A globalizált tömegtermelés évtizedeiben egy jelentés azzal vádolja a legnagyobb márkákat, hogy kiszipolyozzák az ázsiai munkavállalókat. Az éhbérért dolgoztatott munkások sokszor a napi 2 dollárt -366 forintot- sem keresik meg.
"Let's clean up Fashion!", azaz "Tisztítsuk meg a divatot!" hangzik a jelszava annak a civil szerveződésnek, mely az úgynevezett sweatshopok, azaz az embertelen körülmények között termelő ruhagyárak ellen küzd. A "Labour behind the label" ("Munkaerő a címke/márka mögött") elnevezésű szervezet azért kritizálja a brit üzletláncokat, mert nem biztosítják termékeik készítőinek -elsősorban az ázsiai munkásoknak- a tisztességes béreket, a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A legdurvább a helyzet Bangladesben és Thaiföldön, de Sri Lanka és Kína sem a legkecsegtetőbb feltételeket nyújtja a munkások számára.
A szervezet szerint a vezető -és világszerte ismert márkák- nem fizetnek annyit az ázsiai dolgozóknak, hogy az elég legyen számukra a létminimum eléréséhez. A rendkívül alacsony fizetéseket szerintük a globális verseny indokolja, mely arra kényszeríti a gyárakat, a dolgozókat, és sok esetben egész országokat is, hogy a lehető leggyorsabban, az igényekhez képest legrugalmasabban és a legalacsonyabb áron állítsák elő termékeiket.
A felmérés 25, élvonalbeli márkát vizsgált és osztályozott (0-tól 5-ig) aszerint, hogyan viszonyulnak a fejlődő országokban működő gyáraik dolgozóinak juttatásaihoz. A legrosszabbak között végzett a világ egyik legismertebb ruházati gyártója, a Levi Strauss & Co, aki -a tanulmány szerint- szinte egyáltalán nem vállal felelősséget munkavállalói juttatásaiért. Így a Levi's 0 pontot kapott, mert üzleti modelljével még a kormányokat is arra ösztönzi, hogy alacsonyan tartsák a munkabéreket.
A szerzők szerint éhbérért dolgoznak azok a munkások is, akik a nagy hipermarket-láncok -például az Asda vagy a Sainsbury's- olcsó, saját márkás ruházati termékeit állítják elő. Az csupán az érem egyik oldala, hogy ezek a termékek gyakran a lehető legolcsóbb alapanyagokból készülnek, de az üzletláncok a munkabéreken való spórolással teszik még költséghatékonyabbá a gyártási folyamatot.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Tesco 2,5 pontot kapott, az indoklás szerint a Magyarországon is ismert áruházlánc már tesz látható lépéseket a sweatshopok ellen, azonban a Labour behind the label szerint hiányzik cselekedeteikből a hosszútávú koncepció. Az áruházlánc szóvivője szerint ugyanakkor a Tesco elkötelezett aziránt, hogy beszállítóinak minden dolgozója megkapja a munkájáért járó tisztességes ellenszolgáltatást.
Mint arról nemrég beszámoltunk, A War on Want elnevezésű jogvédő szervezet az alacsony fizetések és az embertelen munkakörülmények miatt élesen bírálta a Tesco áruházak brit vezetését, miután bejárták azokat a bangladesi üzemeket, ahol az üzletlánc által forgalmazott ruházati termékek egy részét gyártják. A tényfeltáró jelentést július elején Glasgowban tartott éves közgyűlésén tálalták a Tesco vezetői elé, akik megbotránkoztak az állapotok láttán. A jogvédők három lepusztult bangladesi üzemet jártak végig, ahol éhbérért dolgozó embereket és európai szemmel felfoghatatlan munkakörülményeket találtak.
A dolgozók többsége megszólalni sem mert, ennek ellenére találtak olyan munkást, aki elmondta, hogy mindössze 7 penny (20 forint) az órabére, havonta alig 14 fontot (4120 forintot) visz haza. Becslések szerint legalább 44 font (13 000 forint) szükséges a minimális életkörülmények megteremtéséhez és a normális étkezéshez.
A felmérésben a legjobb helyen -3,5-ös pontszámmal- a Next, a New Look, a Monsoon és a Gap márkák végeztek.
Óriási blama a Magyar Postánál: rengeteg magyar adatai szivárogtak ki, bárki szemezgethetett belőlük
Március 28-tól minden magyarországi webshop köteles lesz felajánlani ügyfeleinek a Magyar Postával történő kiszállítás lehetőségét.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így választjuk ki a legjobb személyi kölcsönt
A Pénzcentrum és az MBH Bank kutatása a hazai személyi kölcsönök igényléséről.
-
Elárulta a Lidl, milyen akciókkal készül a húsvéti szezonra
A húsvéti időszakban is változatos akciókkal és kedvezményekkel segíti a Lidl a vásárlókat.
-
Cégalapítás online: az eljárás menete lépésről lépésre (x)
Megmutatjuk, mire számíthat, ha vállalkozás indítását tervezi
-
Az ASUS újdonsága a modern munkaélmény új szintjét kínálja (x)
Az ExpertBook B9 OLED új mércét állít az üzleti laptopok számára.
- Elköltözik Szemesről a legendás balatoni filmfesztivál
- Újabb drón roncsait találták meg román területen
- Ukrán erőműveket támadtak az oroszok, miközben Lavrov a biztonsági garanciákról beszélt
- Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián
- Félhavi eső szakadt több hazai térségre
- Áprilistól nem vizsgálják, sért-e szankciót Észak-Korea