2020. augusztus 7. péntek Ibolya

Így jön ki szuperolcsón a nyaralás: 5 ezerből már megvan egy európai hétvége


"Magyarországon van egy szociokulturális beágyazottság, hogy az utazás drága, luxusdolog, ráadásul ennek része az is, hogy a repülésről sokan azt hiszik, csak úgy lehet, mint anno a 70-es években. Amíg nem megy át a társadalomba, hogy ez nem igaz, és az utazás igenis egy megfizethető valami, addig nem lesz nagy változás" - mondta el a Pénzcentrumnak Barna Béla. A majd 80 országot megjárt világutazóval, túravezetővel - akinek több útikönyve is megjelent, valamint másfél évtizedig volt főiskolai tanársegéd - beszélgettünk a magyar utazási irodák helyzetéről, az újhullámos szervezésről; a költséghatékony repülőjegy, illetve szállásfoglalásról; továbbá különböző tévhitekről és az utazást általánosan övező szürke ködről. Interjú

A Föld majd 80 országában jártál. Sokszor kapod meg, hogy honnan van erre pénzed?

Meglehetősen. Pár éve is szóvá tette valaki, hogy honnan van nekem pénzem arra, hogy az Ardennekbe túrázgassak, miközben háromszor annyiért vett éppen táskát a plázában, mint amennyiből én az egész utat kihoztam.

Mit vett, Guccit?

Dehogyis. Brüsszelbe 2700 forintért mentem repülővel, vittem magammal egy hátizsákot, benne pogácsát meg szendvicset, és túráztam másfél napot az Ardennekben.

Nem költöttem semmit, úgyhogy 5000 forintomba se került a hétvégém.

Persze van a másik véglet is, aki elmegy Belgiumba, befizet csoki- vagy sörkóstolókra, meg mindenfélére, így persze akár 2 millió forintot is el lehet költeni. Egyéni preferenciáktól függ, hogyan utazunk.

Csak gazdasági okok húzódnak a mögött, hogy Magyarországon még mindig kevesen utaznak?

Szerintem ennek egyáltalán nem csak gazdasági oka van. Az egyik ok például, hogy az unióban sereghajtók vagyunk angol nyelvtudásban. Nagyon sok ismerősöm van, aki azért nem mer elindulni, mert egy reptéren nem tud értelmezni egy angol feliratot. A másik ok, hogy van az országban egy szociokulturális beágyazottság, hogy az utazás drága, luxusdolog.

Mondok egy példát: amíg az országban alapvetően egy nagy reptér van, és az átlagemberek azt gondolják, hogy még mindig úgy kell repülni, mint a 70-es években, hogy az valami nagyon drága dolog, ezért inkább busszal zötykölődnének Görögországba, ami 30 óra, de "csak" 25 ezer, addig kevés dolgot tehetünk. Aztán ha valaki beírja nekik az interneten, hogy "de hát repülővel csak 6 ezer lenne" - egyszerűen nem hiszik el.

Amíg nem megy át a társadalomba, hogy az utazás egy megfizethető valami, addig nem lesz nagy változás.

Álságosnak érzem azt is, mikor többszázezres fizetéssel egyesek arról panaszkodnak, hogy három éve nem voltak üdülni.

Hová lehet ilyen olcsó jegyeket vásárolni?

Ma már nagyon sok helyre. Málta, Macedónia, Horvátország, legközelebb például Koszovóba megyek ilyen árkategóriájú jeggyel. Oda például eddig 15 órás autóút vezetett, mert hegyvidékeken keresztül kellett menni, ez most egyórás repülésre redukálódik, és pár ezer forintért már a tengerparton vagy. De sorolhatom tovább: Bari, Olaszország, Spanyolország, Görögország - Thesszalonikibe tavaly augusztusban például 8 ezerért vettem repülőjegyet. Ez, ha úgy nézem egy kisnyugdíjból megfizethető dolog évente, kétévente.

Hogy foghatunk ki párezres jegyeket?

