Nincs mese, durva változás jön a repülésben: órákkal hosszabb utazás és drágább jegyek várnak a magyarokra

Ukrajna nemrég arra figyelmeztette a légitársaságokat és a nemzetközi légügyi szereplőket, hogy az orosz légtér a fokozódó katonai és dróntevékenység miatt egyre kockázatosabbá válhat a polgári repülés számára. A fejlemény elsőre távolinak tűnhet, de ha az orosz légtér használata tovább szűkül, az hatással lehet az ázsiai és közel-keleti légitársaságokra, a menetidőkre, az üzemanyagköltségekre, a jegyárakra, sőt akár a magyar légtér terhelésére is. A Pénzcentrum Bukta Gábort, a Concorde Értékpapír Zrt. szakértőjét kérdezte arról, hogy látszik-e már piaci hatás, kik lehetnek a nyertesek és vesztesek, illetve mennyire rendezheti át a helyzet a légi közlekedést.

Az orosz légtér kérdése a háború kezdete óta fontos tényező a nemzetközi légi közlekedésben. A nyugati légitársaságok jelentős része már évek óta elkerüli Oroszországot, miközben több ázsiai és közel-keleti társaság továbbra is használta az orosz légteret. Ez utóbbiak számára eddig rövidebb menetidőt és alacsonyabb költségeket jelenthetett bizonyos Európa–Ázsia útvonalakon.

Most azonban az ukrán figyelmeztetés új helyzetet teremthet: ha az orosz légtér a dróntevékenység miatt ténylegesen kockázatosabbá válik, akkor azoknak a társaságoknak is kerülőútvonalakat kellhet választaniuk, amelyek eddig még átrepültek Oroszország felett.

A nyugati légitársaságokat közvetlenül kevésbé érinti

Bukta Gábor szerint a mostani fejlemény közvetlen hatása a nyugati légitársaságokra egyelőre korlátozott lehet. Ennek oka, hogy ezek a cégek a háború kirobbanása óta jellemzően már nem használják az orosz légteret.

Mivel az ukrán elnök csak arra figyelmeztetett, hogy az orosz légtér forgalmát zavarhatják drónokkal, így a nyugati légitársaságokra ez nincs hatással közvetlenül. A háború kirobbanása óta a nyugati légitársaságok jellemzően délről elkerülik az orosz légteret, míg a barátibb ázsiai országok vagy a közel-keleti országok légitársaságai továbbra is használták

– mondta a Pénzcentrumnak Bukta Gábor. A szakértő szerint ezért a mostani helyzet tömegesen leginkább a kínai és az öböl-menti légitársaságok menetrendjét zavarhatja meg. Emellett az orosz belföldi forgalom miatt az Aeroflotra is negatív hatással lehet.

Dél-Európa felé terelődhet a forgalom

Ha az orosz légtér használata tovább szűkül, az útvonalak is átrendeződhetnek. Bukta Gábor szerint a korábban Oroszország felett közlekedő, főként kínai járatok eddig a balti vagy lengyel légtéren keresztül tudtak belépni Európába. Ha azonban ez az útvonal kiesik, a forgalom délebbre tolódhat.

Korábban az orosz légtéren keresztül érkező túlnyomórészt kínai járatok a balti vagy lengyel légtéren keresztül képesek voltak az európai légtérbe berepülni, ugyanakkor ez teljesen átirányítódna Dél-Európába

 – mondta a szakértő. Ez több dél- és kelet-európai országot is érinthet. Bukta Gábor szerint különösen Görögország, Bulgária, Románia, illetve akár Magyarország légtere kerülhet nagyobb terhelés alá.

Magyarország számára lehetőség és kockázat is

A nagyobb átrepülő forgalom Magyarország szempontjából akár pluszbevételt is jelenthetne, hiszen a HungaroControl állami tulajdonban van. Ugyanakkor a szakértő szerint ez nem egyértelműen pozitív forgatókönyv, mert kérdéses, hogy a légiirányítási rendszer képes lenne-e kezelni a megnövekedett terhelést.

Emiatt különösen Görögországra, Bulgáriára, Romániára, vagy akár Magyarországra lehet a legnagyobb hatással, mivel ezekben az országokban megnőne a leterheltség. Kérdés, hogy a megnövekvő átrepülő forgalmat képes-e a légiirányítás kezelni. Ha igen, az egyébként plusz költségvetési bevételt jelenthetne Magyarországnak, hiszen a HungaroControl tulajdonosa az állam. Igaz, ezt a leterheltséget egyáltalán nem biztos, hogy képes lenne kezelni a rendszer

 – fogalmazott Bukta Gábor. Vagyis Magyarország egyszerre lehetne kedvezményezettje és kockázatviselője is az útvonalak átrendeződésének: a nagyobb forgalom bevételt hozhat, de nagyobb operatív terhelést is jelentene.

Drágábbak és hosszabbak lehetnek az ázsiai járatok

A kerülőútvonalak egyik legfontosabb következménye a hosszabb menetidő és a magasabb üzemanyag-felhasználás. Bukta Gábor szerint ez elsősorban a kínai járatoknál jelentkezhet látványosan.

A kínai járatokon minden bizonnyal akár 2-3 órával is nőhet a menetidő, ez az IATA szerint akár 2–10 százalékos működési költségtöbbletet okozhat

 – mondta a Concorde szakértője. A többletköltségnek elvileg a jegyárakban is meg kellene jelennie, ugyanakkor ez nem automatikus. Ha a kereslet gyengül, a légitársaságok nehezebben tudják teljes egészében áthárítani az utasokra az emelkedő költségeket.

