Nekiment a terézvárosi Airbnb-tiltásnak az apartmankiadók elnöke: "Ez nem szabályozás, ez ellehetetlenítés!"

Pénzcentrum: Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, Terézváros 2026. január 1-jétől teljes körűen megtiltotta a rövid távú, magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatás működtetését a kerület területén. Az Airbnb-t azonban nem csak Budapesten, hanem rengeteg más világvárosban is korlátozták vagy betiltották, így úgy tűnik ez a döntés csak belesimul a világtrendbe, mit gondolsz erről?

Schumicky Balázs: Valóban, Barcelonában a polgármester bejelentette, hogy 2028-tól nem hosszabbítják meg a magánszálláshelyek engedélyeit. Fontos viszont, hogy ez még mindig csak politikai bejelentés, a jogszabály nem lépett hatályba. Azt sem tudjuk, hogy a polgármester kitölti-e a mandátumát, és hogy a döntés tényleg életbe lép-e.

Mi egyébként aktív kapcsolatban vagyunk a barcelonaiakkal, mert korábban ők hívtak ki minket, hogy nézzük meg, mi történt náluk. Barcelona a ’90-es évek óta bulifőváros, rengeteg brit fiatal ment oda, és a lakók panasza valóban kezelhetetlenné vált. Az önkormányzat viszont nem betiltott, hanem moratóriumot vezetett be, és nagyon kemény ellenőrzést. Aki zajt csinált, azt megbüntették, és ha nem intézkedett a szállásadó, ugrott a licenc. Ez működött is: a társasházi problémák gyakorlatilag megszűntek.

Schumicky Balázs, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke

Tehát ott nem tiltottak, hanem szabályoztak?

Pontosan. Nem mondták meg, hogyan kell működni, csak azt, hogy a lakók nyugalmát biztosítani kell. A piac pedig alkalmazkodott: zajmérőket szereltek be, ügyeleti szolgálatot szerveztek, és a platformok, az Airbnb, a Booking elfogadják ezeknek az eszközöknek az adatait. Ez egy működő modell.

Ehhez képest a VI. kerület évekig nem tett semmit. Nem ellenőriztek, nem büntettek, nem foglalkoztak a renitens szállásadókkal. Azt mondták, hogy „nem érdekük”, mert a bírság nem hozzájuk folyik be. Ez nonszensz. Ha legalizálod a szálláshelyet, onnantól fizeted az idegenforgalmi adót és az építményadót, vagyis visszajön a pénz. Mi átadtunk nekik egy 700 tételes listát a gyanús, feltehetően illegális szállásokról. Ebből egy év alatt néhány tucatot ellenőriztek. Most viszont, a tiltás után, hirtelen van kapacitásuk ellenőrizni, csak épp az eddig legálisan működőket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Airbnb-tiltás: kiderült, mekora rombolást végzett a piacon a rendelet

A többi belvárosi kerülethez képest nem változtatta meg drasztikusan a VI. kerület lakáspiacát a tavalyi terézvárosi Airbnb-t tiltó rendelet.

De a kerületben volt egy népszavazás, ami felhatalmazta őket, hogy megtegyék ezt a lépést.

Nem volt népszavazás. Ez egy közvélemény-kutatás volt, amit a polgármester saját maga szervezett, saját szabályokkal. Nem volt érvényességi küszöb, nem voltak megfigyelők, nem voltak jegyzőkönyvek, nem voltak hitelesített szavazócédulák. A polgármester este kiírt két számot a Facebookra, és ennyi. Ezzel szemben készült egy valódi, reprezentatív Medián-kutatás is, amely szerint a VI. kerület lakóinak többsége nem támogatja a tiltást. Ha választani lehet, a szigorítás mellett vannak, nem a betiltás mellett.

De tiltás egyik fő érve a lakhatási válság, ami nem csak Terézvárosban, de egész Budapesten óriási probléma.

Ez egy nagyon leegyszerűsített narratíva. Nem mondom, hogy nincs hatása, de véleményem szerint elenyésző. A lakásárakat sokkal inkább az alapkamat, az infláció, az újépítésű lakások költsége és a lakossági megtakarítások mozgatják.

Ha az Airbnb lenne a fő ok, akkor magyarázza meg valaki, miért nőttek gyorsabban az ingatlanárak más nagyvárosokban, például Debrecenben vagy Győrben, ahol alig van jelen rövid távú kiadás. Vagy miért nőtt 23%-kal a budapesti lakásár 2024-ben úgy, hogy már életben volt a VI. kerületi tiltás 2025-ben, úgy, hogy már airbnb nyitási moratórium volt.

Azt mondod, hogy a tiltás nem segít az albérletpiacot sem abban, hogy lefelé induljanak el az árak?

