16 °C Budapest

Drámaian nőtt a gazdasági bűnözés hazánkban

2009. november 27. 08:30

Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon, amely a leggyakoribb visszaélésfajta hazánkban, 81%-os előfordulási aránya jócskán meghaladja a közép-európai és a világátlagot is. Az elmúlt 12 hónapban minden harmadik céget ért számszerűsíthető veszteség gazdasági bűncselekmény miatt - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből.

A PricewaterhouseCoopers kétévente készíti el "Globális Gazdasági Bűnözés" felmérését, melynek során idén 54 ország több mint 3000 vállalatának - köztük 53 magyarországi piacvezető cég - felsővezetőit interjúvolták meg. Idén - a szokásostól eltérően - nem az elmúlt két év tapasztalataira voltak kíváncsiak a PwC szakértői, hanem a válságra való tekintettel az elmúlt 12 hónapra fókuszáltak csak.

A felmérés során sajnos a válaszadási hajlandóság meglehetősen alacsony volt, globális összehasonlításban is, hiszen az 1000 megkérdezett nagyvállalat közül mindössze 53 töltötte ki az anonim kérdőívet. Ennek következtében a válaszokból levonható következtetések korlátozottak, de még így is beszédesek.

"A magyar cégek 30%-a vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónap során, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások jelentős része felderítetlen marad" - mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa a tegnapi sajtótájékoztatón.

Mik a tipikus bűncselekmények?

A gazdasági bűncselekményeknek számos különböző formája létezik. Míg két évvel ezelőtt még a lopás és hűtlen kezelés volt a legelterjedtebb Magyarországon, addig a 2009. évi válaszadók számára a legnagyobb fejfájást a vesztegetés és korrupció okozta. A nemzetközi felmérés eredményeivel összehasonlítva, a 81 százalékos arány kiugrónak számít, hiszen külföldön mindössze az esetek 27 százalékában fordult elő ez a bűnelkövetési forma.

Drasztikus emelkedést mutat a számviteli/pénzügyi adatokat érintő csalások száma is(31%), amely 2007-ben mindössze kilenc százalék volt. Ennek két fő okaként a csalás szándékával történő kölcsönfelvételt, illetve tőke- és hitelszerzést nevezték meg a válaszadók.

Az esetek számának növekedésére természetesen az is magyarázat lehet, hogy a válság következtében cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek az ilyen esetek felderítésére, így több eset lát napvilágot. Ennek persze némiképp ellentmond az az adat, miszerint a csalások 13 százalékára még mindig véletlen folytán derül fény, ami nem is meglepő, hiszen mindössze a a válaszadók 43%-a végzett csalási kockázatokkal kapcsolatos felmérést az elmúlt egy évben.

Érdekes, hogy nemzetközi szinten a csalások 7%-át a belső visszaélés-jelentési rendszerek keretében sikerült feltárni, míg Magyarországon egyetlen visszaélés sem került felderítésre ilyen módon.

Kik követik el a bűncselekményeket?

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az elkövetett gazdasági bűncselekmények jelentős része belső emberekkel kapcsolatos (69%), szemben a közép-kelet-európai régióban tapasztalt 39%-kal, és a világszerte tapasztalt 53%-kal. A válaszadók nyilatkozata szerint az esetek 46%-ában középvezető, 18% -ában pedig felső vezető volt az elkövető, vagyis az elkövetők 64%-a vezető beosztású volt. Ezek a számok aggasztó növekedést mutatnak a korábbi magyarországi felmérés adataihoz képest, amikor mindössze 47 százalékos volt ez az arány. Persze erre is magyarázatot nyújt a válság a középvezetőkre igen nagy nyomást gyakorol.

A vállalaton kívüli elkövetők között csupán ügyfelek, vásárlók (60%), valamint ügynökök, közvetítők (40%) voltak. A magyar cégek csupán a visszaélések 9%-ában indítottak büntető, illetve polgári peres eljárást a vállalaton kívüli elkövetőkkel szemben. Úgy látszik, hogy máshol többet tesznek a károk enyhítéséért, hiszen ez az arány a régió más országaiban jóval magasabb (31%).

Mekkora a kár?

Természetesen pontos számok nem ismertek, sem hazánkban, sem nemzetközi szinten, a gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63%-a azonban azt tapasztalta, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.

"A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13%-uk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen" - vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.

A legtöbb céget súlyosan érintette a gazdasági válság: a válaszadók 62%-a számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt évi romlásáról. A pénzügyi teljesítmények elérésének igénye és az állások elvesztése miatti félelem tehát magyarázat lehet a visszaélések jellegének megváltozására. A megkérdezettek fele elmondta, hogy a létszámcsökkentések miatt kevesebb erőforrás jut a belső ellenőrzési területre, míg kétharmaduk válaszából az érződött, hogy a vezetőség inkább a vállalat fennmaradására koncentrál és nem a visszaéléssekkel kapcsolatos problémákra.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 12. 21:06