Az amerikai vállalat 184 millió eurót, vagyis mintegy 71 milliárd forintot fizet a 80 százalékos részesedésért.
A mai naptól hatályos a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a „Panasztörvény”), amely alapján első körben a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknek kell 2023. július 24. napjával egy belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetniük. Az 50 főt foglalkoztató vállalatok a rendszer életbeléptetésére haladékot kaptak 2023. december 18. napjáig.
A belső visszaélés-bejelentési (másnéven az ún. whistleblowing rendszerek) célja, hogy hatékony, bizalmas és biztonságos csatornát biztosítsanak a bejelentett jogsértések kivizsgálására, és egyúttal védjék a bejelentőket az esetleges retorziókkal szemben.
Panasztörvény tágan határozza meg a bejelenthető magatartások körét, mivel bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A visszaélés fogalmát a törvény mindazonáltal nem határozza meg. Ha a munkáltató a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető.
Bejelentés megtételére nagyon széles kör jogosult, amely magába foglalja a foglalkoztatottakat, gyakornokokat, szerződéses partnereket és a szerződéses partnerek alvállalkozóit és foglalkoztatottjait, továbbá a foglalkoztató tulajdonosait és tisztviselőit is. Ezen személyek már a jogviszonyra vonatkozó tárgyalásuk megkezdésétől kezdődően jogosultak bejelentés tenni (toborzási eljárás, beszállítói tárgyalások megkezdése stb.), valamint a jogviszonyuk megszűnését követően is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Nagyon fontos, hogy az erre kötelezett foglalkoztatók belső visszaélés-bejelentési rendszert hozzanak létre, és a bejelentést kivizsgálják, mivel ezek nem teljesítése esetén a bejelentők bizonyos ügyekben jogszerűen a nyilvánossághoz is fordulhatnak, amelynek súlyos következményei lehetnek a foglalkoztatóra nézve.
Az érintett cégek érdeke, hogy a visszaéléseket belső csatornák útján, “házon belül” kezeljék. Indokolt esetben ugyanis a nyilvánossághoz is fordulhat a panaszos, ha a panaszát nem vizsgálják ki megfelelően (vagy a bejelentési csatorna határidőben nem került létrehozásra), mivel ebben az esetben titoktartási kötelezettség sem lehet akadálya az ügy nyilvános megszellőztetésének
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- magyarázza dr. Liber Ádám, a Provaris Varga&Partners partnere.
Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyvállalatok számára biztosított 60 nap nagyok kevés idő volt a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására, a társaságok kisebbik része tett csak eleget a telepítési kötelezettségnek a mai napig. A rendszer keretében, akár nagyon súlyos gazdasági, vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos panaszokat is be lehet jelenteni, amelyek fogadására a cégeknek fel kell készülniük, ellenkező esetben súlyos jogi kockázatoknak teszik ki magukat, ha ilyen panaszok érkeznének, anélkül, hogy belső visszaélés-bejelentési rendszert telepítettek volna
– fűzi hozzá dr. Orbán Zsombor, a Provaris Varga & Partners ügyvédi iroda partnere.