A menzához szoktam ezt hasonlítani. Ha valaki 11 órakor kigondolja, hogy rántott húst akar enni, akkor elmegy egy étterembe és 5332 forintért eszik egy borjú bécsit. Viszont ha valaki ennek az árnak a töredékéért a menzát választja, akkor lehet, hogy egyik nap borsóleves van, másik nap krumplis tészta, és csak a harmadik nap van rántott hús. Ugyanilyen a fapados is, akkor kell (m)enni, amikor van.

E mellett kulcsfontosságú a tervezés is. Ha valaki jó előre tudja, hogy mikor akar majd utazni, jóval nagyobb esélye van jó árakra.

Én például akár 10-11 hónapra is előre szoktam foglalni. Volt olyan, hogy a tanítványaimnak májusban mondtam, hogy nagyon olcsó jegyek vannak Bergamóba következő év februári repüléssel, tetszett nekik az ötlet, így szerveztünk egy három napos kiruccanást. Kilenc ezer volt a jegy.

Elég nagy kalandvágy kell ahhoz, hogy mindig arra csapjon le az ember, ami éppen van...

Ez így van, de én inkább azt emelném ki, hogy sokaknak hiányzik az alapvető tudása, nem tudják, mi hol van. Hogy ahová mennek ott mi a jó. Sokszor előfordul, hogy látják, hová megy a repülő, de gőzük sincs arról, hogy mi van az adott hely környékén. Bergamótól például alig több mint egy óra Milánó, de nagyjából ugyanennyire van a Comói-tó is. Fantasztikus helyek, alig pár órányi vonatútra. Ennek a kiaknázásához azonban tudás és utánajárás kell.

A fapados tényleg olcsó, de például a Távol-Keletre nagyon drága a jegy, oda nem megy fapados.

Nyilván az egy másik történet. De most ha azt nézem, 160 ezer forint körül már el lehet jutni Thaiföldre egy minőségi légitársasággal. Ha tehát most kigondolom, hogy jövő februárban akarok Bangkokba repülni, 160 ezerért már lehet foglalni. A mai magyar átlagkereset alapján megközelítőleg egy félhavi keresetet kell félretenni arra, hogy évente-kétévente eljussak egy ilyen helyre. Ez szerintem nem ördögtől való gondolat. Nyilván szállással, kajával együtt el eléri a félmillió forintot. Meg kell nézni ár/érték arányban, és akinek megéri, az belevág. Ha pedig valaki azt mondja, hogy nem teszi bele kb. egyhavi fizetését, mert az drága, azzal nem lehet mit kezdeni.

Magyarországon egyébként párhuzamosan élnek egymás mellet azok, akik azt mondják, hogy nem adnak ki utazásra, meg azok is - velük találkozok én -, akik már nem akarnak többet tárgyakat gyűjtögetni, hanem élményeket akarnak.

Utazási iroda vagy egyéni szervezés? Melyik éri meg jobban?

Erre nincs egyértelmű válasz. Sokszor például az "old school" utazási irodák elég drágák tudnak lenni, de erre azt szoktam mondani, hogy aki nem tud főzni, annak nem drága az étterem. Ha egyénileg utazol és kellően motivált és türelmes vagy ahhoz, hogy a lehető legtöbb opciót megvizsgáld az utazással kapcsolatban, akkor olcsón meg lehet úszni a dolgokat. De ez sem aranyszabály, hiszen ha például van egy 20 fős csapat, akiket viszek mondjuk Grúziába, akkor tudunk buszt bérelni, nem vagyunk a helyijárathoz kötve, ami elmegy reggel 06:00-kor aztán legközelebb csak 10 óra múlva, vagy ha taxizni kell, az is sokkal olcsóbb többen, mint egyedül.

