Profit nélkül tevékenyen

Forma és tartalom

A társadalmi, civil szervezetekről szóló számos jogszabály közül a közhasznú szervezetekről szóló törvény definícióját érdemes alapul venni, s ez az a törvény, amely részletesen fel is sorolja, kit, milyen céget tekinthetünk az úgynevezett harmadik szektorbelinek.

E törvény alapján közhasznúvá akkor minősíthető egy szervezet, ha bekerül a közhasznú szervezetek nyilvántartásába. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, természetesen eleget kell tenni bizonyos feltételeknek. Mi minősül közhasznú tevékenységnek? A társadalom, illetve az egyén közös érdekeinek kielégítését szolgáló, törvény alapján meghatározott cél szerinti tevékenységek. Ilyen cél lehet például a környezetvédelem, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás, de akár a bűnmegelőzés is.

Így például a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia szükséges többek között azt, hogy milyen közhasznú tevékenységet végez, a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a meghatározott tevékenységre fordítja.

Ha közhasznú, civil szervezetekről esik szó, akad egy-két szervezeti forma, amely egyből beugrik ezen szavak hallatán. A törvény alapján közhasznú szervezetté minősíthető az itthon nyilvántartásba vett
• társadalmi szervezet (ezekről az egyesülési jog rendelkezik),
• alapítvány,
• közalapítvány,
• közhasznú társaság,
• köztestület (ha a létrehozásáról szóló törvény ezt lehetővé teszi),
• országos sportági szakszövetség,
• nonprofit gazdasági társaság,
• a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia,
• európai területi együttműködési csoportosulás,
• nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény,
• közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet.

A közhasznúságnak egyébiránt vannak fokozatai, egészen pontosan kettő, egy ilyen szervezet lehet közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú. Ez utóbbi kategóriába azon szervezetek sorolandók, amelyek olyan feladatot látnak el, amelyről valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kellene gondoskodnia.

Ha valaki valamely civil szervezetet szeretne létrehozni, nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogyan is működik egy ilyen társaság, milyen szabályoknak kell eleget tenni. Nagyon fontos, hogy az éves beszámolónk elkészítésével egyidejűleg kötelesek vagyunk egy úgynevezett közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek teljesen nyilvánosnak kell lennie, vagyis abba bárki betekinthet.

Annak érdekében, hogy ezt meg is tehesse bárki, ezt a közhasznúsági jelentést közzé is kell tenni a társaság honlapján, vagy egyéb módon. A közhasznú működés tekintetében törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol ezen szervezetek felett. Az adóellenőrzés természetesen az APEH feladata, míg az esetleges költségvetési támogatások felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Kedvezmény-halom

Ezeket a közhasznú szervezeteket, illetve azok támogatóit, s esetlegesen az ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőit megillethetik bizonyos kedvezmények. Az egyik, ha nem a legfontosabb kitétel, hogy a közhasznú szervezeteket a létesítő okiratban meghatározott tevékenység után társasági adómentesség illeti meg. Emellett jár ezen társaságoknak több adókedvezmény is, így azok, amelyek a helyi adókötelezettséget érintik, de kapnak illeték- és vámkedvezményeket is.

A szolgáltatás igénybe vevőjének személyi jövedelemadó mentesség jár. Az adott szervezet támogatóját pedig az adott támogatás után társasági adókötelezettséget, illetve személyi jövedelemadót érintő kedvezményt lehet igénybe venni.

Miből működnek?

A non-profit elnevezés kissé megtévesztő lehet, hiszen ezen szervezetek végezhetnek gazdasági tevékenységet, igaz, kizárólag a létesítő okiratban meghatározott cél elérése érdekében, s a nyereséget nem is lehet kivenni. Emellett természetesen ott vannak a támogatások, adományokat, amelyeket, mint arra a törvény is külön kitér, az egyének zaklatása nélkül kell beszerezni.

És természetesen rendkívül sokszínű pályázati lehetőségek is rendelkezésre állnak a civil szervezetek számára. Hogy csupán a Nemzeti Civil Alapprogram kiírásait vegyük górcső alá, november 30-ig még nyitva áll például a Magyar-magyar, határon átnyúló civil együttműködések támogatása nevet viselő kiírás. A 80 millió forintos keretösszegből maximálisan 1 millió forintot lehet igényelni.