Megszűnhet a jegyvásárlás, ahogy ismerjük: végre bankkártyával utazhatnak a budapestiek?

A Fővárosi Közgyűlés már jóváhagyta az új elektronikusjegy-koncepciót, így hamarosan elindulhat a szükséges közbeszerzési eljárás. A kimondottan egyszerű, bankkártyaalapú megoldás lényege, hogy a jegyvásárlás és az érvényesítés egyetlen lépésben, előzetes regisztráció nélkül történik. Ehhez elég csupán a bankkártyát vagy az okoseszközt a járműveken, illetve az állomásokon lévő terminálhoz érinteni. Aki a 100E reptéri expresszbusszal vagy az M1-es metróval utazik, már találkozhatott a rendszerrel. Április közepétől azonban már minden budapesti metróvonalon lehetőség lesz az érintéses bankkártyás jegyvásárlásra.

A jelenlegi tesztidőszak még csak vonaljegyek váltására alkalmas, de a 2028 elejére tervezett teljes átállás után a rendszer sokkal többet nyújt majd.

A legfontosabb újítás a napi és heti díjplafon bevezetése lesz. A háttérrendszer automatikusan számol, és az adott időszakban sosem von le nagyobb összeget, mint amennyibe a legkedvezőbb napijegy vagy bérlet kerülne.

A bérletesek számára is megszűnik a papíralapú igazolványok használata és az applikációs kódbeolvasás. A megvásárolt bérletet ugyanis hozzárendelik a bankkártyához, így felszálláskor vagy ellenőrzésnél elég lesz csak azt a terminálhoz érinteni. Azoknak sem kell aggódniuk, akik nem használnak bankkártyát, vagy díjmentesen utaznak: számukra a BKK külön közlekedési kártyát biztosít.

A jogosultság ellenőrzése gyors és teljesen biztonságos lesz. A jegyellenőrök egy speciális leolvasóval ellenőrzik a fizetéshez használt bankkártyát vagy okoseszközt. Ez az eszköz kizárólag a kártyaadatok beolvasására szolgál, fizetési tranzakciót nem tud kezdeményezni, így senkinek sem kell kétszeres levonástól tartania. Az utazás díjának banki elszámolása amúgy sem azonnal, hanem a vásárlást követő éjszaka, kötegelve történik.

Korábban próbálták már bevezetni az elektronikus jegyrendszert

Nem ez az első alkalom, hogy a főváros modern jegyrendszer bevezetését tervezi. A 2010-es évek elején elindított, RIGO névre keresztelt elektronikus jegyrendszer projektje végül elbukott. Bár a kivitelező német vállalattal 2014-ben megkötötték a szerződést, a rendszer sosem készült el. A Deák Ferenc téren évekig álltak még a beléptetőkapuk, azonban végül ezeket is elbontották. A főváros a több mint tízmilliárd forintos veszteségből hosszú nemzetközi választottbírósági pereskedés után mindössze 2,3 milliárd forintot tudott visszaszerezni, amelyet a Flórián téri felüljáró felújítására fordítottak.

A bedőlt projekt után a BKK egy ideig a digitális térre, a BudapestGO alkalmazás fejlesztésére fókuszált. A havi másfél millió aktív felhasználóval rendelkező applikáció sikeresen vezette be a digitális vonaljegyet és az időalapú jegyeket, emellett jelentősen leegyszerűsítette az utazástervezést is. Bár a BudapestGO óriási előrelépést jelentett, az igazi elektronikus jegyrendszer hiányát nem tudta teljesen pótolni. A metróállomásokat érintő próbaüzem tapasztalataira építve, a sikeres közbeszerzési eljárásokat követően 2028-tól Budapest végre csatlakozhat azokhoz az európai nagyvárosokhoz, ahol a közösségi közlekedés használatához nem kell más, csupán egy bankkártya.

Címlapkép: BKK