A globalizált tömegtermelés évtizedeiben egy jelentés azzal vádolja a legnagyobb márkákat, hogy kiszipolyozzák az ázsiai munkavállalókat. Az éhbérért dolgoztatott munkások sokszor a napi 2 dollárt -366 forintot- sem keresik meg.
"Let's clean up Fashion!", azaz "Tisztítsuk meg a divatot!" hangzik a jelszava annak a civil szerveződésnek, mely az úgynevezett sweatshopok, azaz az embertelen körülmények között termelő ruhagyárak ellen küzd. A "Labour behind the label" ("Munkaerő a címke/márka mögött") elnevezésű szervezet azért kritizálja a brit üzletláncokat, mert nem biztosítják termékeik készítőinek -elsősorban az ázsiai munkásoknak- a tisztességes béreket, a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A legdurvább a helyzet Bangladesben és Thaiföldön, de Sri Lanka és Kína sem a legkecsegtetőbb feltételeket nyújtja a munkások számára.

A szervezet szerint a vezető -és világszerte ismert márkák- nem fizetnek annyit az ázsiai dolgozóknak, hogy az elég legyen számukra a létminimum eléréséhez. A rendkívül alacsony fizetéseket szerintük a globális verseny indokolja, mely arra kényszeríti a gyárakat, a dolgozókat, és sok esetben egész országokat is, hogy a lehető leggyorsabban, az igényekhez képest legrugalmasabban és a legalacsonyabb áron állítsák elő termékeiket.
A felmérés 25, élvonalbeli márkát vizsgált és osztályozott (0-tól 5-ig) aszerint, hogyan viszonyulnak a fejlődő országokban működő gyáraik dolgozóinak juttatásaihoz. A legrosszabbak között végzett a világ egyik legismertebb ruházati gyártója, a Levi Strauss & Co, aki -a tanulmány szerint- szinte egyáltalán nem vállal felelősséget munkavállalói juttatásaiért. Így a Levi's 0 pontot kapott, mert üzleti modelljével még a kormányokat is arra ösztönzi, hogy alacsonyan tartsák a munkabéreket.

A szerzők szerint éhbérért dolgoznak azok a munkások is, akik a nagy hipermarket-láncok -például az Asda vagy a Sainsbury's- olcsó, saját márkás ruházati termékeit állítják elő. Az csupán az érem egyik oldala, hogy ezek a termékek gyakran a lehető legolcsóbb alapanyagokból készülnek, de az üzletláncok a munkabéreken való spórolással teszik még költséghatékonyabbá a gyártási folyamatot.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Tesco 2,5 pontot kapott, az indoklás szerint a Magyarországon is ismert áruházlánc már tesz látható lépéseket a sweatshopok ellen, azonban a Labour behind the label szerint hiányzik cselekedeteikből a hosszútávú koncepció. Az áruházlánc szóvivője szerint ugyanakkor a Tesco elkötelezett aziránt, hogy beszállítóinak minden dolgozója megkapja a munkájáért járó tisztességes ellenszolgáltatást.
Mint arról nemrég beszámoltunk, A War on Want elnevezésű jogvédő szervezet az alacsony fizetések és az embertelen munkakörülmények miatt élesen bírálta a Tesco áruházak brit vezetését, miután bejárták azokat a bangladesi üzemeket, ahol az üzletlánc által forgalmazott ruházati termékek egy részét gyártják. A tényfeltáró jelentést július elején Glasgowban tartott éves közgyűlésén tálalták a Tesco vezetői elé, akik megbotránkoztak az állapotok láttán. A jogvédők három lepusztult bangladesi üzemet jártak végig, ahol éhbérért dolgozó embereket és európai szemmel felfoghatatlan munkakörülményeket találtak.
A dolgozók többsége megszólalni sem mert, ennek ellenére találtak olyan munkást, aki elmondta, hogy mindössze 7 penny (20 forint) az órabére, havonta alig 14 fontot (4120 forintot) visz haza. Becslések szerint legalább 44 font (13 000 forint) szükséges a minimális életkörülmények megteremtéséhez és a normális étkezéshez.
A felmérésben a legjobb helyen -3,5-ös pontszámmal- a Next, a New Look, a Monsoon és a Gap márkák végeztek.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Milliárdos biznisz a háttérben: a göngyölegtisztítás lehet a magyar beszállítók aduja
Pirint Tamást, a Logicon Invest ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)
A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.