És, akkor még nem is beszéltem az újhullámos "outdoor" irodákról. Sok utazási iroda már nem olyan filozófiával működik, mint a "régiek". A fiatal pesti értelmiség vagy multinacionális cégek irodáiban dolgozó emberek nemcsak annyit akarnak, hogy jobbra ház, balra torony, Firenzét megnézzük, és akkor vége. Vagy nem az van, hogy két hétig csak fekszünk a tengerparton, hanem azt mondják, hogy kalandot akarnak, túrázni a Kaukázusban, a Kárpátokban raftingolni stb. Egyre népszerűbb ez az új hullám, rengeteg iroda alakult az utóbbi öt-tíz évben. Ezeknek az árfekvése is változó, de ez egy aktivitást feltételez, ami egy nagyon jó közösségi élménnyé tud válni. Szóval ez az utazási iroda kérdés sem annyira fekete és fehér.

Mivel lehet még spórolni az utazás során?

Az utazási szakmában nincs általános szabály. Régen vittem magammal konzervet vagy pogácsát Angliába vagy Belgiumba is. Most pedig már ott tartunk, hogy míg a kedvenc ír vajam itthon 800 forint, addig Londonban 1 font. Simán megeshet tehát, hogy akkor spórolok, ha ott veszem meg, amit enni akarok. Rengeteget nyaraltunk Mallorcán, Ibizán is, mindenki azt gondolja, hogy ezek tök drága helyek. Megvettük 9000 forintért a repjegyet, apartmanban laktunk, vittünk főznivalót, de kár volt, mert ott feleannyiba került az élelmiszer, mint itthon. Azt veszem észre, hogy egyre több minden dől meg, régen Nyugat-Európa nagyon drága volt, és vittük a konzervet, most meg sok minden tényleg feleannyiba van ott, mint itt.

Nincs már olyan, hogy utazni olcsó vagy drága, meg kell nézni a desztinációt, és az alapján, akkor és ott mérlegelni.

Hol érdemes kezdeni az utazásszervezést?

Az első, hogy eldöntjük, milyen stílusban szeretnénk utazni, majd azt, hogy mennyit szánunk rá. Hiába akciós például a lazac, ha valaki nem szereti a halat, akkor ne vegyen. Sokan azt gondolják, hogy az internet megkönnyíti a választást. Régen egy útikönyv írt három jó helyet, és azok valóban jók voltak. Manapság végigolvasol 5000 blogposztot, és lehet, hogy ebből 4900 egy tök béna helyről írta azt, hogy milyen jó. Egy közepes hely is felkapott lehet, mellette meg egy valóban gyönyörű helyre nem megy senki.

Sokszor azt látom, hogy az emberek nem tudnak szűrni és szelektálni.

Mi a következő lépés?

A repülőjegy vagy a szállás. Anno én is úgy utaztam, hogy majd lesz valahogy szállás. Most már viszont egyre fontosabbnak gondolom, hogy először a szállást foglaljuk le. Találkoztam emberrel a Távol-Keleten úgy, hogy karácsony és szilveszter között nem tudott hová menni, mert azt gondolta, hogy majd talál szállást, de nem volt. Az utóbbi 2-3 évben az a trend, hogy a jó szállások elfogynak. Ez nagyon durván felgyorsult. A legkedvesebb szigetemre először márciusban foglaltam szállást, utána már januárban, most meg már tavaly szeptemberben lefoglaltam az idén júniusi utazáshoz a szállást. Van, ahol két évre előre lefoglalják a jó helyeket. Szállásnál is lehet olyan akció, hogy ha jó előre lefoglaljuk, akkor olcsóbb.

Hol érdemes szállást keresni?

Egyértelműen az interneten, de azért nem árt felkészültnek lenni. Nehéz, mert van millió szállás oldal. Én speciel a bookingot használom, mert az sok mindenre garanciát ad. Pár éve foglaltam szállást Malmőbe főiskolásoknak, a hostel viszont közben megszűnt, viszont az oldal keresett ugyanannyiért jobb minőséget. Ezek azért fontos dolgok. Másik kiemelendő dolog, hogy sok utazási oldalon bárki értékelheti a szállásokat, ez pedig nagyon félrevezető tud lenni. Tudok olyan hotelest, aki egy másik hotelre ráküldte tíz haverját, hogy írjon róla rossz értékelést. Az meg vissza. Ezek között is tudni kell olvasni. Legutóbb mikor Mallorcára mentünk, a szállásunk le volt pontozva, aztán kiderült, hogy az angol elit jár oda, és azért adtak például 10-ből 6-ost, mert nem volt müzlis tál a szobában.

