Nem csak a feketézőket lehetetleníti el a KATA-változása: erre nem gondolt senki?

A kata szabályainak szigorításáról egy ideje beszélnek már, de az év elején a Pénzügyminisztérium még csak azt kommunikálta, hogy a szigorúbb ellenőrzések várhatóak - írja a G7. Nemrég azonban a kormány benyújtotta, majd gyorsan meg is szavaztatta azt a módosító javaslatot, aminek a legfontosabb része, hogy ha egy cég egy kisadózó vállalkozásnak egy éven belül 3 millió forint értéken felüli bevételt termel, akkor a 3 millió feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.

A Pénzügyminisztérium megítélése szerint a kisadózóknak már egy olyan nagy része alkalmazott valójában, hogy ez jelentős adó- és járulékkiesést okoz, legalábbis ez derül ki abból az elemzésből, amiből Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár március elején azt emelte ki, hogy amíg 2013-ban, az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott a vállalkozás elkezdése előtt, ez az arány 2018 végén már a katázók harmadára volt igaz.

Ez akkor nagyjából 100 ezer katás vállalkozást jelentett, ami ugyanezzel az aránnyal számolva 125 ezer potenciális kényszervállalkozót jelentett 2019 végén. Nem reális az sem, hogy ennyire rövid idő alatt ennyit nőjön a vállalkozói kedv az országban.

Hogyha valóban 125 ezren katáznak úgy, hogy valójában egy cégnek dolgoznak, amennyiben mind megkeresnék bejelentve az országos nettó átlagkeresetet - ez 2020 első negyedévében a statisztikai hivatal adatai alapján 255 500 forint volt -, akkor az adójuk fejenként havonta 128700 forint lenne, míg katásként mindig havi 50 ezret fizetnek be. Így az államnak is jobban megérné, ha a bujtatott katázás megszűnne és bejelentenék az ilyen alkalmazottakat.

Így már az is érhető, hogy munkaadóként miért éri meg a trükközés. A katáztatás ezzel szemben minden munkavállalónak hátrányos abból a szempontból, hogy a munkaszerződéssel szemben egy katás vállalkozó “elbocsátása" adminisztratív és pénzügyi szempontból is jóval egyszerűbb ügy a munkaadónak. Nem is beszélve a potenciális jövőbeli nyugdíjakról: hiszen 50 ezres havi tételes adó esetén a fizetés nagyságától függetlenül 98 ezer forint (75 ezres adó választása esetén a járulék alapja 164 ezer forint) képezi a nyugdíjjárulékuk alapját, miközben egy évnyi katázott munka 8 hónapnyi szolgálati időnek számít, ebben az esetben

Természetesen senki nem tiltja meg a katáztatott munkavállalónak, hogy a fizetéséből takarékoskodjon az idős éveire, csakhogy ez egyáltalán nem életszerű: egy saját lakással nem rendelkező, 200 ezer forint körül kereső budapesti pályakezdő valószínűleg már el is költötte lakbérre a jövedelmének megtakarítható részét, mire eszébe jutna, hogy nyugdíjra is félre kéne tennie (és akkor a lakáscélú megtakarításokig még el sem jutottunk).