A saját márkás termékek növekvő népszerűségét több tényező befolyásolja, főként az olcsóbb ár és a minőség javulása.
2017-ben az online kereskedelem teljes kereskedelmi forgalmon belüli aránya Nyugat-Európában átlagosan 8,8 százalék volt (Centre for Retail Research felmérése), ezen belül az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb (17,8 százalék), míg a rangsor alsó végén Olaszország állt az e-kereskedelem 3,4 százalékos arányával- írja a Portfolio az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentése alapján.
Ahogy pedig nő ez az arány úgy válik egyre érdekesebb kérdéssé, hogy mi lesz a most még csak bevásárlásra használt plázákkal. Átalakulnak, vagy esetleg megszűnnek? Megfordítva a dolgot, ha nem a plázákban fogják tárolni azt a rengeteg árut, amit mostantól online veszünk meg, akkor még több raktárra, logisztikai egységre is szükség lesz a tárolás miatt. Ebből fakadóan a városszéli "szellemplázák", ha nem tudnak élményközponttá, vagy valamilyen vegyes funkciójú épületté alakulni, akkor az is elképzelhető, hogy ezekből lesznek a szükségessé vált nagy logisztikai központok.
A fizikai üzletek jövőbeli életképességének kérdése kapcsán többféle nézet létezik. Az egyik véglet szerint tömegesen elnéptelenedő és kiüresedő bevásárlóközpontokra számíthatunk a következő években. De ott a másik oldal is. A vevők az iránti igénye, hogy a termékeket fizikailag is megtapasztalhassák (kipróbálják, felpróbálják, élőben lássák stb.) továbbra is a legfontosabb szempontok között szerepel, ezért jellemző az online és offline vásárlási csatornák kombinált használata, például, hogy a boltban kipróbálják, majd online megrendelik (showrooming), vagy éppen fordítva, amikor először megrendelik majd a boltban történő átvételkor kipróbálhatják (webrooming). Vagyis a vásárlói elvárásokból kiindulva, az üzletek és bevásárlóközpontok iránti igény valószínűsíthetően a jövőben sem tűnik el teljesen, a különféle (online és fizikai) kiskereskedelmi csatornák párhuzamos használata viszont erősödhet.
A vásárlók igényei alapvetően alátámasztják a bevásárlóközpontok jövőbeli létjogosultságát, de a kereskedőknek (bérlőknek) és ingatlantulajdonosoknak a vásárlási élmény növelése érdekében folyamatos fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Holland polgármesterek az antiszemitizmus ellen
- Magyar Péter: közelítjük a Fidesz népszerűségét
- Szijjártó Péter: Magyarország konzervatív és patrióta sziget egy szélsőségesen liberális tengerben
- Moszka: új kapcsolatok kellenek Európával, miután Oroszország legyőzte Ukrajnát
- Bíróság elé állítják a tanárára székkel támadó diákot
- München is behúzza a kéziféket: drasztikus sebességkorlátozás jön