Óriási bajban a hazai turizmus: 257 milliárdos veszteséget könyvelhettek el

A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat. A 2020-ban kitört koronavírus világjárvány azonban megmutatta az ágazat sérülékenységét. Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a turizmus időbeli és térbeli koncentrációja, a kifejezetten külföldi látogatókra szabott, a helyi és belföldi lakosság számára kevésbé elérhető szolgáltatások, valamint a turizmus egyes adottságai (szálláshely koncentráció, tömeges turizmusra épülő attrakciók, ültetett vendéglátás) csökkentik az ágazat és a szereplők válságállóságát.

Globális szinten vizsgálva a turizmus az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazat, amelynek a világgazdaságra, nemzetgazdaságokra, társadalmakra, emberi közösségekre, az épített és a természetes környezetre gyakorolt hatása egyaránt jelentős. Az Állami Számvevőszék elemzésének célja az volt, hogy a hazai turizmus sajátosságait és gazdasági jelentőségét számba véve megvizsgálja a járvány a turisztikai szektorra gyakorolt hatását és annak következményeit, illetve az ágazati kockázati kitettség csökkentésének lehetőségeit.

- szögezik le az ÁSZ elemzői. A szektorra jellemző konjunktúrában több tényező is meghatározó szerepet játszott, egyebek mellett a Magyarország biztonságáról kialakított kedvező vélemény, vagy Budapest megjelenése a kiemelt turisztikai desztinációk között. A kormányzat turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztését célzó támogatásai, illetve a turisztikai térségek és szolgáltatások színvonalának fejlődése is ezt a fejlődési ívet támasztották alá. A turizmus és a vendéglátás pozitív hatást gyakorolt a helyben lakók életminőségére is, mindez pedig pozitív hatást váltott ki a turizmushoz közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó ágazatokban is.

A 2020-ban kitört COVID-19 világjárvány jelentősen érintette a hazai szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a turizmust és vendéglátást. A kereskedelmi szálláshelyek veszteségei 2019 azonos időszakához mérten meghaladták a 257 milliárd forintot, amely 54százalékos visszaesést jelent - világítanak rá az ÁSZ elemzői. A turisztikai ágazat begyűrűző válságának okai a világjárvány komplex, számos gazdasági ágazatot érintő hatásmechanizmusa mellett a turizmus szerkezetében, nemzeti karakterisztikájában, a szolgáltatások jellegében keresendők - vélik az ÁSZ elemzői. Az elemzés feltárta, hogy a járványtudatosság beépült az emberek gondolkozásába is.

A kapcsolódó ágazatokban a válságjelenségek egyik oka pedig a függőségi viszonyok olyan mértékű alakulása, mely során a termelő kizárólagosan a turisztikai piac kiszolgálására korlátozta tevékenységét.

Az ÁSZ szakértői rámutatnak, hogy a válságkezelésben meghatározó szerep jut az államnak. Az ágazat sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet érdemes fordítani az ágazati stratégiák átgondolására, a turisztikai humánerőforrás stratégia kidolgozására, a válságmenedzsmentre, illetve a kríziskommunikációs eszközök tudatos alkalmazására. Emellett kiemelkedően lényeges az egészségügyi biztonság fejlesztése, a szolgáltatások és termékek elérhetőségének javítása, vagy a szolgáltatások technológiai fejlesztése is. A turizmusnak a helyben élők életminőségére gyakorolt hatása, valamint az ágazat fenntarthatóságával és kifehérítésével kapcsolatos követelmények hatékonyabb érvényesítése szintén elengedhetetlen a helyzet tartós kezeléséhez.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a válságot követő fellendüléssel kapcsolatban az elemzett trendek alapján megalapozott a pozitív várakozás, azonban az ágazat gyors regenerálódását késleltetheti az elhúzódó válság és a talpon maradó szolgáltatások számának csökkenése.