Magyar cégek tízezrei kaszálhatnak nagyot az exportpiacokon: itt a megoldás

Magyar cégek tízezrei kaszálhatnak nagyot az exportpiacokon: itt a megoldás

2018. december 10. 19:00

A magyar lakosság több mint 70 százaléka napi szinten használja az internetet, de közben a cégek 56 százalékának nincs weboldala, 29 százalék pedig semmilyen marketing tevékenységet nem folytat, így tehát "aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer" - mutatott rá a cégek tízezrei számára kínálkozó üzleti lehetőségre a Portfolio-nak adott interjúban Vadász Illés. A Google Magyarország Industry Managere szerint arra van a leginkább szükség, hogy a cégvezetők szemlélete megváltozzon: "nekik kell felismerni, hogy a digitális jelenlétre miért van szükség és a megfelelő irányba mozdítani a vállalkozásukat". A szakértő azt is kiemelte, hogy "sok vállalat továbbra sem gondolkozik export tevékenységben, pedig nem sokkal bonyolultabb, mint az itthoni online értékesítés és a külföldi versenytársak megjelenésére egy nagyon kézenfekvő válasz."Vadász Illés előadóként részt vesz a Portfolio december 13-án sorra kerülő, "ÚT AZ EXPORTPIACOK FELÉ - Digitális fejlesztési programok KKV-k részére" című INGYENES rendezvényén is. Ha érdekel a digitalizáció, az internet és a kkv-k világa, vagy Te is vállalkozó vagy, és kéne egy-két ötlet, hogy miképpen növelhetnéd bevételeidet az export piacokon, esetleg szeretnél új, inspiráló, hozzád hasonló emberekkel megismerkedni, akkor gyere el december 13-án a Marriott Hotelbe Te is, ahol a szektor legjobb szakértőivel találkozhatsz. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.

Portfolio: Hónapok óta formálódik a kormány versenyképességi csomagja, amelynek a hírek szerint fontos része lesz a kkv-k digitalizációs fejlesztése is. A magyar kkv-k gyengébb termelékenysége/hatékonysága tükrében Ön mely területeken látja a legfontosabb tennivalókat és tapasztalatai szerint a kkv-k hogyan állnak a digitalizációhoz, az abból eredő teendőkhöz?

Vadász Illés: A kkv-k digitális fejlődésére azért van nagy szükség, mert az internet és az okoseszközök térhódítása miatt megváltoztak a tájékozódási szokásaink, hiszen amit eddig prospektusokból vagy egyéb, vállalatok által kibocsátott anyagokból tudhattunk meg egy-egy termékről, egy cégről, arra most rákeresünk, értékeléseket, fórumokat, termékteszteket nézünk. A felhasználók részéről tehát óriási az igény a digitális jelenlétre, így az a cég, amelyik ezt nem ismeri fel és nem tudja a saját vállalkozására vetíteni, az láthatatlan maradhat a célcsoportja számára. Sajnos ezt sok vállalkozás továbbra sem látja: a cégek 56 százalékának nincs weboldala, 29 százalék pedig semmilyen marketing tevékenységet nem folytat.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2018-as riportja szerint a vállalkozások mindössze 12,5 százaléka végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 százalékos uniós átlagot. A határokon átnyúló online értékesítés mindössze 5,2 százalék. Úgy látom, hogy a legfontosabb a cégek vezetőinek szemléletváltása. Nekik kell felismerni, hogy a digitális jelenlétre miért van szükség és a megfelelő irányba mozdítani a vállalkozásukat.

Az Európai Bizottság és a McKinsey friss felmérései lényegében ugyanazokra a gyenge pontokra világítottak rá a magyar digitális gazdaság terén (hiányosak a digitális ismeretek és készségek, alacsony a digitális technológiák vállalati alkalmazása, kevés a digitális közszolgáltatás és alacsony a használata), amelynek a magyar kormány képviselői is hangot adtak már korábban. Melyek azok a kezdeményezések, már zajló programok, amelyek az Ön meglátása szerint ezt a lemaradást idővel tudják enyhíteni, illetve milyen további lépéseket lát szükségesnek?

Valóban, mind az állami szféra (pl.: Modern Vállalkozások Programja, GINOP), mind magánszféra felismerte a képzések fontosságát. A Google Magyarországon például két éve indította el a Digital Workshop online platformot, ami mindenki számára biztosítja a lehetőséget a minimális digitális készségek elsajátításához. 2017-ben ingyenes előadásokkal és személyes konzultációs lehetőséggel bővítettük ki az online képzést, kifejezetten a hazai kis és középvállalkozások igényeinek megfelelően. Az elsődleges célunk a magyar kkv-k digitális felzárkóztatása, a vállalkozások növekedésének elősegítése és a hazai vállalkozói kedv serkentése.

A nyár folyamán készítettünk egy hatástanulmányt a Digital Workshop résztvevői körében, hogy pontos képet kapjunk a képzés hatékonyságáról. A válaszokból derült ki, hogy az alapképzés mellett nagy igény van a személyre szabottabb előadásokra, úgyhogy ennek megfelelően kicsit változtattunk a struktúrán. Olyan tematikus képzéseket is elindítottunk, amelyek különböző szektorok, vagy akár különböző növekedési stádiumban lévő vállalkozások igényeinek felelnek meg. 

