Befellegzett az összes magyar plázának? Mutatjuk, mi jöhet helyettük

Ahogy pedig nő ez az arány úgy válik egyre érdekesebb kérdéssé, hogy mi lesz a most még csak bevásárlásra használt plázákkal. Átalakulnak, vagy esetleg megszűnnek? Megfordítva a dolgot, ha nem a plázákban fogják tárolni azt a rengeteg árut, amit mostantól online veszünk meg, akkor még több raktárra, logisztikai egységre is szükség lesz a tárolás miatt. Ebből fakadóan a városszéli "szellemplázák", ha nem tudnak élményközponttá, vagy valamilyen vegyes funkciójú épületté alakulni, akkor az is elképzelhető, hogy ezekből lesznek a szükségessé vált nagy logisztikai központok.

A fizikai üzletek jövőbeli életképességének kérdése kapcsán többféle nézet létezik. Az egyik véglet szerint tömegesen elnéptelenedő és kiüresedő bevásárlóközpontokra számíthatunk a következő években. De ott a másik oldal is. A vevők az iránti igénye, hogy a termékeket fizikailag is megtapasztalhassák (kipróbálják, felpróbálják, élőben lássák stb.) továbbra is a legfontosabb szempontok között szerepel, ezért jellemző az online és offline vásárlási csatornák kombinált használata, például, hogy a boltban kipróbálják, majd online megrendelik (showrooming), vagy éppen fordítva, amikor először megrendelik majd a boltban történő átvételkor kipróbálhatják (webrooming). Vagyis a vásárlói elvárásokból kiindulva, az üzletek és bevásárlóközpontok iránti igény valószínűsíthetően a jövőben sem tűnik el teljesen, a különféle (online és fizikai) kiskereskedelmi csatornák párhuzamos használata viszont erősödhet.

A vásárlók igényei alapvetően alátámasztják a bevásárlóközpontok jövőbeli létjogosultságát, de a kereskedőknek (bérlőknek) és ingatlantulajdonosoknak a vásárlási élmény növelése érdekében folyamatos fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.