Bukta Gábor szerint az üzemanyagpiacra is lehet hatása a helyzetnek. Az Ázsiából, főként Kínából érkező európai járatok hosszabb útvonalai növelhetik a szektorszintű üzemanyag-fogyasztást, ami további felfelé mutató nyomást helyezhet a repülőgép-üzemanyag árára.

Az európai nagy légitársaságok relatív nyertesek lehetnek

A helyzet egyik érdekes következménye, hogy az európai nagy légitársaságok bizonyos szempontból még profitálhatnak is az átrendeződésből. Az Air France-KLM vagy a Lufthansa eddig hátrányban volt azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek használhatták az orosz légteret, hiszen nekik hosszabb útvonalakon kellett repülniük.

Ha azonban a kínai vagy más ázsiai társaságok is kerülőre kényszerülnek, akkor ez a különbség csökkenhet.

Némileg pozitív hatás lehetne az európai nagy társaságokra, hiszen ha a kínai versenytársak is kerülőre kényszerülnek, csökken a jelenlegi költség- és menetidőhátrányuk, amit abból szenvednek el, hogy az európaiak nem használták az orosz légteret

 – mondta Bukta Gábor. A szakértő szerint tehát nem arról van szó, hogy a teljes légi közlekedési szektor egyformán rosszul járna. Inkább az eddigi versenyelőnyök és hátrányok rendeződhetnek át.

Az európai diszkontok is jól járhatnak közvetve

A dráguló távolsági jegyeknek közvetett hatása is lehet. Ha az ázsiai vagy tengerentúli utak drágábbá válnak, az árérzékeny utasok egy része inkább olcsóbb, Európán belüli úti célokat választhat.

Bukta Gábor szerint ez az európai diszkont légitársaságoknak kedvezhet.

Ez egyébként áttételesen az európai diszkont társaságoknak kedvezhet, mert a magasabb tengerentúli vagy ázsiai jegyárak miatt sokan választhatnak olcsóbb Európán belüli desztinációkat

 – fogalmazott. Ez a hatás ugyan nem közvetlen, de keresleti oldalról támogathatja az európai fapados szereplőket.

Tartós geopolitikai kockázat maradhat a szektorban

Bukta Gábor szerint a légiközlekedési szektorban valamennyi geopolitikai kockázat eleve be van árazva. A mostani helyzet ugyanakkor egy szélesebb veszélyre is rámutat: a drónokkal okozott zavarok nem feltétlenül korlátozódnak az orosz légtérre.

A szakértő szerint a valódi kockázat az lehet, ha orosz vagy orosznak álcázott szabotázsakciók keretében fontos európai légiközlekedési csomópontok közelében okoznának fennakadást drónokkal.

Valamekkora geopolitikai kockázat strukturálisan folyamatosan be van árazva ebbe a szektorba. A valódi kockázat a történtek tudatában igazából az, ha orosz vagy mások által orosznak álcázott szabotázs akciók keretében fontos európai hubok közelében zavart okoznának drónozással

 – mondta Bukta Gábor. Szerinte az eszkaláció abba az irányba mutat, hogy ilyen incidensek a geopolitikai feszültségek enyhüléséig gyakrabban is előfordulhatnak.

Volt már példa hasonló légtérvitára

A mostani helyzet nem példa nélküli. Bukta Gábor a 2025-ös indiai–pakisztáni légtérvitát említette, amikor az indiai légitársaságok több Európa- és Észak-Amerika-járaton kerülőre, sőt egyes esetekben technikai üzemanyag-megállóra kényszerültek.

Emellett fontos előzmény volt a 2017 és 2021 közötti Katar-blokád is. Akkor a Qatar Airwaysnek kellett jelentős kerülőkkel átszerveznie az útvonalait, miután Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek kitiltotta a légteréből.

Ezek nagyon jelentős stratégiai reformot igényeltek, amihez jól alkalmazkodott a társaság, többek között Törökország és Irán légterét használták átrepülésre és olyan új piacok felé nyitottak, melyeket a blokád nem érintett

 – mondta Bukta Gábor.

Akár piaci átrendeződést is hozhat

Összességében Bukta Gábor szerint a mostani fejlemény közvetlenül nem elsősorban a nyugati légitársaságokat érinti, hiszen ők már a háború kezdete óta kerülik az orosz légteret. A nagyobb nyomás inkább a kínai, öböl-menti és orosz légitársaságokon lehet.

Ha az orosz légtér használata tovább szűkül, a járatok délebbi útvonalakra kényszerülhetnek, ami növelheti a menetidőt, az üzemanyagköltséget és akár a jegyárakat is. Magyarország szempontjából a helyzet különösen érdekes: a magyar légtér nagyobb szerepet kaphat az átrepülő forgalomban, ami bevételi lehetőség lehet, de légiirányítási kapacitásoldalon komoly kihívást is jelenthet.

A piaci átrendeződés fő iránya az lehet, hogy csökken az ázsiai és közel-keleti társaságok eddigi útvonalelőnye, miközben az európai nagy légitársaságok relatív helyzete javulhat. Közvetve pedig az európai diszkont légitársaságok is profitálhatnak abból, ha a dráguló távolsági utak miatt több utas választ Európán belüli célpontot.