A magyar cégvezetők ötöde nem is hallott a járulékcsökkentésről

2009. július 20. 09:47

A nemzetközi szinten immáron szűk egy éve kibontakozott, és azóta számos területre begyűrűzött pénzügyi-gazdasági válság Magyarországon is krízishelyzethez, ezzel együtt különböző válságkezelési koncepciók kialakításához vezetett. Ezek részeként a Parlament is elfogadott egy gazdasági racionalizációs csomagot, amely számos elemmel kíván hozzájárulni a válság látható hatásainak enyhítéséhez, valamint a gazdaság élénkítéséhez.

A Publicus Research - a korábban megkezdett kutatássorozatát folytatva - 500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, feltérképezve a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat. Aktuális jelentésünkben azokra a véleményekre és lehetőségekre térünk ki, amelyek a kormánynak a válság kezelésére összeállított program keretén belül megfogalmazott munkáltatói járulék csökkentésére vonatkoznak.

Négy megkérdezett vezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, azonban annak mértékét csak kevesen tudják pontosan. Tíz cégvezetőből csupán három "találta el" az 5%-ot. 21 százalék viszont úgy gondolja, hogy a járulékok érdemben nem csökkennek. A járulékcsökkenés következtében felszabaduló forrásokat leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a cégvezetők, bár a legtöbben (18%) még bizonytalanok ebben.

Amennyiben a cégvezetők valóban eképpen használják fel a járulékcsökkenés nyomán megmaradó forrásokat, a kormány csökkentéssel elérni kívánt céljai jórészben teljesülhetnek. Azt azonban, hogy ez mennyire járul hozzá a gazdasági válság enyhítéséhez még nem tudjuk megítélni.

A hazai KKV vezetők háromnegyede értesült arról, hogy a kormány július 1-jével csökkenti a munkaadói járulékokat. Ezzel szemben egyötödük a felmérés időpontjáig még nem szerzett tudomást erről.

Forrás: Publicus Research

A viszonylag jó tájékozottság mellett már sokkal kevésbé egységes a kép a járulékcsökkentés tényleges mértékét illetően. A válaszadóknak csupán szűk egyharmada tudta, hogy a csökkentés ténylegesen 5%. Velük szemben 8% gondolta úgy, hogy a csökkentés ennél kisebb mértékű, 3% ennél nagyobbnak vélte, míg tetemes 39 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben. Érdekes jelenség továbbá, hogy a megkérdezettek egyötöde gondolja úgy, hogy a közteherviselésre vonatkozó konkrét tételek átalakítása után valójában nem beszélhetünk érdemi járulékcsökkenésről.

Az összes megkérdezett válaszát átlagolva azonban elmondható, hogy a hazai kis- és középvállalatok felelősei nagyjából 5% körüli járulékcsökkenéssel számolnak július 1-jétől.

Forrás: Publicus Researh

Végül arról is érdeklődtünk, hogy a cégek a továbbiakban mire tervezik felhasználni a felszabaduló keretet. Szűk egyötödük egyelőre bizonytalannak mutatkozik ebben a kérdésben. Ennek több oka is lehet: egyrészt a kormány által kidolgozott program, annak bejelentése, majd végül az intézkedés hatályba lépése vélhetően túl kevés időt engedett a cégeknek arra, hogy érdemben tervezhessenek a felszabaduló tételek adta forrástöbblettel. A bizonytalanság oka lehet továbbá, hogy főként a kisebb létszámú vállalatok körében ez a tétel nem jelent akkora többletet, amely tényleges szinten átcsoportosítható lenne egy vagy néhány konkrét pozícióhoz, hanem összességében feloldódik a vállalkozás teljes üzemeltetési költségvetésében.

Forrás: Publicus Research

A felmérés szerint a hazai cégek leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a felszabaduló keretet. Ezen túl majdnem tíz százalékuk egyéb, közelebbről meg nem nevezett tételre költene, míg néhányuk olyan indirekt vagy direkt források kibővítésére használná, mint tartalékok képzése (8%), hiteltörlesztés (6%), a munkahelyek ill. az állomány fejlesztése (3%), vagy közvetlenül a nyereség növelésére (2%) (több válasz volt lehetséges).

A kutatást 2009. július első felében végezte a Publicus Research online és telefonos megkeresés formájában. Kérdéseinkre összesen 500 cégvezető adott teljes választ. A megkérdezett vállalkozások körét véletlen mintavétellel határoztuk meg. A kutatás eredményeként létrejött adatbázisban a mintavételből eredő torzulásokat a KSH adatai alapján, súlyozással korrigáltuk. Az elemzett minta így a magyarországi KKV szektor cégeire földrajzi elhelyezkedés (telephely régiója) és alkalmazottak létszáma szerint reprezentatív. A mintavételi hiba a teljes mintában +/- 4,1 százalékpont, de ennél nagyobb, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz
38. hét
Szeptember 24.
Kutatók éjszakája
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?