Nem. Az Airbnb-s lakások többsége felújított, magas komfortfokozatú ingatlan, amikor ezek átkerülnek az albérleti piacra, az nem lefelé viszi az árakat, hanem felfelé. Aki eddig nem tudott megfizetni egy 180 ezres albérletet, az egy 250 ezres, frissen felújított lakást sem fog tudni. Ráadásul 160 ezer üres lakás van Budapesten: erről miért nem beszél senki? Ráadásul az Eurostat felmérése szerint, a magyarok élnek az egyik legmagasabb arányban saját tulajdonosú lakásokban, nem pedig albérletben.

A tiltás Terézvárosban 2500 szálláshelyet érint, ez hány tulajdonost jelent?

Körülbelül 2000 tulajdonost, de a teljes ökoszisztéma ennél sokkal nagyobb: takarítók, karbantartók, mosodák, transzferesek, adminisztrátorok, üzemeltetők, reggelizők, kávézók. Ez egy több ezer fős szektor.

A kerület szerint érv volt a betiltás mellett, hogy a turisták viselkedése is probléma.

Ez egy sztereotípia. A magánszállások 80%-a stúdió vagy egy hálószobás lakás, 2–4 fővel. A bulituristák nem ezekbe mennek, hanem a sokágyas, nagy alapterületű helyekre, vagyis a hostelekbe. Ezek viszont továbbra is működhetnek, sokszor éppen a társasházakban. Az önkormányzat nem tudott olyan dokumentumot bemutatni, amiben számon tartották volna, hogy hány lakossági panasz érkezett, mely szálláshelyekre, és milyen szankció alá vonták ezeket a szállásokat.

VI. kerület 17 új hotelt engedélyezett, módosították a kerületi építési szabályzatot, hogy kedvezzen a beruházóknak. A nagy szállodaláncok és a hazai nagytőke érdeke egyértelműen az, hogy szűküljön a versenypiac.

A nemzetközi szállodaszövetségnek van is egy tanulmánya arról, hogyan kell lobbizni a kormányoknál az Airbnb visszaszorításáért. Pontosan ezek az érvek szerepelnek benne: lakhatási válság, egyenlő versenyfeltételek, tűzvédelem.

Milyen hatása lesz ennek a turizmusra?

Budapesten az ágykapacitások felét már a magán szálláshelyeket teszi ki. Csúcsszezonban Budapest megtelik, nem tudunk annyi turistát fogadni, mint amennyit lehetne, és elesik bevételtől a hotel, a magánszállásadók, az állam és az önkormányzatok is. A 16 ezer magán szálláshelyből 2500-at megszüntetni, az egyszerűen bűn a turizmus szempontjából. Ráadásul a szakemberek pontosan tudják, hogy az airbnb-kbe érkező vendégek zöme nem megy hotelbe, ha megszűnnek az airbnb-k. Elmennek majd más városba, országba.

Mi a célja most a szövetségnek? A VI. kerület döntése már nem fog változni…

A VI. kerület valóban nem fog visszakozni, de a többi kerület még nem döntött, illetve bízunk az Alkotmánybíróság döntésében. A VII. kerület 2027-től vezetne be 0 napot bizonyos feltételek mellett. Néhány kormányzati szereplőazt ígérte korábban, hogy nem hagyják a 0 napot, mert az valójában betiltás, amit ők nem akarnak. Kár, hogy nem tartották be a szavukat. Mi azt szeretnénk, hogy legyen egy minimumszint, például 180 nap, ami alá az önkormányzatok nem mehetnek. De a legjobb az lenne, ha a napok számának korlátozása végre lekerülne a napirendről. Az minden csak nem egyenlő versenyfeltétel, ráadásul kontraproduktív. Nem véletlen, hogy 2020 óta mióta lehetőségük van erre az önkormányzatoknak, senki nem élt ezzel Terézvároson kívül. Élni és élni hagyni. A 0 nap viszont ellehetetlenítés.

Várjuk, hogy a kormány beavatkozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízást kapott, hogy 2026. december 31-ig készítse el az átfogó szabályozást. De bizonytalanságban tartanak embereket, miközben Terézvárosban házigazdák ezrei mennek tönkre a napokban. Nem betiltani kellene, hanem egységesen, tiszteségesen szabályozni.

Ezen felül a VI. kerületben korábban bevezették a 6 milliós parkolóhely-megváltási díjat a szállásadóknak. Sokan befizették, mert azt mondták nekik, hogy így működhetnek tovább -ezért nem kaptak parkolót, ez csak egy díj-. Most, a betiltás után azonban ezt a pénzt nem kapják vissza. Ez tisztességtelen.

Képek: Gosztola Judit