Macedónia lehet az EU üdvöskéje

Macedónia, a Balkán kellős közepén fekvő kis ország nem igazán tartozik azok közé a helyek közé, ahonnan nap mint nap hallunk híreket. Pedig a macedónokat érdemes komolyan venni: hamarosan EU- tagok lehetnek, földrajzi és gazdasági helyzetüknél fogva fontos szerepet játszhatnak az Unió életében, és a további bővítésben is.

Macedónia Korábbi Jugoszláv Köztársaság (Fotó: wikipedia)

Macedónia helyzete sok szempontból nem épp kedvező: Európa legszegényebb államai közül kettővel, Koszovóval és Albániával is határos, a délről szomszédos görögökkel pedig hosszú évek óta pocsék a viszonyuk.

Görögök, macedónok és makedónok

A nemzetközi vita csaknem két évtizede, a volt Jugoszláv köztársaság függetlenné válása óta tart, s az egyik komoly akadálya az ország EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének. Az ország névválasztását Görögország vétózta meg, arra hivatkozva, hogy Szkopje így akarja megszerezni magának a macedónok lakta északnyugat-görögországi területeket, ráadásul a görög történelem egy fontos elemét (Macedónia-Makedónia) is kisajátítja. Athénnak azt sikerült elérnie, hogy az országot Macedónia Korábbi Jugoszláv Köztársaság néven vegyék fel minden nemzetközi szervezetbe, és azóta is azon van, hogy a Macedónia névnek valamilyen magyarázó bővítménnyel ellátott változatát erőltesse rá szomszédjára. Ezt azonban a macedónok kitartóan elutasítják, így viszont jelentősen csúszik a két nemzetközi szervezethez történő csatlakozásuk.

Szkopje már 2003-ban ígéretet kapott a csatlakozásra, a tárgyalások 2005-ben kezdődtek. Ugyanakkor az ország nem akar mindenáron a nemzetközi szervezetek tagja lenni: egy nemrég készült közvélemény kutatás szerint a macedónoknak csak 3 százaléka mondta azt, hogy az EU- és NATO-tagság az ország hivatalos nevének a megváltoztatása árán is elfogadható.

Kis ország, nagy lehetőségek

Persze ezzel együtt Macedóniának komoly gazdasági problémákkal is meg kell küzdenie. Elsősorban az óriási, 33- 35 százalék körüli munkanélküliséggel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kétmilliós államban a gyakorlatban is ilyen rossz a helyzet, hiszen sokan dolgoznak félig vagy teljesen illegálisan, becslések szerint a szürke-és feketegazdaság aránya a GDP 20 százalékát is elérheti.
A GDP növekedése meghaladja a 3 százalékot, ugyanakkor az infláció 8,4 százalékos.

Fotó: cia.gov

Macedóniában azonban vannak kiaknázatlan lehetőségek: az ország jelenleg elsősorban a mezőgazdaságból él, komolyabb exportbevételei is elsősorban gyümölcsökből és borból, valamint ruházati és textilipari termékekből származnak. Ami viszont számunkra is izgalmas lehet, az a vadregényes hegyek és Európa legmélyebb tavai.

A Balkán Svájca?

Az ország turisztikai szempontból kiemelkedő potenciállal rendelkezik, de a lehetőségekhez mérten teljesítménye egyelőre viszonylag alacsony. A fogadó oldalon 80 ezer kereskedelmi szálláshely (ennek negyede modern szállodai kapacitás) várja a turistákat. Tengerpart híján az idegenforgalmi potenciál 70 százaléka az ország nyugati határvidékén található tavaknál (Ohridi-tó, Prespai-tó, és a Dojran-tó) összpontosul, ráadásul több település és tájegység az UNESCO védelmét élvezi.

Így könnyen lehet, hogy akár néhány éven belül nem csak magyar turisták, hanem befektetők is felfedezik maguknak Macedóniát.

A macedón kormány pedig tárt karokkal várja a vállalkozó szellemű magyarokat is: az adórendszer korszerűsítése jegyében fokozatosan csökkentették a vállalkozások nyereségadóját és a személyi jövedelemadót, a külföldi beruházóknak pedig speciális adókedvezményeket is kínálnak. A kiemelt beruházásokhoz kedvező földbérletet, illetve az infrastruktúra kiépítésében is komoly segítséget nyújtanak.