Az utazás egy művészet, mert nagyon sokféle trend van, a célpontok száma is ezer, úgyhogy ebben nehéz eligazodni.

Mi a helyzet az egyre népszerűbb Airbnb-vel?

Jó megoldásnak tartom, de én főleg ott használom, ahol kirívóan drágák a hotelek. Norvégiában például egy hotelszoba megfizethetetlen, de ilyen Alaszka, Kanada, Izland, a Feröer szigetek és Japán is. Ezeken a helyeken még a nagy utazók is azt mondják, hogy a hotelszoba esélytelen.

Repülőjegyet hol keressünk?

Repülőjegyvadászatnál a skyscannert tudom ajánlani vagy a momondót. Sokan azt mondják, hogy a légitársaság honlapján kell megvenni a jegyet. Ez nem igaz. Jártunk például úgy, hogy Kenyába vettünk repülőjegyet 137 ezer forintért egy közvetítő irodán keresztül, míg maga a légitársaság 180 ezerért árulta ugyanezt. Ha egy iroda előre leköt vagy 20 jegyet, olcsóbban tudja adni, ennyi.

Mi a helyzet a csomagokkal?Sokszor többe kerülnek, mint maga a repülőjegy.

Nyilván ez változik, de ár/érték arányban kell dönteni. Ha mondjuk Mallorcára vagy Ibizára 5-10 ezer a jegy, akkor elmegyek kis hátizsákkal, mert az bőven elég, és nem jelent plusz költséget. Persze ezekre a helyekre nem kell télikabát, úgyhogy a mediterrán térségbe bőven elég a kis háti.

Ha viszont vinni akarjuk az egész ruhatárat, az sokba fog kerülni.

Örök vita egyébként a hátizsák vagy gurulós bőrönd. Nekem is volt, aki Szingapúrba gurulós bőrönddel jött, és amikor a tengerparton a homokban nem bírta húzni, rájött, hogy a hátizsák praktikusabb lett volna. De ha valaki csak a reptérre meg a kaszinóba megy, akkor jó a gurulós bőrönd is. Aki üzleti tárgyalásra megy, a vasalt ingnek kell a bőrönd, a hegyekbe viszont jó a kutya szájából kihúzott póló is.

Zoknit mennyit viszel magaddal?

A zoknit bárhol ki lehet mosni, 2-3 simán elég.

A magyarok imádják Egyiptomot, Tunéziát, Olaszországot és Görögországot is. Tudsz ajánlani a felkapott látványosságokon túl helyeket, amiket érdemes megnézni?

Persze, Egyiptomban például az a jó, hogy egész éves úti cél. A piramisokra szerintem bőven elég pár óra, de egy igazi nílusi hajóutat mindenképp ajánlok, mert azon igazán meg lehet tapasztalni Egyiptomot. Tunéziába valóban sokan mennek 1-2 hétre feküdni a homokba, de azon felül érdemes lehet meglátogatni sivatagi falvakat, sós tavakat, rengeteg a látnivaló - kasbák, római emlékek, mérhetetlen kincsesbányák ezek.

Olaszország egy külön világ, Róma persze egy gyönyörű város, de megéri országon belül is utazgatni. Ha például Észak-Olaszországba mész az olyan, mintha Svájcban lennél, ha meg Szicíliába, akkor olyan, mintha Afrikában. Úgyhogy lehet kombinálni a hegyi bolyongásokat a reneszánsz városok miliőjével. Görögországban is nagy a szórás, szerintem az egyik legjobb hely a delphoi jósda, de hegyeket is jó mászni. Személyes kedvencem például Leszbosz szigete, ott nincs tömegturizmus, óriási a nyugalom.

Van olyan hely, ahová nem szívesen mennél vissza?

