Sokba fog ez kerülni a vállalkozásoknak

A március 15-én életbe lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a gazdasági társaságok felelősségét. Az új szabály szerint a vezető tisztségviselők a jövőben a társasággal egyetemlegesen felelnek majd a tisztségükkel összefüggésben külső feleknek okozott károkért, a kárt szenvedett harmadik személyekkel szemben.

A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy ha például egy súlyos környezeti károkat okozó szennyezés vagy például versenyjogi szabályok megszegése esetén bekövetkező kár kérdésében a bíróság kimondja a vállalat felelősségét a károkozásban, az egyetemlegesség, a társaság és a vezető tisztségviselő helytállási kötelezettségét kvázi "egybeforrasztja".

Ilyen helyzetekben az új Ptk. alapján a károsultak most már nem csupán a társaság, hanem az ügyvezetést ellátó magánszemélyek ellen közvetlenül is igényüket. A vezető tisztség elvállalása kapcsán várhatóan az eddigieknél sokkal kritikusabb kérdéssé válik, hogy a társaság biztosítja-e az ügyvezetés jogi- és pénzügyi védelmét a harmadik felek igénye ellen például felelősségbiztosítással, mint egy kézenfekvő megoldással, ami viszont új adókérdéseket vett fel.

A komplex biztosítási termékeknél a biztosítói kárviselés kiterjed mind a társaság mind a vezető tisztségviselő felelősségére. Csak akkor nem adóköteles a társaság által fizettet biztosítási díj, ha kizárólag a díjat fizető gazdasági társaság kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosításról van szó. Így a menedzserek javára kötött felelősségbiztosítások díja esetében bizony komoly adókötelezettség merülhet fel.

Ugyanis az szja-törvény értelmében a magánszemély minden jövedelme adóköteles, s jövedelem képződhet a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában, pénzben, készpénz-helyettesítő eszközben és/vagy nem pénzben mástól megszerzett vagyoni érték esetében is. Az adókötelezettség pedig az esettől függően többféle lehet. A cég által a vezetője javára fizetett felelősségbiztosítási díj adózhat kvázi munkabérként vagy úgynevezett kifizetői adóteher melletti juttatásként is. De akármelyik esetről is beszéljünk jelentős - 51 százalékot - elérő vagy azt is jóval meghaladó adóterhelésről lehet szó. Ugyanakkor a társasági adótörvény vonatkozó szabályai szerint vezető tisztségviselő javára kötött biztosítások díjai a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek minősülnek.