Továbbra is az adóst védi a csődtörvény

A gazdasági élet minden tisztességes szereplője régóta várja a csődtörvény módosítását, hiszen az jelenlegi formájában alkalmatlan a hitelezők pénzének megóvására, és számtalan kiskapuja miatt kifejezetten a nem fizető adósnak kedvez. Azonban az új tervezetben továbbra is számos lehetőség kínálkozik rá, hogy az adós nyugodtan fittyet hányhasson a hitelezőknek.

Pozitív, hogy az eddigi értelmetlen és 99 százalékban eredménytelen, jogerősen elrendelt felszámolási eljárások helyett - a törvénytervezet preambuluma szerint - a csődeljárást szorgalmazzák a törvényalkotók − mondta az egyik legnagyobb kintlévőség-kezelő, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. Csatlós Csilla szerint ennek nagy erénye, hogy a tisztességes, átmeneti fizetési gondban lévő adósoknak, akik eddig nem tudtak megmenekülni a felszámolások elől, a csőd révén lesz lehetőségük bizonyítani.

Csatlós Csilla ugyanakkor hozzátette, a tisztességtelenek azonban, mint mindig, most is megtalálják a módot arra, hogy a jogszabály betűit felhasználva, de szelleme ellen éljenek a számukra kínálkozó lehetőségekkel. A tervezet egyik újdonsága például az összehívható hitelezői választmány, amelynek létrehozása viszont egyáltalán nem egyszerű a gyakorlatban, és többnyire semmi sem képes a hitelezőkkel megértetni, hogy ebben a helyzetben ők nem versenytársak.

Nem számol a jogalkotó azzal sem, hogy az első fokon el nem rendelt felszámolások kötelező bírósági felfüggesztése a vagyont kimenteni szándékozó adósoknak kifejezetten előnyt jelent. Ezentúl még a gyorsan eszmélő hitelezők is elveszítik az eddigi előnyüket - hiába adják be ugyanis gyorsan a felszámolási kérelmet, az adós a csőd bejelentésével megakaszthatja a folyamatot. Márpedig az eddigi tapasztalatok szerint az adósok a felszámolási eljárás első szakaszában, tehát a felszámolás elrendeléséig az esetek több mint felében kifizették a tartozásukat, ezáltal kerülve el a felszámolást - fejti ki dr. Belső Béla, a Direktinfo kft. jogásza.

További ellentmondás, hogy bár a hitelezők is kezdeményezhetik a csődeljárást az adósuk ellen, ehhez az adós beleegyezésére van szükség. Márpedig az az adós, aki eddig sem működött együtt, továbbra is a köztudottan hatástalan és könnyen kijátszható felszámolási eljárásban lesz érdekelt, nem pedig a kártyái kiteregetésében.

Végül a csődeljárás alá vont vállalkozás a felszámolási eljárásban megadható 30 helyett automatikusan 80 napos haladékot kap, ami egy tisztességtelen szándékú adósnak további időkeretet biztosíthat a manipulációkhoz. A jelenlegi törvénytervezet tehát - a követeléskezelés gyakorlata során szerzett tapasztalatok beépítése nélkül - alkalmatlan lehet a feladatára − vonják le a következtetést a szakértők.