Így változtak az EPR díjak 2025-ben: itt az új EPR jogszabály, ekkora lesz az emelés

Korunk egyik legjelentősebb társadalmi problémájaként tartjuk számon a háztartások, az intézmények és az ipari szereplők megsokszorozódott hulladéktermelését. Az általunk termelt hulladék jelentős része még most sem kerül vissza az anyagkörforgásba és nem lesz újrahasznosítva, helyette a környezetet terheli. Ennek kapcsán cikkünkben az EPR rendszerről, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségről tájékoztatjuk olvasóinkat a legfrissebb változásokról. Tudd meg, kikre, milyen termékek esetén vonatkozik az EPR kötelezettség, mikor történt EPR díj emelés és hogyan alakulnak a friss változások következményeképp az EPR díjak 2025 évében! Mire számíthatnak a gyártók 2026-ban – lesz újabb EPR emelés?

Mi a kiterjesztett gyártói felelősség jelentése?

Hogy meg tudjunk felelni az Európai Unió hulladékgazdálkodási elveinek, 2023 júliusában bevezették Magyarországon az EPR rendszert, melynek szabályait az EPR jogszabály, azaz a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet összegzi. Az EPR jelentése extended producers responsibility, magyarul „kiterjesztett gyártói felelősség”, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért elsősorban azok gyártói és forgalmazói lettek a felelősek.

Az EU új hulladékgazdálkodási irányelveinek az a célja, hogy a tagállamokban – köztük Magyarországon is, a Magyar Hulladékgazdálkodási és Környezeti-gazdasági Ügyekért Felelős Akciócsoport (MOHU) közreműködésével – keletkezett hulladék minél nagyobb részét újrahasznosítsuk, ezáltal bekerülhessen a körforgásos gazdaságba. A körforgásos gazdasági modell lényege, hogy minden nem megújuló anyag zárt körben kering, ezáltal a hulladéknak legalább a fele újrahasznosított nyersanyagként kerülhet vissza az ipari termelésbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb brutális áremelési hullám érheti el Magyarországot: élelmiszerek, ruhák, bútorok sem ússzák meg

Lantos Csaba energiaügyi miniszter tegnap este kiadott rendelete alapján október 1-jétől több termék EPR-díja emelkedik – írja a Szabad Európa.

Az EPR bevezetése óta a gyártó vagy az első forgalomba hozó a felelős az ún. körforgásos termékek teljes életciklusáért, a termék hulladékká válását is beleértve. Mindez olyan működési és pénzügyi kötelezettségekkel jár, mint az általuk gyártott későbbi hulladék begyűjtése, újrahasznosítása és ártalmatlanítása, illetve a termékek gyártásával kapcsolatos adatszolgáltatás. Az EPR kötelezettség célja, hogy ösztönözze a gyártókat a környezetbarát termék- és csomagolástervezésre, a hulladéktermelés csökkentésére és az újrahasznosításra.

EPR díj emelés: így alakulnak az EPR díjak 2025-től

2025. október 1-től emelkedtek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, melyek mértékét a 22/2024. (XI. 28.) EM rendelet állapítja meg (4-6. melléklet). Az EPR 2025 októberétől érvényes díjainak alakulását a lenti táblázat foglalja össze.

A rendelet külön táblázatban részletezi a gépjármű gyártója által választása szerint díjátalányként fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj egy egységre vetített mértékét, illetve a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója által választása szerint díjátalányként fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj egy egységre vetített mértékét.

Mekkora EPR díj emelésről van szó?

A fenti EPR 2025 évétől érvényes díjtáblázatában látható tételek közül a műanyag, a papír és karton, a fém és az egyéb csomagolások díja nem változott a tavalyi évhez képest. Ugyanígy az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek, a hőcserélő berendezések, a hordozható, illetve az ipari elemek és akkumulátorok EPR díja, továbbá az irodai papír EPR díja sem emelkedett.

Ezzel szemben a fa csomagolás EPR díjának mértéke a 2025. októberét megelőző díj 116%-ra, az üveg csomagolásé 139%-ra, a társított (kompozit) csomagolásé 114%-ra, a textil csomagolásé pedig 221%-ra emelkedett. A lámpák EPR díjának mértéke a korábbi díj 137%-a, a textiltermékeké a 113%-a, a sütőolajé és a zsíré pedig a 172%-a lett. Kiemelkedően magas EPR díj emelés érintette a fából készült bútorokat, melyek díja a korábbi 300%-ra emelkedett.

Az egyik legmagasabb októberi EPR díj emelés a reklámhordozó papírokat érintette volna: az egész magyar nyomdaipart sokkolta az újonnan hatályba lépő rendelet, melynek értelmében ezek díja a korábbi 217%-ra emelkedett. Az emelt díj mindössze néhány napig volt érvényes, ezt követően az általános felháborodás hatására visszavonták a rendelet reklámhordozó papírokat érintő részét, így a reklámhordozó papírok EPR-díja maradt kilónként 94 Ft. A döntés oka az volt, hogy

a díjemelés azonnal 50–80%-kal növelte volna a nyomdai papírok árát, ami közvetlenül növelte volna az inflációt is, ugyanis a többletköltség végső soron a fogyasztókra hárul.