Rengeteg. Gyűlölöm a húsz milliós ázsiai nagyvárosokat. Delhi maga a pokol, nem vicc, a poklot róla mintázták. Manila is ilyen egyébként, de ide sorolnám a kínai és indonéz nagyvárosokat is, Jakarta például... ezek nem valók nekem. Persze látni kell őket, meg itt is rengeteg kedves ember van, de ez nem az én világom.

Az utazásnál nagyon fontos a belső béke meg a harmónia önmagaddal. Én azt szeretem, ha van egy város, és a környező természet harmóniában van a várossal. Hiába van egy gyönyörű műemlék város, ha mellette ordenáré nagy a szemét, ezt nem szeretem. A legjobb úti cél az, ahogy a lakott, civilizációs, kulturális területek harmonizálnak a természeti környezettel.

És olyan, amit te sem javasolnál utazni?

Etiópia, Szomália, Szudán, Nigéria, az afrikai országok egy része azért húzós tud lenni, de mindig figyelni kell a híreket. Srí Lankán 20 évig polgárháború dúlt, 2009-ben még lőttek, most pedig mindenki oda jár, és senki nem emlékszik a polgárháborúra. Olyan gyorsan békét kötöttek, kiépítették az infrastruktúrát, hogy aki most odamegy, észre sem veszi, hogy nemrég még háború volt.

Sok helyre oltásokat kell beadatni, ezekről hol lehet tájékozódni?

Magyarország a 10 millió szakértő országa, az egyik azt mondja, hogy be ne adasd, a másik hogy mindenképpen. Én azt mondom, menjünk orvoshoz, oltóközpontok vannak országszerte, ahol pontosan tudják, hogy hová milyen oltás kell.

Renget út van a lábadban, érezted már azt, hogy ez egy munka?

Persze, de nem vagyok kiégve. Van, amikor egyedül megyek el, mondjuk vulkánnézőbe, néha kell ez is. Minden fél évben van 6-10 nap, amikor egyedül utazom. Amúgy utálok egyedül utazni, szeretem megmutatni másoknak, hogy milyen jó ez a hely.

Meddig csinálod még?

Nem tudom, most ez a munkám, a hobbim, az életem, de azt érzem, lassítanom kell. Van erre egy indián mondás: "most megállok, és megvárom, míg utolér a lelkem." Nem az a nehéz, hogy emberekkel dolgozom, hogy rengeteget repülök - sok érdekes emberrel találkozok, és legalább rengeteg regényt ki tudok olvasni, viszont az élményeket fel kell dolgozni. A legnagyobb nehézség, hogy vasárnap hazajövök Borneóról, és kedden menni kell egy felvidéki osztálykirándulást vezetni. Én szeretek ráhangolódni az utakra, olvasni mondjuk egy kis Mikszáthot stb.

Fel kell dolgozni az élményeket, a képeket letölteni, nézegetni, és utána rákészülni egy másik útra. Ha ez túl sűrű, akkor itt is sérül a harmónia. Van, akinél pár nap, másnál egy hét, pár hónap, egy év.

Sokaktól hallani, hogy életük legnagyobb csalódása a brüsszeli pisilő kisfiú vagy az Eiffel-torony...

Ez a média torzítása, mert sokan várják a csodát. Ez olyan, mint hogy az ember az esküvője napjától várja a legszebb élményt, holott a 40 év együttélés a legszebb. Sokan már hétfőn a pénteket várják, télen a nyarat az élet meg elmegy mellettük. Szerintem mindenben érdemes megtalálni azt a dolgot, amit élvezni lehet. Magyarország nagy szimbóluma a kiégett gyep, ezen megy mindig a sírás, míg mondjuk Észak-Írországban olyan zöld a fű, mint a filmekben. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy ott 4000 mm eső esik egy évben, itthon meg a Jászságban kb. 500-600 mm az éves csapadék. Úgyhogy a gyönyörű északír kastélyok mellett üvegházban lehet csak göcsörtös, egyméteres barackfákat látni, mert napfény az nincs. Mondtam is ottjártunkkor a csoportomnak:

Látjátok, itt van csodaszép fű, de nincs pálinka. Mindent nem lehet egyszerre.

KIHÚZNA A BAJBÓL 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 2 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.