Ha már az eltéréseknél tarunk, meg kell jegyezni, hogy a fegyveres szervek hivatásos tagjaira, és a bírósági dolgozókra is kedvezőbb szabályok vonatkoznak. Egyesek talán felháborodva kérdezik, hogy ők miért jobbak, mint mások, velük miért kivételeznek? Az indok egyszerű és világos, ha jól belegondolunk: ezen dolgozók felelőssége jóval nagyobb, mint az átlag munkavállalóé, döntéseik, munkájuk kihatással van másokra is. Ezt a felelősséget pedig egyrészről szigorúbb szabályokkal kell behatárolni, hogy ne kerülhessen be akárki, másrészről pedig a nagyobb felelősséghez kedvezőbb (pl.: fizetési és egyéb) feltételek járnak.

Az előzőekből következően először nézzük meg a megszorításokat! Előfeltétel többek között a büntetlen előélet, a magyar állampolgárság és a felsőfokú, vagy közalkalmazottaknál a középfokú végzettség. Ha pedig valaki egyszer már bekerült, nem örülhet felhőtlenül, ugyanis itt akár 6 hónap próbaidő is kiköthető.

Viszont ha már valakit véglegesítettek, azt a munkáltató nem helyezheti át önhatalmúlag és indoklás nélkül, hanem ahhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is. Ugyanígy a felmondás is korlátozott, csak törvényben meghatározott esetekben szűnhet meg a munkaviszony. Ide főként objektív okok tartoznak, pl. meghatározott életkor (70. életév) betöltésével, lemondással, közös megegyezéssel, fegyelmi büntetéssel, vagy előírt képesítés megszerzésének elmulasztásával.

További pozitívum lehet, hogy a köztisztviselőknél ún. fix előmeneteli rendszer van, ami azt jelenti, hogy meghatározott év után automatikusan – a munkavállaló teljesítményétől függetlenül – nő a fizetés, prémiumok járnak, és előre lehet lépni a ranglétrán (fogalmazóból tanácsossá, tanácsosból vezető-tanácsossá, vezető tanácsosból főtanácsossá és így tovább…) Ehhez azonban különböző alapvizsgákat, szakvizsgákat kell tenni. Aki tehát köztisztviselőnek, vagy közalkalmazottnak megy el, annak biztos „karrierje” van, míg mások akár egy egész életen át sem tudnak előre jutni, mert az teljes mértékben a munkáltató döntésétől függ.

Ezen túlmenően a végkielégítés mértéke is eltérően alakul az általános munkajogi szabályokhoz képest: már 3 év munkaviszony után jár 1 havi átlagkereset, a maximum pedig nem 6, hanem akár 8 havi fizetés is lehet. Valamint természetesen a nyugdíj összege is magasabb, mint az átlagos munkavállalóké, és ha már az anyagiaknál tartunk, a közalkalmazottak, köztisztviselők kedvezőbben kaphatnak akár hitelt is!