Lemaradtunk az adóversenyben - jobbak a balkáni országok

"Tekintettel arra, hogy a jövedelemadó terhek a vállalkozások szintjén költségként kerülnek elszámolásra, ezért a jövedelemadózásbeli különbségek jelentősen befolyásolják az adott társaság jövedelemtermelő képességét. Ennek javítása pedig - a jelenlegi forráshiányos gazdasági környezetben - kulcsfontosságú az adott vállalkozás tartós növekedéséhez." - hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető partnere.

Magyarország EU tagállamként - többek között - a szabad tőkemozgás feltételeinek biztosítását is vállalta a többi tagállam viszonylatában, de ennek a magyar vállalkozások és a magyar költségvetés eddig elsődlegesen a tőke beáramlásból származó előnyeit ismerte és szokta meg.

"A működő tőke beáramlás a világgazdasági válság és az ennek folyományaként felerősödött regionális pénzügyi kockázatok miatt most egy időre lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódik. Ez az alapvetően új helyzet a magyar vállalkozásokat is gazdasági helyzetük, költséghatékonyságuk áttekintésére és strukturális változtatásokra kényszeríti." - tette hozzá Gerendy Zoltán. Már a közelmúltban is tapasztalható volt a magyar vállalkozások Szlovákiába történő gazdasági áttelepülése az északi határrégióban, de ez a folyamat a tartósan kedvezőtlen hazai adójogi környezetben a déli régiókban újból megismétlődhet vagy akár jelentősen fel is erősödhet különösen olyan területeken ahol még a nyelvi korlátok sem jelentősek.

A régiós jövedelemadózási különbségek a jelenlegi kormányzati törekvések ismeretében rövidtávon sajnos állandósulni látszanak, ezért a magyar vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk a már esetlegesen fennálló régiós jelenlétükből eredően elérhető adójogi modellek előnyeit.

Ennek rövid áttekintésére néhány főbb adójogi mutató a balkáni országok 2009. évi irányadó adókulcsairól összevetve a legutóbbi adóreform tervezet sarokszámaival:

A szomszédos déli országok, Szerbia, Románia és Bulgária igen kedvező adózási környezetet kínálnak az ott letelepült vállalkozásoknak. A társasági adószint rendkívül kedvező és a nettó munkabér részaránya a teljes (járulékokkal növelt bruttó) bérköltséghez képest minden esetben 50% felett mozog. Ez a helyzet már évek óta fennáll és várhatóan nem fog előnytelenül változni a kedvezőtlenebb világgazdasági kilátások ellenére sem.

Kiindulva abból, hogy már jelenleg is számos magyar vállalkozás rendelkezik leányvállalatokkal a balkáni országokban és ott folyamatos gazdasági tevékenységet végez, az alábbi adójogi megoldások merülhetnek fel a magyar vállalkozást terhelő adók összértékének csökkentésére:

o Regionálisan tevékenykedő vezető munkavállalók bérezésének megosztása az adott országok között;
o Egyszerűbb és könnyen mobilizálható résztevékenységek áthelyezése alacsonyabb adókulcsú szomszédos államba;
o Mobilizálható bevételek áthelyezése alacsonyabb adókulcsú államba és onnan osztalékágon történő hazahozatala.

A fenti alapmegoldásokon túl számos további megoldás létezik, ide értve akár a teljes magyar társasági adókötelezettség kiiktatását is a vállalatvezetés helyének külföldre történő áthelyezésén keresztül. Ezek aktuális áttekintése és megértése minden regionálisan tevékenykedő magyarországi cégcsoport pénzügyi és gazdasági vezetője számára érdekes és hasznos feladat.