Bűzlő haltetemek és kisebb szemétszigetek: haláltusáját vívja egy népszerű magyarországi tó

A egykor népszerű debreceni kirándulóhely, a Vekeri-tó súlyos környezeti problémákkal küzd. A tó vízszintje kritikusan alacsony, partjain elpusztult halak és szeméthalmok rontják a látképet és a levegő minőségét.

A Vekeri-tó jelenlegi állapota aggasztó. A tó vízutánpótlása kizárólag csapadékból származik, mivel a korábban azt tápláló Kati-ér teljesen kiszáradt. Ennek következtében az elmúlt években a tó többször is kiszáradt, legutóbb 2022-ben. Az idei nyári hőség tovább súlyosbította a helyzetet, és a rendkívül alacsony vízállás a téli időszakban is fennmaradt.

A tó jelenlegi állapota siralmas képet mutat. A víz szinte teljesen eltűnt, a tómeder nagy részén biztonságosan lehet közlekedni. A debreciner.hu beszámolója szerint azonban ez nem ajánlott, mivel "a tó déli részének partszakaszán elpusztult halak és kagylók százai oszladoznak, melyek már messziről érezhető kellemetlen bűzt árasztanak".

A megmaradt vízfelületek inkább mocsárra emlékeztetnek. Az itt élő vízimadarak, köztük hattyúk és kacsák, nehezen mozognak a sekély vízben. A növényzet, főként a nád és a sás, átvette az uralmat, de ezek is száradófélben vannak, helyenként zöld mohával borítva.

A Vekeri-tó megmentésére a Civaqua-program folytatása jelenthetne megoldást. Ez a projekt biztosítaná a tó megfelelő vízellátását, azonban a beruházás ezen szakasza még nem kezdődött el. A program tényleges hatása a tó életére egyelőre bizonytalan, de a szakértők egyetértenek abban, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

Érdemes megjegyezni, hogy a Vekeri-tavat az 1970-es évek elején hozták létre, és a 18 hektáros terület egykor népszerű horgász- és csónakázóhelyként szolgált. A tó jelenlegi állapota élesen kontrasztban áll egykori virágzó időszakával, ami jól mutatja a sürgős beavatkozás szükségességét.