EPR 2026: újabb áremelés van kilátásban?

Az ERP jogszabály 19. §-a kimondja, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj egy egységre vetített mértékét a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben határozza meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalának javaslata alapján. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó rendelet kihirdetésére nem kerül sor a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, akkor a tárgyévet megelőző évre meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi díj – a Magyar Nemzeti Bank által publikált, a fogyasztói árindexre készített, a díjmegállapítás évére vonatkozó előrejelzésének megfelelően – indexált mértéke alkalmazandó.

A Pénzcentrum ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy a hazai gyártó, forgalmazó és kereskedő vállalkozások arra hívják fel a figyelmet, hogy a legkésőbb november 30-ig kihirdetendő 2026. évi, csomagolásokat és termékeket terhelő EPR díjak esetleges újabb emelésének érezhető inflációnövelő hatása lehet. Mindez azért is okoz problémát a vállalkozásoknak, mert

Európa egyik legdrágább EPR-rendszere működik Magyarországon, ami kedvezőtlenül hat a hazai gyártók versenyképességére. Tehát: ha 2025. november 30-ig mégsem jelentenék be az EPR díj emelés mértékét, akkor a terhek a 2026-ra tervezett infláció mértékével emelkedhetnek.

Az érintett piaci szereplők 2025. november 17-i közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a szakmai szervezetek prioritásként tekintenek a díjak további emelkedésének megelőzésére. A gyártók felhívják a figyelmet arra is, hogy az évközi díjmódosítások lehetőségének eltörlése, a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóvá tétele, valamint működésének optimalizálása tovább segíthetné a hazai vállalkozások versenyképességét. Közölték:

A hazai gyártók, forgalmazók és kereskedők együttesen kérik, hogy a Kormány a jövő évi EPR-díjakat csökkentse legalább a 2024. évi mértékűre, és mindezt hirdesse ki a november 30-i határidőig, ezzel is segítve az infláció mérséklését és a magyarországi, főként KKV vállalkozások versenyképességét.

Kikre vonatkozik az EPR kötelezettség?

Az EPR jogszabály kimondja, hogy az EPR kötelezettség a termék gyártóját vagy – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő - a termék első belföldi forgalomba hozóját terheli. A forgalomba hozatal alatt elsősorban a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes/visszterhes átruházását értik. Ide tartozik továbbá

• a külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházása;
• az adóraktárból vagy termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása;
• és a termék a saját célú felhasználása is.

Az EPR 2025 évi előírásai kiterjednek a termék életciklusának lejártát követően annak begyűjtésére, kezelésére, újrahasznosítására és ártalmatlanítására – ennek intézése és költségeinek finanszírozása az EU-s alapelvek szerint az ERP kötelezettek felelőssége. A folyamatból a hulladék begyűjtését – az EPR kötelezettek finanszírozásával –, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét, kezelésre történő átadását, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését Magyarországon a MOHU végzi.

2023. július 1-től a következő körforgásos termékek gyártóira/első forgalomba hozóira vonatkozik az EPR regisztrációs és díjfizetési kötelezettség:

• csomagolások,
• egyes egyszer használatos műanyag termékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• fából készült bútorok,
• gépjárművek,
• gumiabroncs,
• reklámhordozó és irodai papír,
• sütőolaj és -zsír,
• textil termékek.

A gyártók, forgalomba hozók egyéb kötelezettségei és teendői

A EPR díjak megfizetésén felül a kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán a kötelezetteknek kérelmezniük kell az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál (OHH) a nyilvántartásba vételüket (már a körforgásos termékkel végzett tevékenységek megkezdését megelőzően). Ehhez egyéni teljesítőknek a MOHU-val kötött egyéni teljesítési szerződésük bemutatása is szükséges. A gyártóknak az OHH felé negyedéves jelentési (adatszolgáltatási) kötelezettségük van – ennek határideje mindig az aktuális negyedévet követő hónap 20. napja.

A gyártóknak regisztrálniuk kell a MOHU Partner Portálján is – ez a gyártók és a nevükben a begyűjtési kötelezettséget teljesítő MOHU közötti kommunikációs felület, itt történik a szerződések megkötése és a kötelezettségek nyomon követése is. A hulladékra vonatkozó negyedéves adatszolgáltatást a MOHU az OHH-n keresztül kapja meg – ezt követően a MOHU kiállítja az ERP kötelezettek számára az ERP díjakról szóló számlát. Az ERP díjak 2025 évi befizetési határideje a számla kézhez vételétől számítva 15 nap.