Az elmúlt évek fejlesztései nyomán mára lényegében eljutottunk odáig, hogy a szélessávú internet szinte teljesen kiépült Magyarországon. Ez mennyiben segíti a magyar társadalmat és a céges világot abban, hogy a digitális technológiák terjedjenek? Tudna példákat mondani?

Úgy gondolom, hogy az internet ma már a mindennapjainknak szerves részét képezi, a magyar lakosságnak több mint 70 százaléka napi szinten használja. Úgyhogy a vállalkozások számára nem is ez jelent nagy változást, hanem az okos- és mobileszközök használatának erősödése. Globális szinten az online keresések több mint fele mobilról történik és ez a trend itthon is látható.

A vállalkozások számára különösen fontos, hogy felismerjék ennek fontosságát és például mobilra optimalizált weboldallal rendelkezzenek. Gondoljunk csak bele abba a hétköznapi szituációba, hogy csőtörés van a lakásunkban és mindenhonnan ömlik a víz. Mi az első, amit teszünk a főcsap elzárása után? A mobilunkhoz kapunk és a keresőbe beírjuk, "vízvezeték szerelő". Aki egy jól strukturált, gyorsan betöltődő oldallal rendelkezik és egyből hívható, az üzletet nyer.

Az internetnek köszönhetően egyre inkább érződik a határok elmosódása: külföldi cégek értékesítenek Magyarországon, illetve magyar cégek külföldön adják el termékeiket. Mit tud tenni egy magyar cég, ha külföldről kap versenytársat?

Az eNET legutóbbi felméréséből is látható, hogy az e-kereskedelem évről évre erőteljesebben növekszik. A kutatásból kiderült, hogy a hazai online kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 1000 milliárd forint volt, melynek 40 százalékát a hazai internetezők külföldi, online vásárlásai teszi ki. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. A Google Consumer Barometer adatai szerint az emberek közel 30 százaléka legalább évente egyszer vásárol külföldről, ilyenkor olyan termékeket szereznek be leggyakrabban, amelyek a saját országukban nem, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel elérhetőek.

Azt látjuk, hogy sok vállalat továbbra sem gondolkozik export tevékenységben, pedig nem sokkal bonyolultabb, mint az itthoni online értékesítés és a külföldi versenytársak megjelenésére egy nagyon kézenfekvő válasz.

Magyarországon a gazdasági ágazatok, cégméret, illetve korcsoportok terén milyen mintákat lehet azonosítani a digitális átalakulásban, a technológiák elterjedtségében? Ki lehet-e például azt jelenteni, hogy a nagyobb cégek sokkal előrébb tartanak a digitális átalakulásban, vagy azért ennél árnyaltabb a helyzet?

Ennél árnyaltabb a helyzet, mivel a digitalizáció nem feltétlenül a cégek méretének függvénye. Kis- és nagyvállalat is tud nagyon gyorsan és hatékonyan reagálni a piaci nyomásra és a vásárlói szokások, igények változására. Nyilván mérettől és persze szektortól is függ, hogy a digitális átalakulás során milyen kihívásokkal szembesülnek, de ahogy korábban említettem, az a legfontosabb, hogy meglegyen a vezetői szándék.

A digitális korszakba átlépéssel, a digitális szolgáltatások terjedésével sokan attól tartanak, hogy csökken majd az emberi munkaerő iránti igény. Ezt a témát Ön hogyan látja, részben arra is tekintettel, hogy évek óta súlyosbodó munkaerőhiányról beszélünk Magyarországon?

Amióta az első gépek megszülettek, ez a problémakör mindig megjelenik és forradalmat idéz elő. Most is egy ilyen forradalmat élünk meg, melyben már most látszik, hogy nem az emberi munkaerő megszűnéséről, hanem annak átalakulásáról beszélhetünk. A technológia segítségével néhány repetitív, gépek által tanulható feladatkör kiváltható, így az emberi munkaerő többek között a kreativitást, empátiát, érzékenységet igénylő munkafázisokban tudja kifejteni erejét.

Vegyük például az orvostudományt, ahol hatalmas lehetőség van abban, hogy a gépek megtanulják felismerni a rákos sejteket, megkönnyítve ezzel az orvosok munkáját, vagyis a gépek nem helyettesítik, hanem inkább kiegészítik és segítik az embereket. Valamint fontos megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan rengeteg olyan munkakör is kialakulóban van, amit ma még el sem tudunk képzelni. A repülők elterjedése előtt senki sem gondolta volna, hogy többek között ez hány légiutaskísérőnek ad majd munkát.

Vadász Illés előadóként részt vesz a Portfolio december 13-án sorra kerülő, "ÚT AZ EXPORTPIACOK FELÉ - Digitális fejlesztési programok KKV-k részére" című INGYENES rendezvényén is. Ha érdekel a digitalizáció, az internet és a kkv-k világa, vagy Te is vállalkozó vagy, és kéne egy-két ötlet, hogy miképpen növelhetnéd bevételeidet az export piacokon, esetleg szeretnél új, inspiráló, hozzád hasonló emberekkel megismerkedni, akkor gyere el december 13-án a Marriott Hotelbe Te is, ahol a szektor legjobb szakértőivel találkozhatsz. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?