Ingyen honlapból dől a pénz?

Mi a szabály?

A domain-nevek szabályozásáért felelős International Corp. for Assigned Names & Numbers (ICANN) még 2000-ben vezette be a bejegyzésre vonatkozó türelmi időt. Ez a türelmi idő azt jelenti, hogy a domain-név bejegyzése után meghatározott ideig (ez jellemzően 5 nap) visszavonhatja a bejegyzést a domain tulajdonosa, és a regisztrációs díjat teljes egészében visszakapja.

Hogy miért jó ez a szabály? Eredetileg azért találták ki, hogy ha valaki elgépeli a domain nevet, vagyis valami olyat regisztrál be, amit nem akart, nincs rá szüksége, akkor attól költségek nélkül megszabadulhasson. Úgy látszik az ICANN elsiklott afelett, hogy igen sokan abból gazdagodtak meg, hogy domain-neveket adnak-vesznek.
Szerencsés esetben ugyanis nemhogy nem kéne ráfizetni a cégeknek az elírásra, hanem haszonnal adhatnának túl rajta. Mindenesetre az ICANN biztosította azt az esetet is, ha netán nem érne rá a cég a domain-név értékesítésével foglalkozni, vagy nem egyáltalán nem is érné meg neki az.

Mit láttak meg ebben a cégek?

Első lépésként annak a lehetőségét fedezték fel a türelmi időszakban, hogy felmérjék mennyire vonzó a felhasználók számára egy-egy domain-név, s ha nem válik be visszaadják azt (vagyis próbálgatják, melyik a legtöbb pénzt magában rejtő lehetőség). A következő lépcsőfok ennél már jóval merészebb volt.

Egyre többen domain-név regisztrációval foglalkozó társaság kezd arra szakosodni, hogy bejegyeztet egy-egy címet, majd a türelmi időszak végén törli azt, miközben öt napig ingyen használja azt az elérést. Ezt a tevékenységet el is nevezték domain-kóstolásnak.

Maga a kóstolás talán még nem is olyan nagy probléma, az már azonban igen, hogy mit is csinálnak ezeken az oldalakon az 5 nap alatt. Egészen egyszerű telepakolják pay-per-click hirdetésekkel, minden egyes, az oldalra tévedt és valamelyik hirdetésre kattintó felhasználó után jutalékot kapnak.

Harc vagy háború?

A BusinessWeek szerint az ICANN egyelőre ellenáll a nagyobb vállalatok (így például a Verizon) nyomásának, s nem szeretné megszüntetni a türelmi időszakot (persze talán az is megoldás lehetne, ha a visszavonás után meghatározott ideig ugyanaz a cég nem jegyezhetné be ugyanazt a nevet). Így akad, amely türelmét vesztette, s más területen tett lépéseket a domain-név kóstolás ellen.

Ilyen a Neiman Marcus Group (NMG) esete is, ők szövetségi szintre emelték az egyik legnagyobb "kóstolgató", a Dotster ügyét. Az NMG ugyanis perre vitte az esetet, a perben pedig elismerték, hogy a Dotster óriáskampányt indított a domain-kóstolás, illetve egyéb eszközök segítségével, melyek célpontjait olyan nagyvállalatok képezték, mint a Google, a Playboy, a Disney, vagy például a Cingular.

Egy másik vállalat, a Verisign pedig egy olyan termékkel állt elő, melynek célja felvenni a harcot a márkanevekkel való visszaélés ellen. A digitális márkanév-védelemre és az azzal való visszaélés megelőzésére szolgáló program éves költsége 100 - 400 ezer dollárra rúghat.

Kifogás kifogás hátán

Világszinten egyelőre azért még nincsenek olyan nagy mértékben jelen a domain-kóstoló vállalkozások, egyes szakértők szerint 25-30 ilyen vállalat lehet.

Azon vállalatok, amelyek mégis ilyenforma pénzszerzésre adják fejüket azzal takaróznak, hogy tevékenységük tulajdonképpen hasznos, hiszen az eltévedt felhasználókat továbbjuttathatják keresett célpontjukhoz.