Egyre több cég bízik abban, hogy kaphat EU-támogatást

A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 harmadik negyedéve óta, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja magába, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.

Az országosan reprezentatív, 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2007. szeptember 5. és 13. között készült. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.

A K&H kkv bizalmi index értéke 2007 harmadik negyedévében ismét a negatív tartományban, -42 ponton zárt. Ez az érték, bár folytatása az immár egy éve tartó javuló tendenciának, továbbra sem tudja megközelíteni a 2006. júniusi hirtelen visszaesést megelőző, nullához közeli értéket.

A várakozásoktól némileg eltérően alakult a K&H kkv bizalmi index értéke 2007. III. negyedévében - legalábbis a makrogazdasági adatok, valamint a nemzetgazdaság állapotát leíró mutatók sokkal pozitívabb változást vetítették előre.

A 10 vizsgált indexelem közül jelentős visszaesés történt a hitelkamatokba vetett bizalom terén (-13, 6 pont), ugyanakkor a banki szolgáltatások megítélése összességében pozitív irányban változott (+13 pont), és a kkv-k egyre nagyobb mértékben fordulnak belföldi hitelforrásokhoz finanszírozási igény jelentkezésekor. A megkérdezettek ugyanakkor átlagosan 1,7 százalékos hitelkamat-növekedésre számítanak az elkövetkező egy évben.

A verseny- valamint a gazdaságpolitika megítélése is kedvezőbb lett valamelyest. Bár a kormányzati gazdaságpolitika vállalkozásbarát volta még mindig az egyik leginkább negatív színben feltűnő mutató, értéke kis mértékben ismét javult, és az egy évvel ezelőtti, -69 pontos mélypontról -50 pontig emelkedett.

Eltérő irányban mozdult el a különböző ágazatok vállalatainak indexe az elmúlt időszakban. A harmadik negyedévben a mezőgazdaság területén működő vállalatok esetében jelentősebb, a szolgáltató szektorban kisebb javulás figyelhető meg. Az ipari vállalatok esetében a bizalmi index 9 pontot esett, a kereskedelemben gyakorlatilag nem változott.

Árbevétel-nagyság tekintetében az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a növekvő cégméret egyre nagyobb bizalommal jár együtt, mondhatni minél nagyobb lesz egy cég, annál (maga) biztosabb. A harmadik negyedévben azonban éppen a legnagyobb árbevételű cégek bizalomvesztése folytán csökkent a különbség a mikro-vállalkozások és a többi cég bizalmi szintje között, de még így is közel 20 százalékpont a lemaradásuk a nagyobb társaikhoz viszonyítva.

Emelkedett azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy EU-s támogatásokhoz jussanak hozzá (50 százalék). Továbbra is az agrárvállalatok a leginkább bizakodóak, 81 százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert. Az átlagnál optimistábbak a nagyobb vállalkozások, a kereskedelmi és szolgáltató cégek viszont feltűnően pesszimisták e tekintetben. Ennek az oka talán az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő. Figyelemre méltó, hogy a vállalkozások közül többen tartják reálisnak a pályázati pénzhez való hozzájutást, mint ahányan a számukra releváns pályázati lehetőséggel egyáltalán találkoztak. Ez valószínűleg abból adódik, hogy nehézkesnek és bonyolultnak tartják a pályázatokat, ezért nem érdeklődnek aktívan irántuk.

Az előző időszakban megfigyelt csökkenés után emelkedést mutat a béren kívüli juttatásokat használni tervezők aránya (66 százalékról 69 százalékra). Továbbra is őrzi népszerűségét az étkezési hozzájárulás, melyet a kkv-k 53 százaléka biztosítana munkavállalóinak, ezt követi a közlekedési hozzájárulás, a pénzjutalom és a nyugdíjpénztári befizetés. Szeptemberben a cégvezetők 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem áll szándékában béren kívüli juttatást adni alkalmazottainak.